Magyarország támogató környezetet kínál a nők számára a családi élet, a karrier és a közszolgálat egyensúlyában – hangzott el az előadók a Kopp Mária Demográfiai és Családügyi Intézet (KINCS) által szervezett rendezvényen. Nőnek lenni jó Magyarországon.
A konferencia több női vezetőt hozott össze a kormányzat, a politika és a közélet képviselőivel, hogy megvitassák szakmai tapasztalataikat, a nők szerepét a társadalomban, valamint a családközpontú politikák fontosságát.
Az első panelbeszélgetést Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter moderálta, aki kiemelte, hogy a nők központi szerepet töltenek be a minisztérium munkájában. „Nemcsak nőnek lenni jó, hanem a nők miatt férfinak is” – mondta, hangsúlyozva, hogy a tárca hat államtitkára közül négy nő. A testület azt vizsgálta, hogy a női lét hogyan befolyásolja a vezetést és a közszolgálati mindennapi munkát.
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár elmondta, hogy nőnek és anyának lenni értékes perspektívát jelent a döntéshozatalban. Kiemelte Magyarország kiterjedt családtámogatási rendszerét, beleértve az anyák személyi jövedelemadó-mentességét, a csecsemőgondozási segélyt (CSED) és a Nők40 nyugdíjprogramot.
„Magyarországon a családok biztonságos és kiszámítható környezetben élhetnek” – mondta, hozzátéve, hogy nemzetközi szinten ritka a hasonló támogatási rendszer. Koncz hangsúlyozta, hogy saját anyakénti tapasztalata segít abban, hogy jobban megértse a családok előtt álló kihívásokat. „Mivel nekem is vannak gyerekeim, együtt tudok érezni a szülőkkel, és megértem, mire van szükségük, és miért fontosak bizonyos intézkedések” – mondta.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szakképzésért és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány politikája lehetővé teszi, hogy a nők családot nevelve igényes pályára lépjenek. „Ki kell egy biztonsági hálót a kormánytól, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a karrier és a család között” – mondta. Hozzátette, hogy az anyaság is alakítja vezetési stílusát, különösen a fiatalok érdekképviseletében. „Gyakran úgy érzem, úgy kell küzdenem a diákokért, ahogy egy anyának a gyerekeiért” – mondta, megjegyezve, hogy a nők hajlamosak megoldásorientáltan közelíteni a problémákhoz, és együttműködve keresik a válaszokat.
Závogyán Magdolna kulturális államtitkár elmondta, hogy a nők gyakran kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a kulturális életben, segítik a művészi közösségekben felmerülő feszültségek oldását. „A nehezebb pillanatokban tompíthatjuk a konfliktusokat és összehozhatjuk az embereket” – mondta.
Kiemelte a hagyományos kultúra és a közösségépítés fontosságát is, megjegyezve, hogy maga a családi élet is erős alapot ad a közösségszervezéshez. Závogyán tájékoztatása szerint 1600 településen több mint 15 ezren vesznek részt rendszeresen olyan kulturális műhelyeken, foglalkozásokon, amelyek a családokat a magyar néphagyományokhoz kötik.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte a párbeszéd és az interperszonális készségek fontosságát a nemzetközi kulturális diplomáciában. „Mindent az emberi kapcsolatok alakítanak ki” – mondta, és felidézte, hogy a nagycsaládban nőtt fel a közvetítés és a méltányosság fontosságára. „A nemzetközi kapcsolatokban elengedhetetlen a különböző nézetek meghallgatása és a párbeszéd elősegítése.”
Hozzátette: a 25 országban működő 27 magyar kulturális intézetből álló hálózat lehetőséget biztosít a magyar nők teljesítményének bemutatására a sporttól a tudományig a kultúráig. „Nemzetközi viszonylatban pozitív a magyar nők megítélése, és sok kiemelkedő női alakunk van, akiknek a története megérdemli, hogy megosszuk egymással” – mondta.
A testület foglalkozott azokkal a kihívásokkal is, amelyekkel a nők szembesülnek a közéletben, beleértve a politikai támadásokat és a kemény nyilvános kritikákat. Koncz arra biztatta a fiatal nőket, hogy e nehézségek ellenére a közszolgálati pályára lépjenek. „Nem mindig könnyű, de nagyon értelmes szakma, ahol sok embernek tudunk segíteni” – mondta. Varga-Bajusz egyetértett, míg Závogyán a tapasztalat és az önbizalom fontosságát hangsúlyozta a kritika kezelésében. „Fontos különbséget tenni a rágalmazás és a megfontolást érdemlő kritika között” – mondta. Kiss-Hegyi hozzátette: a közszolgálat iránti elkötelezettsége segít leküzdeni a negatív megjegyzéseket. „A közjó szolgálata sokkal erősebb motiváció, mint az online kritika” – mondta.
A második panelbeszélgetés, amelyet Fűrész Tünde, a KINCS elnöke moderált, a női közösségvezetésben és politikában betöltött szerepekkel foglalkozott.
Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a politikusnői lét kihívásairól beszélt. Elmondta, hogy a nők a politikában gyakran szembesülnek egymással ellentétes elvárásokkal, és azért kritizálják őket, mert túl lágyak vagy túl kemények. „A parlamentben erősnek kell lenned, de amikor hazamegyek, anya és feleség vagyok” – fogalmazott a szakmai és a családi szerepek közötti egyensúly fenntartásának kihívásáról.
Fazekas Csilla, Budapest I. kerületi alpolgármestere kiemelte a nők kettős szerepét a családi életben és a gazdasági tevékenységben. „Ha a nők megállnak, minden leáll” – mondta, hangsúlyozva a nők közösségépítésben betöltött fontosságát, valamint azt, hogy képesek empátiával közelíteni a problémákhoz.
Kardosné Gyurkó Katalin, a nevelőszülői rendszer koordinációjáért és az örökbefogadásért felelős miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a hatékony politikaalkotáshoz elengedhetetlen a közösségen belüli hiteles jelenlét. „Az egyik legfontosabb dolog az, hogy valóban jelen legyünk az emberek életében, és megértsük, mit élnek át” – mondta, megjegyezve, hogy sok politikai ötlet a családokkal folytatott mindennapi beszélgetésekből fakad. A valós élet kihívásaira kidolgozott intézkedések példájaként az anyák személyi jövedelemadó-mentességét és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását említette.
A felszólalók megvitatták a magyar családpolitika előnyeinek kommunikálásának fontosságát is, különösen a fiatalabb generációk felé, akik talán nem emlékeznek a 2010 előtti helyzetre.
Juhász hangsúlyozta: sokan természetesnek veszik a jelenlegi stabilitást. „Egyértelműen el kell magyaráznunk, hogyan viszonyul Magyarország más európai országokhoz, és milyen lehetőségek vannak itt az anyák és a családok számára” – mondta.
Az esemény egy üzenettel zárult, amely arra buzdította a nőket, hogy legyenek büszkék a társadalomban betöltött szerepükre, és aktívan vegyenek részt közösségeik alakításában.
„Nőnek lenni egyszerre kihívás és kiváltság” – mondta Fazekas. „Erős nemzetet csak a nők szempontjainak figyelembevételével lehet építeni.”
The post ‘Magyarországon jó nőnek lenni’ – mondják a KINCS rendezvény előadói appeared first on Magyar Konzervatív.
