Az alábbiakban szerepel egy cikk adaptációja, amelyet Pészer Krisztián Zachar, egyetemi docens és a Közszolgálati Egyetemi Közúgységi Kar Karának egyetemi docens és tanszék vezetője írt, eredetileg a Közszolgálati Egyetemen Kormányzás és tudomány blog Ludovika.hu.
Az Animal Farm 80 évvel ezelőtt jelent meg
„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek, mint mások.” Az irodalmi történelemben néhány mondat szimbolikusabban fejezi ki a hatalom természetét, mint ezek a szavak. Ebben az évben George Orwell kultikus regényének kiadványának 80. évfordulóját jelöli Állattermékamely első pillantásra (és annak feliratának megfelelően) úgy tűnik, hogy „tündér történet”, de valójában időtlen lecke a politikai rendszerek működéséről, a hatalmi csalásról és a korrupció logikájáról. A kérdés 2025 -ben továbbra is releváns: Milyen üzenetet ad nekünk Orwell, nyolc évtized a kormányzásról és a közigazgatásról?
Miért releváns ma egy 80 éves könyv?
[1945augusztusábanegyhosszúkreatívfolyamatutánéslegyőzteajogiakadályokatésakormányzatitilalmakatÁllatfarm: Tündér történet Megjelent, egy olyan munka, amelyet Orwell szatíraként szánt totalitárius rendszerek, különösen a szovjet stílusú diktatúra. A szerző egy egyszerű, mégis ötletes allegóriában írta az akkori tapasztalatairól, amelyek ma is relevánsak, és rendkívüli hírnevet hozott neki: az állatok lázadtak és forradalmat indítanak az emberek ellen az egyenlőség és a szabadság elérése érdekében. De végül minden, mint korábban: új elit, új kiváltságok, új zsarnokság.
Ha Orwell munkáját kizárólag irodalmi munkának tekintjük, akkor könnyen elfelejtjük annak lényegét. Állattermék egy sikertelen társadalmi-politikai kísérlet, amely ma ugyanolyan oktató, mint a 80 évvel ezelőtt: hogyan alakulnak a hatalom, hogyan alakul a forradalmi szlogenek üres mondatokká, és hogy a demokratikus garanciákat hogyan szétszerelték intézményi ellenőrzések és egyenlegek hiányában. Orwell története legjobban a hatalom és az intézményi elmélet leckének tekinthető, a politológia súlyos következményeivel.
Párhuzamok a kormányzásban
A munka erőteljesen szemlélteti, hogy a forradalom idealizmusa (szabadság, egyenlőség, testvériség) milyen gyorsan eltűnhet a vékony levegőbe, és helyettesítheti egy új hatalmi elit megjelenésével. A politológiában, a hasonlóan radikális baloldali malom után, ezeket a folyamatokat gyakran hatalomnak vagy uralkodó elitnek nevezik, szemléltetve, hogy a társadalmi egyenlőség illúziója mögött egy szűk politikai, gazdasági és katonai elit mindig felmerül, amely monopolizálja a döntéshozatalt. A regényben az állatok eredetileg decentralizált, horizontális döntéshozatalt ígérnek-irányítják a demokráciát. A gyakorlatban azonban az ellenőrzés fokozatosan a vezetők kezébe kerül, és a kollektív ellenőrzés teljesen megszűnik. Ezt a kérdést már 1911-ben, Robert Michels szociológus, Max Weber és Werner Sombart egyik legismertebb hallgatójaként írta le, mint az oligarchia vas törvényét. Michels elméletének lényege, hogy minden összetett szervezet, függetlenül attól, hogy milyen demokratikus lehet a kezdetben, végül oligarchiává válik. Ennek oka az oligarchizáció problémája, vagyis minden szervezetet végső soron egy uralkodó osztály irányít, amely gyakran fizetett tisztviselők, vezetők, szóvivők vagy politikai stratégák formájában alakul ki, akik a szervezet hatalmi struktúráinak domináns szereplőivé válnak.
Orwell -korszak egyik legfontosabb fegyvere kulcsszerepet játszik ebben az átalakulásban: a propaganda. Ahogyan a történelmi narratívák manipulálása a későbbi regény fő motívuma, 1984, Állatterméktöbbször láthatjuk, hogy a hatalomban lévők hogyan írják át a múlt és az ellenőrzési információkat. A politikai kommunikáció és a keretezés révén a szlogenek megváltoznak, és az események új jelentéseket kapnak. A legszembetűnőbb példa erre az állatfarm szabályainak fokozatos változása. A szlogenek és a szabályok látszólag kisebb változásait a hatalomban lévők átújítják, és úgy mutatták be, mintha semmi sem változott volna. Az állatok emlékeit szintén folyamatosan megkérdőjelezik – soha nem volt különbség, csak „emlékszel a tévedésre” -, amely a politikai kommunikáció egyik klasszikus eszköze: a múlt átírása a jelen legitimálására. Mindeznek a kinyilatkoztatás hatalma van, még a hamis hírek és a dezinformációs kampányok korában is.
„Orwell -korszak egyik legfontosabb fegyvere kulcsszerepet játszik ebben az átalakulásban: propaganda”
És természetesen felveti az egyik legfontosabb kérdést: ki vezérli a vezérlőket? Az állatok forradalma a régi rendszer teljes lebontásával kezdődik, intézményi ellenőrzés nélkül. Nincs jogalkotó, nincs alkotmánybíróság, nincs polgári ellenőrzés. Az eredmény egy gyorsan fejlődő totalitárius, tekintélyelvű szerkezet. A munka egyértelműen szemlélteti az ellenőrzések és egyenlegek hiányának tipikus következményeit. A kormányzás hatékonysága és legitimitása nemcsak a vezetők szándékától, hanem a rendszer önjavításának képességétől is függ.
Az erkölcs megtanulta – a lecke ma is releváns
80 évvel a közzététel után úgy tűnik, hogy a regény üzenete nem veszítette el annak relevanciáját. A modern kormányzás kihívásai között az egész világon számos jelenség emlékeztet bennünket az Orwell által leírt dinamikára. Az akkori kegyetlenül kifejezett propaganda kortárs egyenértéke a közösségi média és az algoritmikus tartalomszűrés. Ha a hógolyó és a Napóleon ma harcolnának, akkor minden bizonnyal nem használnák a graffitit, hanem a Tiktok videókat és a Facebook -hozzászólásokat, hogy harcoljanak egymással. A ma közvéleményt nem az, ami történik, hanem az, hogy az eseményeket elmondják. Ez az oka annak, hogy a politológia egyik legfontosabb fogalma a narratív irányítás, amely a tankönyv formájában jelenik meg a dinamikában Állattermék– Az elit megváltozása (az elnyomó emberek helyére helyezett sertések) felhívja a figyelmünket arra a tényre, hogy a korrupciót nem mindig a „rossz emberek” okozzák, hanem a hatalmi pozíciók szerkezetéből fakadnak. A megoldás nem csupán a (nyilvános) erkölcs kérdése, hanem az intézményi tervezés, az átláthatóság és az elszámoltathatóság kérdése. Ez visszhangozza azt, amit James Madison írt az esszé sorozatában, A föderalista papírok: „Ha a férfiak angyalok lennének, akkor nincs szükség kormányra. Ha az angyalok az embereket irányítják, akkor sem a kormány külső, sem a belső ellenőrzésre nincs szükség. ” A jogállamiság, az autonóm intézmények és az átláthatóság nem csupán elméleti fogalmak, hanem az autokrácia elleni védekezés.
Mindez alapján, Állattermék nem csak egy időtlen irodalmi klasszikus, hanem a politológia és a közigazgatás laboratóriuma is, ahol könnyen megfigyelhetjük a hatalmi torzítás mechanizmusait. Ugyanakkor a megoldásokra is rámutat. Ahogyan Zoltán Magyary munkája elméleti szinten világossá tette, Orwell az irodalmi eszközöket használja annak szemléltetésére, hogy a posztindusztriális korban a modern közigazgatás csak akkor lehet sikeres, ha az erős központi intézmények mellett a jogállamiság, az átláthatóság és az aktív civil elkötelezettség folyamatosan inspirálja az állami vezetést az átgondolás és a modernizáláshoz, az eredmény hatálybalépése. Ha ezek hiányoznak, akkor a logikája Állattermék Újra és újra játszani fog – nem egy tündér történetben, hanem a valóságban.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
A hozzászólás Mit kell mondani Orwellnek a modern kormányzásról? először jelent meg a magyar konzervatívon.
