címmel tartott konferenciát a budapesti Axioma Center keresztény agytröszt Mit jelent embernek lenni? a budapesti Lónyay–Hatvany Villában november 21-én, pénteken.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek sajnos nem tudott eljutni, annak ellenére, hogy beszélni akart a konferencián. Így előre megírt észrevételeit Dr. Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai professzora, kutató mondta el. Erdő érsek helyettese azt mondta, hogy míg az ókori filozófia gondolatai az Újszövetségben találhatók, addig az ógörög kultúra és a Biblia világa csak a patrisztika korában találkozott igazán. A teológusok Kr.u. 2. százada óta írnak arról, hogy Isten pontosan milyen embert teremtett.
Erdő érsek hangsúlyozta, hogy Isten értelmesnek teremtette az embert, aki képes elfogadni az igazságot és jót tenni; ezért, ahogy Justin Martyr érvel, nem lehet mentség arra, hogy egy ember rosszat tegyen.
Az intelligencia és a szabadság áll Justin Martyr ember természetéről alkotott felfogásának középpontjában. Egy másik alapvető kettősségen – a testen és a léleken – az ókori görög filozófus, Platón is elgondolkozott, és ez a keresztény gondolkodás kulcseleme is – mutatott rá az érsek beszéde. A gnoszticizmus még azt is feltételezte, hogy az emberi lélek a világ kezdete óta létezett, majd később testeket is talált edényként, de ezt az elképzelést egyik keresztény felekezet sem fogadja el – tette hozzá.
Szent Pál a Thesszalonikabeliekhez írt első levelében a test, a lélek és a szellem hármasáról beszél. Erdő érsek azonban óva intett attól, hogy ezt úgy értelmezzék, hogy kétszer is szóba kerül a lélek. Felhívta a figyelmet az 1962–1965-ben megtartott II. Vatikáni Zsinatra is, amely határozottan megerősítette minden emberi lény veleszületett méltóságát – ez az alapelv, amely továbbra is formálja a kortárs katolikus tanítást az emberi személy természetéről és értékéről.
Gájer professzor a színpadon maradt, és csatlakozott hozzá Dr. Szabados Ádám lelkipásztor, az Evangélikus Fórum munkacsoport vezetője és Dr. Bogárdi Szabó István püspök, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora egy panelbeszélgetésre. A beszélgetést Jancsó András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem moderálta.
Gájer professzor azzal indította a vitát, hogy pályafutása során filozófiai antropológiát tanult, de arra a következtetésre jutott, hogy az csak a teológiai antropológia szemüvegén keresztül értelmezhető. Az emberek nem határozhatják meg magukat, hacsak nem egy magasabb perspektívához viszonyítva teszik ezt – magyarázta; majd hozzátette, hogy még a nem hívők is vágynak olyan dolgokhoz kötni magukat, amelyek túlélik őket. Az az értelmezés, hogy az ember csak biológiai, anyagi lény, senki számára nem vonzó – érvelt.
Bogárdi Szabó püspök beszélt a imágó vs hasonlóság kérdés a teológiában. Ez a Genezis könyvéig nyúlik vissza, amely kimondja, hogy Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette. A gondolkodók régóta vitatkoznak e két fogalom közötti különbségtételről. A püspök azzal érvelt, hogy különállóak, de elválaszthatatlanok, hasonlóan ahhoz, ahogy Jézus Krisztus az Atya és a Fiú egy lényben. Majd azt mondta a hallgatóságnak, hogy korunk egyik legnagyobb problémája az, hogy „nem állunk szemben a bűn radikális természetével”, és figyelmeztetett, hogy talán ugyanazon az úton járunk, mint Szent Ágoston, aki azt írta, hogy túl későn jött rá, hová vezeti őt a bűn.
Dr. Szabados azon töprengett, hogy az Isten képére és hasonlatosságára teremtett lét „ontológiai” vagy „funkcionális” kijelentés-e, vagyis hogy ez valami bennünk rejlő dolog-e, vagy inkább elhívás az élet küldetésére. Felidézte azt az időt is, amikor egyetemi tanulmányai során világi férfiú, ideg-nyelvész professzora az idegvégződések eloszlása szerint eltorzult emberi test illusztrációját vetítette. Óriási arcot és kezet mutatott, ami arra késztette a professzort, hogy megjegyezze, a kép azt sugallja, hogy az embereket munkára és kapcsolatok kialakítására teremtették. Dr. Szabados ezután rámutatott, hogy ez nagyon összhangban van a Teremtés történetének üzenetével a Genezisben.
The post Mit jelent embernek lenni? — Keresztyén Konferencia Az Axioma Központ által jelent meg először a Magyar Konzervatívon.
