Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök első hivatalos külföldi útjára tett a Fidesz áprilisi hatalomvesztése óta, június 17-én, szerdán Brüsszelbe utazott a Patriots for Europe (PfE) frakció csúcstalálkozója előtt, ahol azzal érvelt, hogy pártja választási veresége ellenére folytatódik Európa hazafias erőinek felemelkedése.
Orbán Bóka János volt EU-ügyi miniszter mellett tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján kitartott amellett, hogy a Fidesz elvesztése nem változtatta meg a hazafias mozgalmak Európa-szerte „történelmi” és „szinte determinisztikus” előretörését.
„A választási vereségünk nem változtat azon a tényen, hogy a hazafias erők Európa-szerte előretörnek. Ezen egyetlen választási vereség sem változtathat” – mondta Orbán. Hozzátette, a Fidesz továbbra is elkötelezett marad az európai hazafias mozgalom támogatása mellett, és megismételte az Európai Unió reformjára vonatkozó régóta hangoztatott felhívását.
A sajtótájékoztatóra a Patriots for Europe vezetői brüsszeli találkozójának előestéjén került sor. Az összejövetelen a szövetség tagpártjainak vezetői találkoznak egymással, hogy az Európai Tanács június 18–19-i csúcstalálkozója előtt egyeztetjék álláspontjukat. A megbeszélések középpontjában a migráció, a versenyképesség, az energiaárak, az EU hosszú távú költségvetése, valamint az ukrajnai háború áll majd.
„A választási vereségünk nem változtat azon a tényen, hogy a hazafias erők Európa-szerte előretörnek”
Az Orbán, Andrej Babiš cseh miniszterelnök és az osztrák Szabadságpárt vezetője, Herbert Kickl által 2024 júniusában társalapító PfE egyre inkább a hagyományos brüsszeli berendezkedés egységes szuverenista alternatívájaként próbálta bemutatni magát, miközben megőrzi a rugalmasságot azokban a kérdésekben, ahol a nemzeti érdekek eltérőek.
Orbán azzal érvelt, hogy az Európai Unió több kulcsfontosságú területen is rosszul teljesít, így a versenyképesség, az energiabiztonság, a migráció és az orosz-ukrán háború kezelése terén. Saját hivatali idejére reflektálva egyik „intellektuális kudarcának” minősítette, hogy kormánya nem talált olyan gazdasági modellt, amely képes lenne megvédeni Magyarországot a szélesebb körű európai gazdasági nehézségektől 2022 után.
A volt kormányfő hangsúlyozta: a Fidesz választási veresége nem változtat a PfE céljain. Orbán szerint a szövetség tovább erősítené befolyását az egész kontinensen, és Babiš miniszterelnökön keresztül továbbra is képviseltetné magát az uniós döntéshozatal legmagasabb szintjén. Közölte, Babiš képviseli majd a hazafias tábor érdekeit az uniós vezetők közötti megbeszéléseken.
A migráció kapcsán Orbán megismételte, hogy a Fidesz régóta ellenzi az EU migrációs politikáját. Azt állította, hogy Magyarországnak nincs migrációs problémája, mert nincsenek illegális migránsok az országban, és ismét azzal érvelt, hogy a menedékkérelmeket az EU területén kívül kell elbírálni, nem pedig a tagállamokon belül.
Orbán méltatta az Európai Parlament jobbközép és jobboldali erőinek erősödő együttműködését is, rámutatva arra, hogy a közelmúltban szigorúbb uniós kitoloncolási szabályokat fogadtak el, mint bizonyítékot arra, hogy a konzervatív pártok sikeresen kihívhatják a baloldalt a migrációs politikában. Azzal érvelt, hogy a jövő „nagyobb egységre” van szükség a jobboldali pártok között, és óva intett a jobbközép pártok és a baloldal folyamatos együttműködésétől.
Orbán belpolitikai kérdésekben bírálta a Magyar Péter miniszterelnök vezette új kormányt, azzal vádolva, hogy engedett az uniós nyomásnak a korábban befagyott uniós források felszabadítása érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló uniós források biztosítása továbbra is nemzeti érdek, és úgy érvelt, hogy Magyarországnak továbbra is küzdenie kell a kormánya és az Európai Bizottsággal folytatott vitái miatt visszatartott forrásokért.
Ukrajnáról beszélve Orbán azt állította, hogy az új magyar kormány több kérdésben engedett Brüsszelnek és Kijevnek. Ismételten ellenzi Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát, azzal érvelve, hogy hiba volt a tagsági tárgyalások megkezdése, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Kijev tiszteletben tartja az új Tisza-kormány idején a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodásokat.
Orbán az Európai Parlamentben is méltatta a jobbközép és a jobboldali erők egyre erősödő együttműködését.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz vereségét a túlzottan oroszbarát imázs okozta-e, Orbán visszautasította a felvetést. „A magyar választáson egyetlen oroszbarát párt sem indult” – hangoztatta, és kitart amellett, hogy a Fidesz mindig is „magyarbarát” külpolitikát folytatott, és ezt fogja folytatni.
Orbán visszautasította azokat a találgatásokat is, amelyek szerint választási veresége után az Egyesült Államokba kívánna költözni. Arra a kérdésre, hogy a közelmúltban elfogadott alkotmánymódosítás megakadályozza, hogy visszatérjen a miniszterelnöki székbe, tréfásan azt válaszolta, hogy „olcsón megúszta” azzal, hogy csak alkotmányos eltiltást kapott.
A belpolitikára térve Orbán visszautasította azokat a korrupciós és hatalommal való visszaélési vádakat, amelyek a választási kampány utolsó hónapjaiban uralták a közbeszédet, és az új kormány hivatalba lépése óta is előkelő helyen szerepeltek. Azzal érvelt, hogy a vádak többsége végül politikai indíttatásúnak és lényegtelennek bizonyul, és azt állította, hogy a választásokat követően „egymás után kipukkadnak a léggömbök”.
