Ursula von der Leyen újraválasztási kampányának ígéretének részeként ígéretet tett a demokrácia megerősítésére az EU-ban. 2025 végén közös közleményt tett közzé a főképviselővel, hogy beváltsa ígéretét – az Európai Bizottság bemutatta az úgynevezett „európai demokráciapajzsot”. A Bizottság szerint a kezdeményezés célja, hogy megvédje a demokráciát a káros külföldi információk manipulációjától és beavatkozásától, különösen a választási kampányok során. A rendelet célja az információs tér védelme, valamint a társadalmi ellenálló képesség és a polgárok elkötelezettségének fokozása.
A szabályozás része egy úgynevezett Demokratikus Ellenállási Központ, egy olyan központosított központ, amelynek célja a tagállamok megfigyelése és védelme a külföldi befolyástól. A tagállamok és a tagjelölt országok önkéntes alapon részt vehetnek az uniós intézményeket, nemzeti szerveket és civil társadalmat összekötő központban. A Központ feladata, hogy „előre jelezze, észlelje és reagáljon a fenyegetésekre” az online világban, különös tekintettel a külföldi dezinformációs kampányokra. 2026 február végén kezdte meg működését.
A rendelet végrehajtására való felkészülés során az EU (a már meglévő forrásokon felül) ötmillió eurót különített el a Központ munkáját segítő tényellenőrző szervezeteknek. Az EU következő (2028-tól kezdődő) hosszú távú költségvetéséből Brüsszel csak az AgoraEU programból kilencmilliárd eurót tervez a civil társadalom javára, miközben a civil szervezetek további forrásokat is kaphatnak más uniós programokból.
Az Európai Demokrácia Pajzs messze nem az első rendelet, amelyet az Európai Bizottság a „demokrácia védelmére” vezetett be. A digitális szolgáltatásokról szóló törvény, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény, a demokrácia védelméről szóló csomag és az európai médiaszabadságról szóló törvény egyaránt ugyanezt kívánta elérni. És bár a korábbi jogszabályok már keretet biztosítottak az Európai Bizottság által a demokrácia védelmének tekintett tevékenységéhez, az Európai Demokráciapajzs jelentősége abban rejlik, hogy egy kifejezetten a választási időszakokra vonatkozó eszközt hoz létre.
Nem mindenki ért egyet azonban a Bizottság azon állításával, hogy ezek a különféle eszközök a „demokrácia védelmére” szolgálnak. Gál Kinga szerint „abszurd” az Európai Bizottságot „a demokrácia őreként” kijelölni, „miközben az uniós intézményeket korrupciós botrányok és „átláthatatlanság” rázzák meg. A Demokráciapajzs kezdeményezést „egy újabb lépésnek tekinti a szólásszabadság szabályozására”. „Nem értek egyet azzal, hogy a demokrácia védelme és a tagállamokon belüli legitim politikai vita terének korlátozása jegyében további hatásköröket ruházzanak át Brüsszelre” – mondta Mariusz Kamiński, az Európai Parlament konzervatív és reformpárti képviselője.
Az Egyesült Államok is egyre óvatosabb az Európai Bizottságnak a demokrácia és a szólásszabadság online beavatkozására és ellenőrzésére irányuló próbálkozásaival szemben. Nemrég az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága közzétett egy jelentést, amelyben leleplezi a Bizottság „az amerikai beszéd cenzúrázására irányuló évtizedes kampányát”. A jelentés, amely elsősorban a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA) célozza, a demokráciapajzs kapcsán is riasztást kelt:…a közelmúlt uniós kezdeményezései is a szólásszabadság európai válságának súlyosbodásával fenyegetnek. Von der Leyen elnök „demokráciapajzsa” keretében az Európai Bizottság legalább két új cenzúraközpontot hoz létre a szabályozó hatóságok és a baloldali nem kormányzati szervezetek számára, hogy nyomást gyakoroljanak a platformokra a konzervatív tartalmak cenzúrázására – a Demokratikus Ellenőrző Központ Európai Központját és a Tényellenőrzők Európai Hálózatát… Az európai cenzúra fenyegetése nem mutat jeleket.‘
A (hatályos) uniós szabályozás szerinti jelentés szerint a médiaplatformok kötelesek azonosítani és „mérsékelni” a rendszerszintű kockázatokat. Vagyis nemcsak az illegális beszédet – például a holokauszt tagadását, amely a legtöbb európai országban már illegális – moderálják az interneten, hanem olyan beszédet is, amelyet az Európai Bizottság és a civil társadalom szereplőiből álló hálózata „rendszerszintű kockázatot” jelent. Az EU nyomására cenzúrázott tartalom néhány példája közé tartoznak az olyan kijelentések, mint „csak két nem létezik”, „a gyerekek nem lehetnek transz”, valamint a COVID-19 betegséggel és a bevándorlással kapcsolatos hasonló állítások. A közzétett belső dokumentumok és közlemények minden kétséget kizáróan azt mutatják, hogy Európa az elmúlt évtizedben az online narratívák globális ellenőrzési rendszerének felépítését töltötte.
Az amerikai képviselőház bizottsága által közzétett dokumentumok azt mutatják, hogy az Európai Bizottság már a Demokráciapajzs előtt is olyan nagy digitális platformokkal, mint a Facebook és a TikTok egyeztetett a választási kampányok során. A Demokráciapajzs tovább bővíti az EU azon képességét, hogy a választási kampányok során figyelemmel kísérje – és esetleg eltávolítsa – az online tartalmakat. Mivel Magyarország alig egy hónap múlva az urnákhoz készül, „nincs okunk azt hinni, hogy a közelgő országgyűlési választások előtt ne terveztek volna hasonló intézkedéseket” – mondta Orbán Balázs magyar miniszterelnök politikai igazgatója.
Míg a nyílt forráskódú információk alapján továbbra is tisztázatlan a Bizottság által a magyar választások során érvényesített tartalommoderálás jellege, egy dolog világos: a Brüsszel által finanszírozott, online tartalmak ellenőrzésére vagy előállítására finanszírozott magyar szervezetek liberális elfogultságukról ismertek. Magyarországon 444.hu, Politikai tőkeés Telex A jelentések szerint mind uniós támogatásban részesültek, miközben arról ismertek, hogy nyíltan a magyar liberális ellenzék oldalára állnak, és olyan híreket produkálnak, amelyek pozitív megvilágításba helyezik az EU-t és az Európai Bizottságot.
The post Megvédjük Európát a demokráciától appeared first on Magyar Konzervatív.
