Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy egyes európai vezetők eltökéltek a háború felé, hozzátéve, hogy Magyarország nem hajlandó jelentős összegeket kivenni nemzeti költségvetéséből Ukrajnának való átadásra. Megjegyezte: választervezetet készített Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének, aki további támogatást kért a tagállamoktól Ukrajnának, de azt csak Bóka János uniós miniszterrel folytatott konzultációt követően küldi meg. Orbán azt mondta, levelében nemcsak elutasítja a javaslatot, hanem kifejti az okokat és alternatívákat kínál.
Azzal érvelt, hogy Európának meg kell fordítania azt, amit politikai zsákutcának nevezett. Szerinte Brüsszel folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek a háborúban való mélyebb részvételre utalnak, és „egyes vezetők egyértelműen be akarnak lépni”. A pénzügyi aggályokon túl azt mondta, hogy a kulcskérdés az, hogyan lehet megakadályozni, hogy Európa nyílt konfliktusba süllyedjen.
Orbán bírálta von der Leyen 130 milliárd eurós Ukrajnának szánt tervét, mondván, a magyar adófizetők pénzének Magyarországon kell maradnia, és nem fordítható el a vállalkozásoktól vagy a családtámogatási programoktól. Elutasította a közös uniós hitelfelvételt is, azzal érvelve, hogy az a jövő nemzedékeit terhelné, és ellenezte a befagyasztott orosz vagyon felhasználását anélkül, hogy a következmények teljes tisztázása lenne.
Megerősítette a titkos tárgyalások alatt álló, 28 pontos béketervről szóló régóta terjedő pletykákat, mondván, a következő hetek döntőek lehetnek az orosz-ukrán konfliktus lezárása szempontjából, és a fejlemények a budapesti békecsúcs felé vezetnek.
A közelmúlt ukrajnai korrupciós botrányaira reagálva Orbán azt mondta, nagy összegű nemzetközi segély tűnt el, és az EU-nak nincs olyan mechanizmusa, amely nyomon követhetné, hová kerül a pénz. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy ilyen rendszer létrehozását és a kifizetések felfüggesztését javasolta a felügyelet javításáig, de az ötletet Brüsszelben elvetették.
Hozzátette: ha Ukrajna már EU-tag lenne, Európa gyakorlatilag háborúban állna Oroszországgal. A nyugat-balkáni bővítés megtorpanása szerinte nyugtalanító kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a konfliktus az EU-csatlakozás rövidülésévé válik-e.
Orbán hangsúlyozta: Magyarország csak úgy maradhat ki a háborúból, ha kitart a helyén, akárcsak a migráció kapcsán. A magyarok többsége – mondta – a békét támogatja, és ezt politikailag is ki kell fejezni. A hazai ellenzéket azzal vádolta, hogy igazodik Brüsszelhez, és egy háborúpárti irányvonalat támogat.
A kormányfő a gazdaságpolitikára térve kiemelte a kormány újonnan elfogadott, 11 pontos, a kis- és középvállalkozásokat támogató akciótervét. Szerinte a gazdasági viták kevésbé láthatóak, mint a migrációval vagy a háborúval kapcsolatos konfliktusok, de ugyanolyan összetettek. Érvelése szerint Magyarország gazdasága a családokra és a teljes foglalkoztatottságra épül, mivel az ország nem rendelkezik jelentős természeti erőforrásokkal, ezért saját munkaerőre és innovációra kell támaszkodnia.
Orbán szerint Magyarország tömeges bevándorlás nélkül tudja működtetni gazdasági modelljét, csak alkalmanként támaszkodva vendégmunkásokra, ellentétben Nyugat-Európával, amely migrációval kompenzálja a munkaerőhiányt. Bírálta a Tisza-párt gazdasági vezetését „bankár-mentalitása” miatt, szembeállítva azzal, hogy a kormány a mindennapi életre és a hosszú távú jólétre összpontosít.
Arra a következtetésre jutott, hogy a magyar politika végső soron két nagy tömbre szakad, és nemzeti oldalról a Tisza-párt jelöltjei túlságosan brüsszeli irányultságúnak és Ukrajnát támogatónak tűnnek.
The post Orbán arra buzdítja Európát, hogy forduljon vissza a zsákutcából a háborús politikában appeared first on Magyar Konzervatív.
