Orbán Viktor miniszterelnök szerdán azt mondta, Magyarországra Brüsszel és Kijev részéről is egyre nagyobb nyomás nehezedik, amelyek „durva és aljas módszerekhez” folyamodnak. „Ukrajna zsarolja Magyarországot azzal, hogy leállítja a Druzsba-vezetéken keresztüli olajszállítást” – hangsúlyozta a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben, hozzátéve, hogy ez arra kényszerítette a kormányt, hogy „megmártózza a stratégiai tartalékainkat”.
Orbán szerint a kijevi zsarolással az a célja, hogy „Magyarországot a háborúbarát európai országok koalíciójába kényszerítse”. „Óriási nyomás nehezedik a háború folytatására Európában, és Ukrajna kifejezetten azt akarja, hogy mindannyian, minden európai ország, így Magyarország is csatlakozzon a háborúhoz” – jelentette ki a kormányülésre indulva.
A miniszterelnök az Orbán X-fiókjára feltöltött külön videóban azt mondta, Magyarország nem enged a nyomásnak, „megvédi álláspontunkat és továbbra is támogatja a békét”.
Orbán nyilatkozatát követően Kovács Zoltán államtitkár az X-en megjelent bejegyzésében bejelentette, hogy Magyarország leállította Ukrajnába irányuló gázolajexportját mindaddig, amíg Kijev vissza nem állítja az olajtranzitot Magyarországra.
Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságos
Ukrajna január 27-e óta leállította a Druzsbán áthaladó tranzitot, ami a magyar kormány szerint politikai indíttatású, annak ellenére, hogy a szállítások újraindítása technikailag megvalósítható. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán felhívta a figyelmet arra, hogy bár az Európai Unió szankciói általában tiltják az orosz olajimportot, a csővezetékes szállításokra a tengerparttal nem rendelkező országok, elsősorban Magyarország és Szlovákia kapnak mentességet.
A két ország a földrajzi korlátok miatt olajszükségletének jelentős részét Oroszországból importálja a vezetéken keresztül. A háború kitörése óta Ukrajna többször is leállította a tranzitot és megtámadta az energiainfrastruktúrát, veszélyeztetve ezzel a két EU-tagállam energiabiztonságát.
A Druzsbán áthaladó tranzit leállítása miatt Magyarország és Szlovákia hivatalosan is értesítette Horvátországot arról a szándékáról, hogy olyan jogi lehetőségeket kíván aktiválni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tengeri útvonalakon vásároljanak orosz nyersolajat, mivel a szárazföldi tranzit lehetetlenné vált. Szijjártó Péter szerdán elmondta, hogy a magyar MOL olajtársaság már 500 ezer tonna orosz kőolajat rendelt, amely várhatóan március elején érkezik meg egy horvát kikötőbe, majd öt-tíz napon belül eléri a magyarországi és szlovákiai finomítókat.
Ha a szállítás az uniós előírásoknak megfelelően halad, március közepétől a tengeri úton szállított orosz olaj is elérhetővé válhat – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy Horvátország betartása „nem szívesség vagy humanitárius gesztus, hanem az európai szabályok szerinti kötelezettség”. Elutasította azokat a felvetéseket is, amelyek szerint az ilyen szállítások sértenék az amerikai szankciókat, és kijelentette, hogy a szóban forgó korlátozások nem vonatkoznak a MOL-ra.
A külügyminiszter azt is megerősítette, hogy Magyarország olajellátása továbbra is biztonságos, a stratégiai készletek 96 napra elegendőek.
Végül Szijjártó arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és Szlovákia kulcsszerepet játszik Ukrajna árammal, földgázzal és gázolajjal való ellátásában, jelezve, hogy a térségen belüli energiaviták tovább elmérgesedhetnek a lehetséges szélesebb körű következmények is.
A magyar–ukrán kapcsolatok történelmi mélypontot értek el
A jelenlegi olajvita tovább fokozza az amúgy is feszült magyar-ukrán viszonyt, amely a 2022-es háború óta megromlott. Magyarországot Ukrajna EU-tagságának egyik legnagyobb akadályaként tartják számon, Orbán ugyanis a negatív biztonsági és gazdasági következményekre hivatkozva megfogadta, hogy blokkol minden ezzel kapcsolatos döntést. Magyarország a háború kezdete óta szorgalmazza az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokat, magányos európai békepárti hangként pozicionálva magát. Orbán a hétvégén kijelentette, hogy Ukrajna Magyarország „ellensége” az orosz energiaimport betiltása miatt, és „soha nem” csatlakozhat az EU-hoz.
Ukrajna Magyarország kampányának is központi témája lett az áprilisi parlamenti választás előtt, Kijev és Brüsszel is támogatja Orbán ellenzékét, Magyar Pétert és a Tisza-partit, akik várhatóan feloldják Ukrajna csatlakozásának vétóját.
Orbán kijelentette, hogy Ukrajna Magyarország „ellensége”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban a nemzetközi színtéren, például a Világgazdasági Fórumon és a Müncheni Biztonsági Konferencián elhangzott beszédeket használta fel arra, hogy a választások előtt szúrjon és nyomást gyakoroljon Orbánra, ami arra késztette a miniszterelnököt, hogy azzal vádolja Kijevet, hogy nyíltan beavatkozik Magyarország demokratikus folyamataiba.
Orbán a hét eleji bejegyzésében kiemelte, hogy az elmúlt hét során felerősödtek az „Ukrajnából érkező politikai támadások”. „Zelenszkij elnök közvetlenül beavatkozott a magyar választási kampányba, szembeszállva a magyar kormánnyal” – írta Orbán, hozzátéve, hogy ezzel Zelenszkij „kérdőjelezi a magyar nép szuverén döntését”. „Magyarország miniszterelnökeként kötelességem érvényesíteni a magyar emberek döntését. És meg is fogom tenni, újra és újra” – zárta szavait Orbán.
The post Orbán megfogadja, hogy Magyarország nem enged a kijevi zsarolásnak, leállítja az ukrajnai dízelexportot appeared first on Magyar Konzervatív.
