Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtt adta meg idei első interjúját a közszolgálati Kossuth Rádióban, amelyben szó volt Ukrajna tömeges pénzügyi támogatásáról szóló uniós tervekről, a kormány nemzeti petíciójáról, Magyarország helyzetéről a változó világrendben, valamint az április 12-i parlamenti választás tétjéről. Szólt a legutóbbi heves havazásról és a katasztrófavédelem munkájáról is.
Orbán szerint az ország túljutott a „hópróbán”, megjegyezve, hogy bár a szélsőséges időjárás mindenki számára kihívást jelent, Magyarország képesnek bizonyult rendkívüli körülmények között is zökkenőmentesen működni. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a segélyakciókhoz, és méltatta a lakosság türelmét és fegyelmezettségét.
Megerősítette, hogy a vörös riasztás továbbra is érvényben marad a nagy hideg miatt, ami azt jelenti, hogy minden szociális intézmény köteles befogadni a menedék nélküli embereket. A kormányfő szerint a rendszer elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a rászorulókat egész télen ellássák. Hozzátette: a gáz- és energiatartalék a szezon elején jóval az éves fogyasztás 40 százaléka felett volt, így biztosított a biztos ellátás. A tűzifa-támogatási program kibővült, megduplázódott a finanszírozás és hatékonyabb elosztási rendszer, állami forrásból támogatva.
Ukrajnára térve Orbán azt mondta, hogy az uniós támogatások mértéke egyre nehezebben követhető, becslése szerint Brüsszel már mintegy 193 milliárd eurót költött támogatásra. Ezzel szembeállította az Egyesült Államokat, amely szerinte korábban megkezdte a források visszaszerzését, miközben az EU vezetői továbbra is nagyrészt feltétel nélküli pénzügyi segítséget nyújtanak. Orbán szerint Ukrajnának nem sok késztetése van az ilyen támogatás visszautasítására, és a segélykérés helyett átállt annak követelésére.
Azzal érvelt, hogy az EU-nak nincs pénzügyi kapacitása a javasolt 90 milliárd euró fedezésére, és ehelyett tagállami hozzájárulást kérne. Magyarország, Csehországgal és Szlovákiával együtt megtagadta a részvételt, és egyértelművé tette, hogy a jövőben sem fogja megtenni. Orbán Viktor azt mondta, Ukrajna tíz évre szóló, összesen 800 milliárd eurós támogatási igényt nyújtott be, amely állítása szerint évtizedekig finanszírozhatja a magyar nyugdíjakat vagy a családtámogatást.
A kormányfő bírálta az EU vezetését, amiért az ukrán katonai győzelemre fogadott, és a jövőbeni orosz háborús jóvátételek visszafizetését várja, miközben maguk az európaiak is gazdasági feszültségekkel néznek szembe. Arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel komoly megszorításokat vár Magyarországtól, beleértve a családi adókedvezmények csökkentését, a személyi jövedelemadó-mentességet, a rezsiplafont, a nyugdíjakat és a lakástámogatási programokat. Orbán azt mondta, következetesen ellenáll az ilyen követeléseknek, és azzal vádolta Brüsszelt, hogy megpróbálja „kipumpálni” a pénzt Magyarországról. Hozzátette: a vonatkozó dokumentumokat nyilvánosságra hozták.
Orbán azt mondta, a kormány nemzeti petícióval fogja kikérni az állampolgárok véleményét, azzal érvelve, hogy a kérdés a közelgő választások egyik központi tétje. Állítása szerint az ellenzéki pártok feltétel nélkül támogatják Brüsszelt és Ukrajnát, míg a kormánypártok a magyar érdekeket helyezik előtérbe. Figyelmeztetett arra, hogy Európát egyre inkább a háború mélyebb bevonása felé vonják, ideértve a csapatok küldésével és a sorkatonai szolgálat visszaállításával kapcsolatos megbeszéléseket, ami aggodalmakat vet fel a jövő generációinak biztonsága miatt.
Orbán szerint Magyarország jövője szempontjából a legkritikusabb kérdés, hogy az ország ki tud-e maradni a háborúból és elkerüli annak finanszírozását. Azzal érvelt, hogy a folyamatos finanszírozás meghosszabbítja a konfliktust és az emberi szenvedést, miközben a béketárgyalások továbbra is életképes alternatívát jelentenek.
A kormányfő egy új világrend kialakulásáról is beszélt, szerinte 2012 óta a jelek a liberális globális rendszer hanyatlására és a nemzetalapú korszak visszatérésére utalnak. Magyarország válaszaként megerősítette a kétoldalú kapcsolatokat olyan nagyhatalmakkal, mint Türkiye, Kína és Oroszország.
A jövőre nézve Orbán a kockázatok és a lehetőségek éveként jellemezte 2026-ot. Szerinte a „brüsszeli út” választása háborús gazdasághoz vezet, míg a „magyar út” magasabb minimálbért, adómentességet, 14. havi nyugdíjat, kisvállalkozások támogatását és a pedagógusok folyamatos béremelését tenné lehetővé. Arra a következtetésre jutott, hogy a kedvező választási eredmény lehetővé teszi, hogy Magyarország megragadja ezeket a lehetőségeket.
The post Orbán: Magyarországnak el kell döntenie, hogy finanszírozza-e a háborút, vagy maradjon a béke útján appeared first on Magyar Konzervatív.
