Az alábbiakban bemutatjuk a sajtóközlemény angol fordítását, amelyet az Alapvető Jogok Központja kedvesen nyújt nekünk.
Az ukrán politikai és társadalmi rendszer pusztán az államiság megjelenését adja – és ez csak a folyamatos nyugati finanszírozásnak köszönhetően. Nyilvánvaló, hogy az orosz invázió, amelynek Ukrajna áldozata, jelentősen hozzájárul ehhez. Moszkva agressziója azonban nem az ukrán államiság válságának kiváltó oka, hanem „csak” katalizátor. Többek között az a korrupció, amely már régóta áthatolta az egész közigazgatást és a magánszektorot, nem csupán az ukrán közélet káros mellékterméke, hanem központi szervezési alapelve.
Ezenkívül hiányoznak a sikeres korrupcióellenes intézkedések alapvető feltételei-az ukrán forrásokon alapuló alapvető jogok központja, a nemzetközi szervezetek, a liberális nem kormányzati szervezetek, az Európai Unió és az Egyesült Államok jelentései szerint. Mindezek alapján kijelenthető, hogy Ukrajna által javasolt gyorsított EU -csatlakozási folyamat, amelyet Brüsszel és Pészer Magyar Tisza pártja erősen támogat, csupán egy ideológiai és politikai célokat szolgáló manőver, mivel Ukrajna még nem felel meg az EU előzetes csatlakozási követelményeinek. A kijevre átruházott több száz milliárd euró célja az EU -országok államadósságának növelése, az alig rejtett szándékkal, hogy az „Európa Egyesült Államok” álmait közelebb hozza a valósághoz.
Az ukrán társadalmi és politikai rendszer csak az államiság nyomait viseli: aligha lehet működő államnak nevezni. Az ország intézményei nem tudnának működni nyugati támogatás nélkül. Mindezt megerősíti a források-az Ukrán Intel, a nyugati intézmények jelentései és az úgynevezett nemzetközi polgári szervezetek-, amelyek a leginkább hangsúlyozzák Ukrajna EU-hoz való csatlakozását. Brüsszel és annak tagállam -szövetségesei egy életképes, korrupt Ukrajnát akarnak beismerni az Európai Unióba, amely élesen ellentmond a magyar szuverenista pozíciónak.
„Az ukrán társadalmi és politikai rendszer csak az államiság nyomait viseli”
Ez a tanulmány részletesen feltárja azokat a területeket, ahol a korrupció és az intézményi gyengeség nyilvánvaló. Annak érdekében, hogy bemutassuk a teljes – és pusztító – jelet, elvégeztük:
- a korrupció operatív logikájának és esettanulmányának bemutatása;
- az igazságszolgáltatás integritásának és működésének vizsgálata;
- a közigazgatás szerkezetének és hiányosságainak elemzése;
- a közbiztonság és a jogállamiság állapotának értékelése;
- A vélemény és a lelkiismeret szabadságának végrehajtásának áttekintése.
A vizsgálat által lefedett területek nemcsak a korrupciós esetek jelentőségét jelzik, hanem együttesen alátámasztják azt a következtetést is, hogy az ukrán államiság jelenlegi formájában nem felel meg az Európai Unió csatlakozási kritériumainak. Az is egyértelmű, hogy az EU és az amerikai adófizetők milliárdjait költenek olyan struktúrák fenntartására, amelyek nem képesek kiküszöbölni a szisztémás visszaélések és a gyenge kormányzás.
Természetesen igaz, hogy Ukrajna az orosz agresszió áldozata, és hogy Kijev nem hibáztatható az invázió miatt. A háború által okozott pusztítás azonban objektíven csak súlyosbította a korrupció, a jogállamiság hiányosságait és az évtizedek óta fennálló intézményi gyengeségeket. Az invázió tehát nem az oka, hanem egy válság katalizátora, amelyet az ukrán állam önmagában nem tud megoldani.
Ezért nem történt előrelépés Ukrajnában a korrupció megfékezésében – a háború és a politikai központosítás inkább megerősítette a meglévő struktúrákat. A háborúban való lét állapota tovább erősíti a korrupció mechanizmusait. Így nemcsak arra a következtetésre juthatunk, hogy a koppenhágai kritériumok egyikét sem teljesítették Ukrajnában, hanem azt is, hogy a belátható jövőben sem képes megismerni őket.
Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a békés Ukrajnával való együttműködésre. Miután a fegyveres konfliktus megoldódott, a stratégiai gazdasági együttműködés valósággá válik.
A magyar – ukrán kapcsolatokat különösen feszültek tragikus és sokkoló események, például Jón Sebestyén meggyilkolása és a Druzhba olajvezeték bombázása. Ezek az események tovább elmélyítették a két ország közötti bizalmatlanságot, és kiemelték azokat a politikai és biztonsági kockázatokat, amelyeket Ukrajna az EU -ba való integrációja okozhat.
Mindezek fényében Magyarország álláspontja olyan következetes figyelmeztetés, hogy Ukrajna az EU -hoz való csatlakozása nemcsak politikai és gazdasági kockázatokkal jár, hanem alapvetően gyengíti az unió integritását. Ennek ellenére Brüsszel minden áron szorgalmazza a megnövekedést, figyelmen kívül hagyva azokat a valódi problémákat, amelyeket a forrásokban feltártak, amelyeket önmagukban gyakran idéznek. Ez a stratégia csak egy célt szolgálhat: az EU -tagállamok szándékos eladósodása és egy közös hitelpolitika végrehajtása, amely a brüsszeli elit szándékai szerint megteremti az Európa Egyesült Államok létrehozásának feltételeit. Ezt a vonalat nemcsak a nyugati politikai és bürokratikus körök képviselik, hanem a magyar szövetségeseik is: Pészer Magyar és a Tisza Párt egyaránt támogatják Ukrajna korai csatlakozását az EU -hoz, nyíltan megsemmisítve a magyar és az európai érdekeket.
Az Ukrajnában az önmegtévesztés utáni önmegtévesztés: A fejtől talpig elrontó korrupció először magyar konzervatívon jelent meg.
