A Public Kossuth Rádióban folytatott rendszeres péntek reggeli interjúja során Viktor Orbán magyar miniszterelnök hangsúlyozta Magyarország határozott ellenállását Ukrajna EU-csatlakozásával, és azzal vádolta Brüsszeleket, hogy az Ukrajna-támogató erőkkel összeesküvéssel járnak, hogy aláássák Magyarország szuverenitását. Figyelmeztette, hogy az EU és Kijiv együtt dolgoznak egy bábkurtor kivetése érdekében Magyarországra, amely igazodik a geopolitikai napirendjéhez, és a magyar külpolitikát az ukrán javára mozgatják.
„Ne tévesszen be – Tisza és a Demokratikus Koalíció egyértelműen áll Ukrajnával” – mondta, hivatkozva Magyarország ellenzéki pártjaira.
Azt vádolta Brüsszelben, hogy Ukrajnát a nemzetközi politikában a legfontosabb kérdéssé tette, és azt mondta, hogy az EU bürokratikus gépei több mint 30 000 alkalmazottal óriási nyomást gyakorolnak a tagállamokra a csatlakozási tárgyalások támogatására. Azt állította, hogy Magyarország ellenáll ennek a nyomásnak, és inkább tűzszünetre és Stratégiai megállapodásokra törekszik Oroszországgal.
Orbán a közelmúltbeli vitát, Romulz Ruzin-Szendi korábbi vezérigazgatója körül a nemzetbiztonság, nem pedig a politika szempontjából. A kérdést az ukrán potenciális EU -csatlakozásról és Magyarország európai politikában betöltött álláspontjáról szóló szélesebb vitákhoz kötötte. Orbán szerint a Ruzin-Szendi ügy magja a tábornok ismételt „Slava ukraini!” Kifejezésének használatában rejlik. A NATO ülésein – a miniszterelnök egy gesztusán, mint a külföldi befolyás bizonyítéka, amely a katonaság legmagasabb szintjére is beszivárog. „Ez egy nemzetbiztonsági kérdés” – mondta és hozzátette, hogy Ukrajna EU -jelölése az igazi politikai hibavonal ma Európában.
Orbán rámutatott a folyamatban lévő „Voks 2025” nyilvános konzultációra, mint eszközként Magyarország Ukrajnában való pozíciójának. Elmondása szerint Ukrajna EU -tagsága elvezeti az erőforrások Közép -Európáját. – Amit az embereknek elvesznek, elveszítenének – figyelmeztette, azzal érvelve, hogy Ukrajna elnyeli a magyar polgárok számára készült pénzeszközöket.
A hazai témákhoz fordulva a miniszterelnök ellentétes volt Magyarország politikai stabilitásával Lengyelország stabilitásával, ahol a liberális és hazafias erők összecsapnak. Az idegen befolyást és a korábbi korrupciós botrányokat hibáztatta az ellenzék magyarországi rendellenessége miatt.
Orbán bírálta a budapesti város vezetését is, hogy a tömegközlekedés szimbolikus tízperces leállítását tervezze. Vezetési kudarcnak nevezte, és a főváros adminisztrációját rendezetlennek, korruptnak és hatástalannak írta le. „Budapest többet kap az államtól, mint amennyit visszaad” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a közelmúltban 40 milliárd forint támogatást nyújt a villamosvásárláshoz.
Végül foglalkozott a magyarországi növekvő kábítószer -válsággal, megjegyezve az olcsó designer gyógyszerek terjedését, amelyek most aláássák az alkohol árát. Ezt „tűzszerű fertőzésnek” nevezte, amelyet a profit és a szegény családok károsítása okoz. A kormány nagy mennyiségű kábítószert és eszközt fogott le, és a közelmúltban jóváhagyta a további finanszírozást a drogellenes műveletek bővítéséhez. Orbán hangsúlyozta az erős nyelv és cselekvés szükségességét: „A kábítószer -kereskedők megölik gyermekeinket.”
Az Orbán utáni figyelmeztetés a külföldi befolyásokról, a rádióinterjú során visszahúzza Brüsszelre, először a magyar konzervatív oldalon jelent meg.
