Orbán Viktor magyar miniszterelnök hitelt érdemelt a „színfalak mögötti” diplomáciáért, amely megakadályozta az EU azon terveit, hogy az Európában tartott, immobilizált orosz eszközöket 210 milliárd eurós Kijevnek nyújtott jóvátételi kölcsön fedezetéül használják fel. Méltatta Bart de Wever belga miniszterelnököt is, amiért „hősies kiállásként” jellemezte a blokkoló kisebbség vezetését, amelyhez Olaszország csatlakozott, és állítólag Franciaország is hallgatólagosan támogatott.
POLITICO Brüsszel megerősítette Orbán állítását a hétfői Brüsszeli Playbookban, amelyben arról számolt be, hogy a múlt heti nagyfeszültségű Európai Tanács csúcstalálkozójának első napján a magyar kormányfő intenzív tárgyalásokat folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel és Bart de Weverrel is. A közlemény szerint Macron és Orbán megegyezett abban, hogy utóbbi tartózkodik egy alternatív lehetőség megvétózásától, ha a tagállamok lemondanak az orosz eszközöket érintő tervről.
A csúcs végül egy 90 milliárd eurós közös hitel kötelezettségvállalásával zárult Ukrajna Oroszországgal szembeni önvédelmének támogatására és a háború sújtotta ország jövő évi költségvetésének finanszírozására. Magyarország, Szlovákia és Csehország kilépést biztosított a közös adósságból. Orbán szerint önmagában ez a döntés hozzávetőlegesen 400 milliárd forintot spórolt meg a magyar családoknak.
A miniszterelnök a TV2-nek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon lefoglalása elkerülhetetlenül retorziókat vált ki. Megjegyezte, hogy nagyjából 210 milliárd eurónyi orosz vagyont zároltak be az EU-n belül, miközben az európai cégek és államok még nagyobb vagyont és tőkét tartanak Oroszországon belül. „Bármit teszünk, az oroszok gazdaságilag válaszolnak” – mondta Orbán, arra figyelmeztetve, hogy a következmények messze túlmutatnak a jelenlegi szankciórendszeren.
Orbán Európa pályájáról sivár képet festve rámutatott az európai vezetők nyilatkozataira, amelyek azt sugallják, hogy a kontinensnek 2030-ig fel kell készülnie a háborúra. Ha ez így lesz, érvelése szerint a következő magyar választás a háború előestéjén lesz. Éleződő politikai megosztottságról beszélt Európában és itthon is, azt állítva, hogy Németország és szövetségesei a háborús láb felé haladnak, összehangolt belpolitikai erőkkel, míg a hazafiak tábora – Magyarországon a Fidesz–KDNP vezetésével – a béke mellett áll.
Orbán történelmi tapasztalatokon keresztül fogalmazta meg Magyarország álláspontját, felidézve, hogy az ország mindkét világháborút elveszítette annak ellenére, hogy a magyar vezetők igyekeztek távol maradni azokból. „Magyar elme számára a háború a legszörnyűbb” – mondta, Tisza Istvánt és Horthy Miklóst példaként emlegetve a végül konfliktusba keveredett vezetőkre. „Nem fogok háborúba taszítani” – jelentette ki Orbán.
A belpolitikára térve a miniszterelnök elmondta, a kormány eredetileg arra számított, hogy Donald Trump amerikai elnöki posztba való visszatérését követően az ukrajnai háború rendeződik, lehetővé téve a nagy család- és gazdaságtámogatási programok teljes körű kibontakozását. Miközben ezek a kezdeményezések – a lakástámogatástól az adómentességig és a kisvállalkozások támogatásáig – már folyamatban vannak, Orbán arra figyelmeztetett, hogy Európa szélesebb körű elmozdulása a háborús gazdaság felé komoly kockázatokat rejt magában. Magyarország – mondta – szándékosan az ellenkező irányba halad.
Orbán emlékeztetett arra is, hogy kormánya amerikai szankciómentességet és energiaellátási garanciákat biztosított, vállalva, hogy a jelenlegi kormányzat hivatalban maradása esetén Magyarország fenntartja a legalacsonyabb háztartási energiaköltségeket. Előretekintően zárta, hogy Magyarország a nehéz nemzetközi környezet ellenére is dimenzióváltásra törekszik. „Egy vesztes huszadik század után – mondta – a magyaroknak győztesnek kell tekinteniük magukat. Ha béke van, lesz jövő.
The post Orbán kulcsszerepet követel az EU orosz vagyontervének blokkolásában, Wever dicsérete appeared first on Magyar Konzervatív.
