Példa nélküli mélység: új fejezet a régészetben
A francia haditengerészet egy 16. századi kereskedőhajót azonosított a Földközi-tenger mélyén, 2 567 méteren, Saint-Tropez közelében. A lelőhely ideiglenes neve Camarat 4, amely új francia mélységi rekordot állít fel.
A roncs mintegy 30 méter hosszú, és szinte sértetlenül fekszik az abiszális zónában. A hőmérséklet közel a fagyponthoz, a tengeri fúrók hiánya és a gyenge áramlások kivételes megőrzési környezetet teremtettek.
„Ez a lelőhely olyan, mintha egy időkapszulát nyitottunk volna fel a tenger sötétjében” – fogalmazott egy DRASSM-kutató. A hajó állapota lenyűgöző, és a második legmélyebb ismert történelmi hajóroncsok közé sorolja.
A mély tenger hűtőszekrénye
A hideg, oxigénszegény környezet természetes „hűtőként” működik, amely lassítja a korhadást és a korróziót. Így maradhattak épen a faelemek, kötélmaradványok és a rakomány nagy része.
A lelőhelyen azonban a modern szennyezés is nyomot hagyott. Műanyag palackok, halászhálók és dobozok hevernek a kincsek mellett, rámutatva a hulladék mindent átható jelenlétére.
Reneszánsz rakomány, mediterrán hálózatok
A fedélzet alatt körülbelül 200 díszített kerámia korsó pihent, virágmintákkal, keresztekkel és az „IHS” monogrammal. Ezek a tárgyak a vallásos és művészi érzékenység finom lenyomatai.
A hajó vasrudakat is szállított, növényi rostokba csomagolva, hogy a nedvességtől védjék. A 16. században a vas gazdasági jelentősége a mai lítiumion-akkumulátorokéhoz hasonlítható.
- Díszített kerámia korsók: körülbelül 200 darab
- Varratolt, csomagolt vasrudak
- Teljes horgony és egy hajófedélzeti ágyú
- Különféle edények és használati tárgyak
Ezek a leletek kirajzolják a mediterrán kereskedelmi útvonalakat, amelyek kikötőket és kultúrákat kötöttek össze. A Camarat 4 az elfeledett csomópontokról és piaci igényekről mesél.
Robotika a tenger fenekén
A feltárást a DRASSM és a francia haditengerészet közös csapata végzi. Távirányítású járművek 4K kamerával, 3D-térképezéssel és finoman szabályozható robotkarokkal dolgoznak.
A tárgyakat precíz fogókkal emelik ki, minimális zavarás mellett. A parton konzerválási laboratóriumokban stabilizálják őket, majd részletes fotódokumentáció és 3D-modellek készülnek.
A digitális archívum évtizedek kutatásait segíti majd, és lehetővé teszi a virtuális rekonstrukciókat. A módszerek példát adnak a mélyvízi régészet új standardjaira.
A csendes veszélyek megértése
A mélytengeri feltárás geológiai kockázatokkal jár, különösen aktív vulkanikus övezetek közelében. A kutatók figyelik a tenger alatti vulkánok jelzéseit és a szeizmikus mozgásokat.
Az olyan rendszerek, mint a Campi Flegrei, emlékeztetnek a mélyben rejtőző hatalmakra. A kockázatelemzés a régészeti biztonság alapja, és a műszaki tervezés kulcsa.
Korlátokat tágító rekordok
Bár a Camarat 4 új francia rekord, a világrekordot a USS Samuel B. Roberts tartja, 6 895 méteren a Fülöp-tengeren. A „Sammy B.” 1944-ben, a Leyte-öböl csatájában süllyedt el.
A mostani felfedezés a második legmélyebb történelmi hajóroncsok között áll. Ez a rangsor a technológia és az elszánt kutatás diadalát jelképezi.
„A mélység nem akadály, hanem kihívás, amely pontos módszertant és türelmet követel” – teszi hozzá egy haditengerészeti operátor. Az együttműködés itt valódi áttörést hozott.
Mit tanít a tenger feneke?
A reneszánsz korsókon látható motívumok a hiten és reprezentáción túl a fogyasztói ízlést tükrözik. A vasrudak pedig a korszak ipari és katonai igényeiről árulkodnak.
A lelőhelyen talált horgony és ágyú a navigáció és védelem logikáját világítja meg. Minden darab egy nagyobb hálózat fogaskereke volt.
A modern szemét jelenléte keserű ellentét: a múlt kincsei mellett ott van a jelen felelőssége. A megőrzés így egyszerre tudományos és etikai feladat.
Hosszú távú hatás és jövőkép
A Camarat 4 nemcsak leletek gyűjteménye, hanem új módszertani mérce. A 3D-adatok és a megőrzés protokolljai a jövő projektjeinek alapját adják.
A nemzetközi együttműködés felgyorsítja az adatcserét, és összekapcsolja a laborokat, múzeumokat és egyetemeket. Így bontakozik ki a mediterrán kereskedelem nagy története.
A felfedezés azt üzeni: a mélység csendjében nem csupán roncsok, hanem összefüggő civilizációs emlékezet rejlik. És minél mélyebbre merülünk, annál élesebben látjuk a felszínt.
