Szeretett kontinensünkön újra és újra felbukkan egy veszélyes látomás. Ez a vízió nem más, mint az Európai Egyesült Államok koncepciója, amelynek végső célja egy új európai birodalom létrehozása. Bár első pillantásra ambiciózus törekvésnek tűnhet, Európa történelme során elkerülhetetlen kockázatot hordozott magában: a nemzeti szuverenitás fokozatos erózióját a hatalmi ágak kúszó bővülése révén.
Ma az Európai Egyesült Államok felépítésére tett erőfeszítések erősebbek, mint valaha.
A válságok korát éljük – a migráció, a globális világjárvány, az ukrajnai háború, a versenyképesség csökkenése, az infláció és a gazdasági lassulás. Mégis túl gyakran kísérték ezeket a válságokat a döntéshozatal további centralizálására irányuló erőfeszítések, a hatáskörök egyensúlyának eltolódása a Szerződés kifejezett módosítása nélkül.
Ez a fokozatos váltás alapvető kérdést vet fel az európai integráció jövőbeli irányával kapcsolatban. A hatáskörök kiterjesztését „kompetencia-kúszásnak” nevezik, és ez a jogalapok újra- vagy félreértelmezése, a puha jogi mechanizmusok, a forrásokhoz való politikailag kondicionált hozzáférés, az expanzív bírói érvelés vagy a politikai nyomásgyakorlás révén következik be. Ez nem pusztán technikai kérdés; a nemzeti szuverenitás magjához tartozik.
Az „egyre szorosabb” unió mítosza
Az európai integrációt jelenleg politikai mítoszok vezérlik. Az egyik legkitartóbb az, amit Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az „egyre szorosabb unió” mítoszaként emleget. E politikai doktrína szerint a mélyebb integráció nemcsak kívánatos, hanem elkerülhetetlen is – ez egy visszafordíthatatlan folyamat, amely az európai intézmények DNS-ébe ágyazódik. Ez a törekvés kvázi alkotmányos centralizációs mandátummá alakult, függetlenül a választási eredményektől vagy a nemzeti demokratikus döntésektől.
A szuverenista álláspont más felfogást kínál. A tagállamok a Szerződések urai és Európa jövőjének megalkotói. Azért hozták létre az Uniót, hogy bizonyos területeken hatékonyabban működjön együtt – nem pedig azért, hogy feloldódjanak egy centralizált politikai struktúrában. A szuverenitás nem tűnik el európai szinten; a tagállamok alkotmányos identitásában marad, függetlenül attól, hogy a Szerződések által meghatározott területeken közösen gyakorolják-e vagy sem.
„A szuverenitás és a függetlenség nem elvont alkotmányos fogalmak, hanem nemrégiben helyreállított történelmi valóság”
Közép-Európa számára ez nem elvont kérdés. Nemzeteink számára a szuverenitás és a függetlenség nem elvont alkotmányos fogalmak, hanem a közelmúltban helyreállított történelmi valóság, több évtizedes külső uralom után. Nem azért csatlakoztunk az EU-hoz, hogy újra feladjuk szuverenitásunkat. Nagy alkut kötöttünk: bizonyos kompetenciák megosztásával együtt erősebbek leszünk. Ennek az alkunak az alapja azonban a kölcsönös tisztelet, valamint a Szerződéseken alapuló, világos fékek és ellensúlyok rendszere volt. Úgy tűnik, az EU egyre távolabb kerül ettől az alkutól.
A kompetenciák szisztematikus áttekintése
A magyar kormány a napokban indította el az Európai Unió hatásköreinek szisztematikus felülvizsgálatát. Ez nem szimbolikus gesztus, hanem alkotmányos szükségszerűség az Unión belüli hatáskörök szisztematikus összemosására.
A magyarországi kompetencia-ellenőrzés része az uniós és tagállami hatáskörök egyensúlyáról szóló szélesebb európai vita. Más tagállamok precedenseit követi, beleértve az Egyesült Királyság hatásköri mérlegét és a holland szubszidiaritás felülvizsgálatát. Magyarország kezdeményezése a felelős alkotmányos önvizsgálatnak ezt az európai hagyományát folytatja.
A szisztematikus áttekintés öt olyan kulcsterületre fókuszál, amelyek nagyban befolyásolják a magyar állampolgárok életkörülményeit, és ahol a kompetencia-kúszás különösen láthatóvá vált: a gazdaságpolitika, az energia, a migráció, a jogállamiság, valamint az oktatás-kultúra-családpolitika hármasa.
A felülvizsgálat célja a következő kérdések tisztázása: Hol hasznos a kompetenciamegosztás? Hol korlátozza a nemzeti döntéshozatalt a Szerződés szándékán túl? És miért nem elegendőek a gyakorlatban a meglévő szubszidiaritás és arányosság ellenőrzései?
A folyamat hat tematikus szakmai konferenciát foglalt magában, amelyeket részletesen az áttekintés minden kulcsfontosságú területére összpontosítottak – olyan területeket, ahol a közelmúlt intézményi gyakorlata a legszembetűnőbb eltérést mutatta a kompetenciák eredeti egyensúlyától. Ennek eredményeként elkészül a kutatóintézetek és egyetemek külső szakértői hozzájárulásaiból készült tanulmánygyűjtemény.
A Nemzetek Európája felé
Az elmúlt években Unió-szerte felerősödött a kompetencia-kúszás. Ha nem húzunk világos határvonalat a nemzeti szuverenitás és a nemzetek feletti ambíció között – ha nem mondhatjuk el: „Elég” –, akkor az „Európai Egyesült Államok” lesz az európai integráció természetes és elkerülhetetlen eredménye.
A kompetencia-felülvizsgálat stratégiai célt szolgál. Feltérképezi azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül az uniós intézmények kiterjesztik befolyásukat a kifejezett átruházáson túl, és azonosítja, hogy az intézményi gyakorlat mely területeken fenyegeti a nemzeti demokratikus autonómia aláásását.
„Európa soha nem válhat olyan hellyé, ahol az egység helyettesíti a szabadságot”
Európa nem egyszerűen légüres térben létezik. Nem technokrata projektről van szó, hanem tiszta alapokra épülő civilizációs közösségről, mindenekelőtt a zsidó-keresztény örökségről. Az európai integrációnak ezekre az alapokra kell építenie, nem pedig lebontania azokat. Fel kell idéznünk a történelem tanulságait. Európa ereje mindig a nemzeteiből fakadt – hagyományainkból, szuverenitásunkból és szabad együttműködési akaratunkból.
Magyarország nem marad pusztán nézője ennek az átalakulásnak. Határozott hangon leszünk az egyensúly, a méltányosság és a Szerződések tiszteletben tartása mellett.
Európa soha nem válhat olyan hellyé, ahol az egység helyettesíti a szabadságot. Vegyük vissza az európai együttműködés irányítását – ne Európa ellen, hanem Európáért. Állítsuk vissza a Nemzetek Európájának ígéretét: együtt erősebbek vagyunk, mint egyedül, miközben továbbra is azok maradunk, akik vagyunk.
The post Nemzetek Európája, nem európai birodalom appeared first on Magyar Konzervatív.
