Az alábbiakban Felde-Tóth Bettina, a Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Intézetének tudományos munkatársa által írt cikk adaptált változata olvasható, amely eredetileg a Öt perc Európa blogja Ludovika.hu.
Az Európai Unió valamennyi tagállama részes fele az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének, amelynek értelmében jelentést kell készíteniük a területükön a biológiai sokféleség állapotáról.
A biológiai sokféleség a Földön élő élőlények összessége és a közöttük fennálló kapcsolatok, vagyis az emberek, állatok, növények stb. szervezeti felépítése, a fajok és élőhelyek sokfélesége, amely főként a klímaváltozás miatt állandóan veszélyeztetett. Becslések szerint megközelítőleg 8,7 millió faj él a Földön, amelyek közül csak 1,2 milliót azonosítottak; más szóval, az emberek még mindig nem tudnak sokat a környezetükről, és nem fektetnek kellő hangsúlyt a már ismertek megőrzésére.
A csökkenő tendencia megállítása érdekében az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének (CBD) részes felei 2022-ben elfogadták a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszert (GBF), amelynek célja a biológiai sokféleség csökkenésének 2030-ig történő megfékezése és visszafordítása, valamint az ember és a természet harmonikus együttélésének biztosítása 2050-ig. 2030, amelyek az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására, a fajok kihalásának megállítására, a természeti erőforrások fenntartható felhasználására, valamint a finanszírozási és végrehajtási keretek megerősítésére összpontosítanak.
Az Európai Unió 7. Nemzeti Biodiverzitási Jelentése bemutatja, hogy az EU milyen mértékben és milyen eszközökkel járul hozzá e globális célok eléréséhez. A jelentés szorosan kapcsolódik az európai zöld megállapodáshoz és az EU biodiverzitási stratégiájához, amelyek uniós szintű stratégiai keretet biztosítanak a természetvédelemhez.
A jelentés szerint a biológiai sokféleség helyzete az EU-ban továbbra is aggasztó. Számos védett élőhely és faj védettségi állapota kedvezőtlen vagy romlik, különösen a mezőgazdasági területekhez, vizes élőhelyekhez és tengeri ökoszisztémákhoz kapcsolódó élőhelyek esetében.
Jelentős probléma a beporzópopulációk csökkenése, amely közvetlen hatással van az élelmiszertermelésre. E trendek fő mozgatórugói az élőhelyek átalakulása (például zöldmezős fejlesztés), az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, az urbanizáció, a környezetszennyezés, az invazív fajok terjedése és a klímaváltozás egyéb hatásai. A jelentés ugyanakkor pozitív példákat is bemutat, például egyes nagyemlősök és madárfajok populációinak növekedését, ami a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhető.
„A jelentés szerint a biológiai sokféleség helyzete az EU-ban továbbra is aggasztó”
De miért olyan fontos mindez? Biológiai sokféleség nélkül összeomlanak azok az ökoszisztémák, amelyek tiszta levegőt és vizet, termékeny talajt vagy klímaszabályozást biztosítanak. Amint ezek a rendszerek megsérülnek, a kérdés megszűnik pusztán környezetvédelmi kérdésnek lenni, és gazdasági és társadalmivá is válik. Ez a folyamat már folyamatban van, de üteme és mértéke még befolyásolható – többek között – a fent leírt nemzetközi együttműködéssel.
Sok esetben azonban a cselekvésnek nem kell globális megoldásokra várnia. Az egyének, a családok és a nagyobb közösségek – egyesületek, városok vagy cégek – mind olyan intézkedéseket hajthatnak végre, amelyek növelik a biológiai sokféleséget. Legyen szó évelő virágládák ültetéséről az erkélyeken, vizes élőhelyek helyreállításáról a városok peremén, vagy új zöldmezős területek helyett barnamezős fejlesztésekbe fektetnek be, ezek a lépések mindenki érdekét szolgálják. Ezenkívül gyakran sokkal kevesebb pénzügyi és emberi erőforrást igényelnek, mint azt általában feltételezik.
Bővebben:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
The post Milyen állapotban van a biodiverzitás? először a Magyar Konzervatívon jelent meg.
