Viktor Orbán magyar miniszterelnök szombaton tartotta a szombati beszédét a 34. Bálvános Nyári Free Egyetemen és a hallgatói táborban, közismert nevén Tusvános néven, Bőle Tușnadban (Tusnádfürdő), Erdélyi, Románia. Mint általában, Orbán szélesebb geopolitikai elképzelést fogalmazott meg, felmérve a jelenlegi nemzetközi helyzetet és meghatározva Magyarország szerepét.
A címét megnyitva Orbán megjegyezte, hogy ez lesz a jelenlegi ciklus utolsó előadása, és hozzátette, hogy jövőre visszatér, hogy miniszterelnökként nyitja meg a nyitócímet. Hangsúlyozta, hogy a 2026 -os választások nyílt verseny lenne, garantált eredmény nélkül – minden a választók akaratától függ. A belső szavazás azt mutatja, hogy a FIDSZ 80 egytagú körzetet nyer, ha ezen a vasárnap választást tartanak, de ez a szám elmarad a 2022-ben nyert 87-ről. „Miért kellene bármit is elszámolnunk 2026-ban?” – kérdezte.
Orbán hangsúlyozta, hogy a nemzeti kormány mindig kiáll a magyar határain túli etnikai magyarok mellett, és sürgette a magyar közösségeket külföldön, hogy álljanak ki magukért. A román miniszterelnökkel folytatott találkozóján gondolkodva azt mondta, hogy egy komoly román hazafiával beszélt – valaki, aki ugyanabban a „kódrendszerben” gondolkodik, mint mi. Véleménye szerint a megosztott román – hunriar siker lehetősége van, feltéve, hogy Románia képes legyőzni jelenlegi gazdasági nehézségeit.
Orbán bejelentette a Digital Civic Circles megalakulását, amely egy olyan kezdeményezés, amelynek célja a digitális szférában a konzervatív közösség megerősítése. Azt állította, hogy a mai világban a közösség csak akkor működik, ha digitális jelenléte van. Nemzeti algoritmust kell létrehozni, a „digitális földterület” szélesebb körének részeként. Hangsúlyozta, hogy a jobboldali közösségeknek online is szerezniük kell, ami jelenleg az ellenséges propaganda platformjaként szolgál.
A semlegesség tanítása
A globális ügyekhez fordulva Orbán kijelentette, hogy a világháború lehetősége nem eltűnt. 2024 -ben 184 fegyveres konfliktusot regisztráltak az egész világon; A fegyverkezési verseny fokozódott, a világgazdaság egyre inkább blokkokra oszlik, és a migráció növekszik – véleménye szerint minden jel a háború fenyegetésére mutat. A miniszterelnök szerint most három „nap” van az égen: amerikai, egy kínai és orosz – utalás az egyik korábbi Tusvános beszédére. A globális rend törékeny, és ha összeomlik, akkor csak a regionális túlélési zónák maradnak.
Ebben az összefüggésben Magyarország stratégiai célja az, hogy maradjon a háborúból. Ebből a célból Orbán öt oszlopot fektetett:
- Jó kapcsolatokat kell fenntartani a hatalmi központokkal – Brüsszel kivételével ezt már megvalósították;
- Pontos, önvédelmi katonai erőt kell kidolgozni;
- A mesterséges intelligenciát a nemzeti ellenőrzés alatt kell továbbfejleszteni;
- Az emberi erőforrásokat továbbra is fejleszteni kell, különösen a felsőoktatásban;
- Magyarország nem szabad elkülönítenie magát egyetlen blokkon belül, hanem arra törekszik, hogy fenntartsa az egyensúlyt a kelet és a nyugat között.
Orbán szerint Európa már nem a béke projektje: „Az EU úgy döntött, hogy háborúba megy. Még ha az Egyesült Államok is kihúzódik, folytatódni fognak. Ezzel szemben Magyarország nem akarja a hadviselésbe-bár, amint megjegyezte, Brüsszel úgy véli, hogy ehhez háborús kormányra lenne szükség. Orbán határozottan kijelentette, hogy nem engedi meg egy ilyen kormánynak hatalmát vállalni: sem Tiszát, sem a Demokratikus Koalíció (DK) nem engedélyezi a kormányzati irányítást. Az EU költségvetési javaslatát háborús költségvetésként írta le, az alapok 20 % -át Ukrajnába osztották. Magyarország elutasítja a javaslatot – még a tárgyalások alapjaként sem fogadja el. „Mindaddig, amíg meg nem kapjuk a visszatartott pénzeszközeinket, nem lesz új EU -költségvetés” – jelentette ki.
Véleménye szerint az EU válságkezeléshez való megközelítése következetesen magában foglalja a tagállamok hatalmainak korlátozását. Az elmúlt évtizedben az Unió elengedte az Egyesült Királyságot – egy szuverenstista országot -, miközben most arra törekszik, hogy Ukrajnát beismerje, amelyet Brüsszelnek sokkal könnyebben ellenőrizhet. – Ez őrület, de van benne egy módszer – jegyezte meg Orbán.
Magyarország nagy stratégiája
Később beszédében a miniszterelnök tükrözte Magyarország nagy stratégiáját: „1920 -ban legyőzték minket, és úgy döntöttek, hogy Magyarországnak kicsinek és szegényeknek kell lennie. Feladatunk az, hogy megváltoztassuk ezt a sorsot. Magyarország nagyszerű és gazdag lesz. Hangsúlyozta, hogy ezt a célt nem a népesség behozatala, hanem a családorientált nemzeti politika révén kell elérni. Például megjegyezte, hogy a magyarországi két gyermekkel rendelkező anyák mentesülnek a személyi jövedelemadó alól, és lehetőséget biztosítanak a fiatalok számára a saját házak megszerzésére – még a havi bérleti díjnál alacsonyabb áron is.
A migráció kérdésével foglalkozik, Orbán figyelmeztette: „Az Egyesült Államok nyugati részén az országok vegyes társadalmakká váltak, ahol a nagyobb városoknak hamarosan muszlim többsége lesz. A populáció cseréje már folyamatban van. Hozzátette, hogy a kereszténység kiutasítása-különösen az azonos neműek házasságának legalizálását követően-megfosztotta a nyugati országokat az önvédelem mechanizmusaitól. Ezzel szemben Magyarország az alkotmányába rögzíti a kereszténység nemzet által megőrző szerepét-mondta, a Nyugat nem érti.
Összegezve, Orbán kijelentette: „A szuverén Magyarország azt jelenti, hogy úgy élünk, ahogy élni akarunk. Senki másnak nem szabad megmondania nekünk, kivel éljünk, hogyan neveljük fel gyermekeinket, vagy hogy háborúba kell mennünk. Ma továbbra is meghozzuk ezeket a döntéseket – a horgária továbbra is szuverén ország.
Orbán utáni figyelmeztetés a világháború fenyegetéséről, a Magyarországi semlegességi doktrína Tusvános -ban jelent meg először a magyar konzervatívon.
