Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Fehér Házban tartott nagy téttel bíró csúcstalálkozót, amely új korszakot jelent az Egyesült Államok-Magyarország kapcsolatokban. Mindkét fél mérföldkőnek értékelte a találkozót a gazdasági, energetikai és védelmi együttműködés megerősítésében, mivel Trump teljes mentességet adott Magyarországnak a Török Áramlat és Druzsba vezetékeken keresztül bevitt orosz olaj- és gázimportra vonatkozó amerikai szankciók alól.
A Fehér Ház nyilatkozata szerint a két nemzet közötti partnerség „a szuverén döntéshozatal kölcsönös tiszteletére épül”, és „a stratégiai célok előmozdítása iránti elkötelezettséget tükrözi, amely mindkét nemzet számára előnyös kereskedelmi partnerként és NATO-szövetségesként”.
Trump jóváhagyja, Zelenszkij azzal fenyeget, hogy blokkolja az orosz olajat Magyarországra
Orbán miniszterelnök Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette, Magyarország határozatlan idejű és átfogó mentességet biztosított az orosz energiaforrásokat célzó amerikai szankciók alól. „Sikerült megvédeni a rezsicsökkentést, ami azt jelenti, hogy továbbra is Magyarországon lesznek a legalacsonyabbak az energiaárak Európában” – jelentette ki Orbán. „Nincsenek olyan szankciók, amelyek korlátoznák vagy növelnék az ezen a két vezetéken keresztül érkező energia költségét.”
Orbán hangsúlyozta: e mentesség nélkül a magyar háztartások két és fél-háromszoros energiaszámla-emelkedéssel szembesültek volna november végére. – Amikor megérkeztünk Washingtonba, nagy bajban voltunk – talán még ennél is nagyobb bajban. De kihúztuk magunkat” – mondta, és köszönetét fejezte ki Szijjártónak a végső megállapodás előkészítésében játszott szerepéért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban azzal fenyegetőzött, hogy Ukrajna meg fogja akadályozni az orosz olaj Magyarországra jutását, bár ez a különböző függőségek miatt nem történhet meg azonnal. „Nem engedhetjük meg, hogy az oroszok folyamatosan pénzt keressenek az energiából” – mondta Zelenszkij november 7-én. „Még akkor is, ha különféle szerződésekkel vagy kötelezettségekkel megcsavarják a fegyverünket, akkor is megtaláljuk a módját annak, hogy az orosz olaj eltűnjön Európából… Nem engedjük, hogy az oroszok ott olajat adjanak el. Ez idő kérdése. Ma nem tudjuk megtenni, mert sok különböző függőség van ebben a rejtvényben, de akkor is kiegészítjük a képet” – tette hozzá.
Szólt Orbán vétójáról is, amellyel megakadályozta Ukrajna európai uniós csatlakozását. „(az oroszok) nem tudták megtenni. Ha úgy gondolja, hogy hat hónappal késlelteti Ukrajnát, akkor nem, nem” – mondta Zelenszkij.
Az Ukrajnán áthaladó orosz olajtranzitról szóló megállapodás 2030. január 1-ig marad érvényben. 2019-ben az Ukrtransnafta és az orosz Transneft tízéves meghosszabbítást írt alá, 2020. január 1-től. A 2022-ben kezdődött teljes körű orosz invázió ellenére Ukrajna nem bontotta fel a szerződést, mivel a tranzitdíjakból továbbra is jelentős bevétel keletkezik.
Többmillió dolláros ajánlatok energia, védelem és technológia terén
Orbán megerősítette, hogy az Egyesült Államok feloldja a Biden-kormány idején bevezetett Paks II. atomprojekttel kapcsolatos fennmaradó korlátozásokat. Az Egyesült Államok és Magyarország egyetértési nyilatkozatot írt alá a polgári nukleáris együttműködésről, beleértve a kis moduláris reaktorokat (SMR) és a kiégett fűtőelemek tárolását, jelezve Budapest azon törekvését, hogy az SMR technológia közép-európai központjává váljon. A memorandum akár 20 milliárd dolláros potenciális beruházást irányoz elő.
Emellett Magyarország 114 millió dolláros szerződést kötött az amerikai Westinghouse-szal a Paks I. erőmű nukleáris fűtőanyagának szállítására, valamint 600 millió dollár értékű amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására vállalt kötelezettséget. „Bevezetjük az amerikai technológiát Magyarországon, és megteremtjük a jogi kereteket a kis moduláris reaktorok építéséhez” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a magyar parlament a jövő héten módosítja a vonatkozó törvényeket.
A Fehér Ház közleménye bejelentette a tárgyalások megkezdését az Általános Katonai Információs Megállapodás (GSOMIA) megújítására, megnyitva az utat a mélyebb katonai együttműködés felé. Magyarország 700 millió dollár értékű védelmi felszerelést is tervez az amerikai külföldi katonai értékesítési programon keresztül.
Az űrfronton Magyarország október 22-én írta alá az Artemisz-egyezményt, amely a világűr békés és átlátható használata mellett elkötelezett nemzetek egyre növekvő koalíciójához csatlakozott. Szijjártó elárulta, hogy magyar cégek vesznek részt a világ első kereskedelmi űrállomásának 2029-ben induló, amerikai székhelyű Voyager Technologies vezetésével való megépítésében. A projekt keretében közös képzési és kísérleti küldetések zajlanak majd magyar űrhajósok bevonásával.
Mindkét vezető kiemelte az akadémiai és tudományos kapcsolatok bővülését, beleértve a Fulbright program 2026-os kiterjesztését az Egyesült Államok félszázados évfordulója tiszteletére, valamint az Amerikai Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, egymillió dolláros közös kutatási kezdeményezését a mesterséges intelligencia etikus használatáról.
Orbán hangsúlyozta, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok soha nem látott mértékben erősödtek Trump hivatalába való visszatérése óta. Megjegyezte: ma hozzávetőleg 1400 amerikai cég működik Magyarországon, mintegy 100 ezer embernek adnak munkát, majd további beruházások várhatók. „Ezek az új projektek nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem Magyarország technológiai színvonalát is emelik” – mondta.
Trump és Orbán a pénzügyi stabilitásról is tárgyalt, és megállapodott a pénzügyi együttműködés új formáinak kialakításáról. „Számíthatunk az Egyesült Államokra Magyarország pénzügyi stabilitásának fenntartásában és megerősítésében” – jelentette ki a magyar kormányfő.
Közös elkötelezettség a béke mellett
Mindkét kormány megerősítette elkötelezettségét az ukrajnai béketörekvések előmozdítása mellett. Orbán megjegyezte, hogy továbbra is folynak a tárgyalások a budapesti békecsúcs megszervezéséről. „Magyarország felajánlja képességeit, hogy segítsen az ukrajnai háború befejezésében” – mondta, megismételve régóta fennálló nézetét, miszerint „Ukrajna nem tudja katonailag legyőzni Oroszországot”.
Orbán „Magyarország napja Washingtonban” jellemezte a találkozót, megjegyezve, hogy a vezetői csúcstalálkozó mellett több miniszteri szintű megbeszélésre is sor került. A megbeszéléseket „két közös érdekű szövetséges állam”-nak nevezte, hozzátéve, hogy nem merültek fel komolyabb nézeteltérések.
„Nem azonosítottunk olyan problémát, ahol a két nemzet álláspontja ütközött volna” – mondta Orbán. „Magyarország és az Egyesült Államok között nincsenek stratégiai különbségek, csak közös célok és együttműködés.”
The post Orbán komoly győzelmeket aratott a Trump-találkozón: Szankciómentességek, alkuk és egyebek appeared first on Magyar Konzervatív.
