Néhány nappal azután, hogy a CPAC Hungary 2026 konzervatív köröket vonzott Budapestre Európa és az Egyesült Államokból, a magyar főváros adott otthont az európai jobboldal újabb jelentős összejövetelének. Március 23-án, hétfőn a Patriots for Europe (PfE) vezetői, köztük Marine Le Pen, Geert Wilders, Matteo Salvini és Santiago Abascal összeültek az első Hazafiak Nagygyűlésére – ez az esemény az egység megnyilvánulásaként és stratégiai indítékként szerepelt a kontinens döntő választási ciklusa előtt.
A találkozó gyorsan átvette Orbán Viktor magyar miniszterelnök kampánygyűlésének hangját, felszólaló után felszólaló Magyarországot az Európa jövőjéért vívott szélesebb ideológiai küzdelem frontállamként ábrázolta. Martin Helme, az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) vezetője úgy fogalmazott, hogy Orbán „a konzervatív mozgalom a sziklára támaszkodik, amikor a globalista elit megtámadja nemzeteinket”, figyelmeztetve, hogy „az egész EU sorsa azon múlik, hogy a magyarok hogyan szavaznak a választásokon”. Arra buzdította a választókat, hogy ne vezessék félre az ellenfeleket, akik állítása szerint csak „megtévesztéssel és hazugságokkal” juthatnak hatalomhoz.
Hasonló témákat visszhangzott Ainārs Šlesers volt lett miniszterelnök-helyettes, a Lettország First párt vezetője, aki a pillanatot „nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára meghatározónak” nevezte. Figyelmeztetett arra, hogy a migráció „veszélyezteti az európai értékeket”, és azzal érvelt, hogy a hazafias erőknek össze kell fogniuk, hogy az Európai Uniót konzervatív módon alakítsák át. Tom Van Grieken, a flamand Vlaams Belang vezetője úgy jellemezte Budapestet, mint „minden európai hazafi szimbóluma”, emlékeztetve Orbán álláspontjára a 2015-ös migrációs válság idején, mint annak bizonyítékaként, hogy „lehet ellenállni”.
A közép-európai előadók különös hangsúlyt fektettek a közös történelmi tapasztalatokra és a szuverenitásra. Petr Macinka cseh külügyminiszter azzal érvelt, hogy Magyarország álláspontja történelmi küzdelmeiben gyökerezik – 1848-tól 1956-ig és 1989-ig –, hozzátéve, hogy „ma a szuverenitás közös közép-európai álláspont, de Magyarország nélkül ez nem lenne így”. Krzysztof Bosak, a lengyel Konfederacja vezetője a Lengyel–Magyar Barátság Napjához kapcsolta az összejövetelt, hangsúlyozva, hogy Európának „egy erős és büszke Magyarországra van szüksége, amely a saját hangján szólal meg”.
A tüntetés legerősebb beszédei vezető nyugat-európai politikusoktól hangzottak el. A holland Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders magyarul nyitotta meg beszédét – Szia Magyarország, hogy vagyunk? Óva intett azoktól, amelyeket külső kísérleteknek minősített a megfelelő vezetés beiktatására Magyarországon, és kijelentette: „Magyarország nem hajol meg, Magyarország soha nem fog meghajolni”. Wilders számára Magyarország a „remény jelzőfénye” Európa-szerte milliók számára, akik olyan vezetőt keresnek, aki „védi és szolgálja őket”.
Hasonlóan hangsúlyos hangot ütött meg a spanyol Santiago Abascal is, aki Orbánt „Európa igazi védelmezőjeként” tüntette fel, aki blokkolta „az Európai Bizottság számos őrült javaslatát”, nemcsak a magyarokat, hanem egész Európát védve. Amellett érvelt, hogy Magyarország biztonsága és társadalmi stabilitása „irigység” tárgyává tette az egész kontinenst, miközben a közelgő választást nem csak nemzeti, hanem európai jelentőségű ügyként fogalmazta meg.
Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes is a szuverenitásról szóló népszavazásnak adta le a magyar szavazást, óva intett attól, hogy Budapestet „Brüsszelnek engedelmes előretolt előőrssé” változtassa. Orbánt „igazi hősnek” nevezte, hozzátéve, hogy „a magyar nemzet szabad választása sokkal többet ér, mint Soros milliárdjai vagy Kijev fenyegetései”.
Marine Le Pen, a Francia Nemzeti Tömörülés vezetője, aki azután érkezett Budapestre, hogy pártja jelentős győzelmet aratott a vasárnapi önkormányzati választáson, a nap egyik legstratégiaibb beszédét mondta el, Magyarországot egy olyan szélesebb választási idővonalon belül helyezte el, amely az évtized végére átformálja Európát. Azzal érvelt, hogy Magyarország „egy büszke, szuverén állam szimbólumává vált, amely ellenáll a nyomásnak”, és Orbánt „kivételes vezetőként” és személyes szövetségesként jellemezte.
A jövő évi franciaországi, spanyolországi, olaszországi és lengyelországi választások előtt azt jósolta, hogy a hazafias jobboldal a „blokkoló kisebbségből” a „minősített többségbe” kerülhet Brüsszelben. „Ön lesz az első, aki szavaz egy olyan hullámban, amely átalakítja Európát” – mondta a hallgatóságnak, hozzátéve, hogy a magyar választás „reményt és erőt üzen a fáradt brüsszeli technokratáknak”.
A rendezvény zárásaként Orbán Viktor a Patriots for Europe-t inkább feltörekvő kormányzó erőnek, mint tiltakozó mozgalomnak fogalmazta meg. Közös nyilatkozatot hirdetett az „európai nemzetek és szabadság” védelmében, elutasítva a föderalista ambíciókat, és helyette „szuverén, büszke európai államok szövetségét” szorgalmazta. A magyar kormányfő azzal érvelt, hogy az EU jelenleg „politikai patthelyzetben” van, politikája – a migrációtól az energiáig és Ukrajnáig – a „teljes kudarcot” jelenti.
Orbán vázolta a Patriots politikai stratégiáját, és kijelentette, hogy a cél „az Európai Unió átvétele”, „Brüsszel elfoglalása és átalakítása”. Tovább ment, megjósolva, hogy „akiket ma itt látott, három év múlva Európa vezetői lesznek”. Ugyanakkor a harcot tágabb civilizációs keretek között fogalmazta meg, és kijelentette: „Európa lelkéért harcolunk – az egyházakban, a szakszervezetekben, a közösségekben és az egyetemeken”.
A mozgalom ideológiai kohézióját hangsúlyozva Orbán amellett érvelt, hogy a hazafias vezetők „a saját nemzeteikben és saját népükben bízó politikusok”. Elismerte, hogy a múltban a történelmi tapasztalatok és a földrajzi különbségek hátráltatták az európai jobboldal együttműködését, és megjegyezte, hogy „egykor azt hittük, hogy ez megosztott minket, hogy nincs értelme európai szintű hazafiakat szervezni”. Ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy ez a gondolkodás megváltozott: „Ha le akarjuk győzni a globalistákat, nekünk is szervezkednünk kell.”
A nemzeti nézeteltérések ellenére Orbán hangsúlyozta a mozgalmat összekötő közös alaphitet: „Összeköt bennünket az a meggyőződés, hogy az Európai Unió csak szuverén nemzetek együttműködéseként lehet sikeres”. Bár elismerte, hogy a hazafias erők Közép- és Dél-Európában a legerősebbek, azt állította, hogy befolyásuk az egész kontinensen növekszik, annak ellenére, hogy „antidemokratikus eszközöknek” nevezte azokat, amelyekkel az olyan vezetőket, mint Le Pen a hatalomtól távol tartották.
„Az évtized végére az egész Európai Unió nemzeti konzervatív árnyalatokba színeződik” – jelentette ki Orbán, „az EU történetének legnagyobb politikai átalakulását” jósolta. Befejezésül a magyar választást ehhez a tágabb projekthez kötötte, ragaszkodott ahhoz, hogy „megnyerjük a választást”, és hogy a hazafias tábor ezt a lendületet a következő európai parlamenti ciklusban is magával vigye.
The post Orbán megfogadja, hogy 2030-ra teljesen konzervatív lesz az EU a Budapesti Hazafiak Közgyűlésén appeared first on Magyar Konzervatív.
