Magyarország mindaddig megtagadja az Európai Unió új Erasmus-stratégiájának támogatását, amíg a magyar hallgatók és kutatók vissza nem kerülnek az Erasmus és a Horizont programba – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hétfőn a köztévében. Megjegyezte: a kormány álláspontját a Magyar Rektori Konferencia vezetése is osztja a legutóbbi egyeztetések után.
Az EU oktatási miniszterei a tervek szerint csütörtökön tárgyalnak az új Erasmus-stratégiáról. Kérdésre válaszolva Hankó károsnak és igazságtalannak minősítette az Európai Bizottság 2022-es döntését, amely szerint kizárták a magyar hallgatókat, oktatókat és kutatókat az Erasmus+ és a Horizon programokból. Azzal érvelt, hogy a döntés jogellenes, mert a magyar kormány már végrehajtotta az összes elfogadott jogszabály-módosítást, és bevezette a Bizottság által kért szabályozási változtatásokat.
Hankó szerint a Bizottság az általa valótlannak minősített állításokat fogalmazott meg, többek között azt az állítást, hogy az egyetemek vezető testületeit politikusok uralták. Kijelentette, hogy a 105 igazgatósági tagból mindössze 13 politikai személyiség, akik két hónapon belül mindannyian lemondtak. Kitért arra is, hogy Ausztriában az egyetemi tanács tagjainak felét a kormány nevezi ki. Az oktatás – mondta – nemzeti hatáskör, nem uniós harmonizált terület, ezért a Bizottságnak nem volt hatásköre ilyen döntést hozni.
A miniszter hozzátette: az egyetemi szenátus tagjainak 87 százaléka támogatja a jelenlegi magyar modellt, vagyis Brüsszel a magyar akadémiai intézmények akarata ellenére cselekszik. Elmondása szerint 2022 óta nem történt előrelépés; ehelyett „Brüsszel most összeférhetetlenségi szabályokat akar rákényszeríteni a magyar rektorokra, vagy megengedi, hogy a brüsszeli székhelyű civil szervezetek jelöljenek tagokat az egyetemi testületekbe”, amit vörös vonalnak és szuverenitási kérdésnek nevezett.
Brüsszel most összeférhetetlenségi szabályokat akar rákényszeríteni a magyar rektorokra
Bírálta azt a javaslatot is, hogy észak-afrikai és palesztin egyetemeket vonjanak be az Erasmus programba, amely becslések szerint 350 000 nem európai hallgatót vonna be az európai intézményekbe.
Az interjúban szó esett arról a jogi kifogásról is, amelyet hat magyar egyetem indított az Európai Unió Bírósága elé. Hankó elmondta, hogy az ügy közel két év után végre tárgyalási szakaszba érkezett, és azt állította, hogy a bírákat meglepte a Bizottság magatartása, többek között a magyar intézmények kizárása a rektorokkal, hallgatókkal vagy munkatársakkal folytatott vizsgálat, egyeztetés nélkül.
Kitartott amellett, hogy az igazságnak győznie kell, bár azt javasolta, hogy az áprilisi európai választások előtt megteszi-e ezt, továbbra is politikai kérdés. Magyarország „nagy harcra” készült – mondta –, az új Erasmus-stratégiának pedig kifejezetten meg kell erősítenie, hogy minden uniós polgárnak joga van részt venni az Erasmusban, így a magyar hallgatóknak is. Ilyen garanciák nélkül Magyarország nem támogatja az egyhangú jóváhagyást igénylő stratégiát.
Hankó a Kossuth Rádiónak adott külön interjúban azzal vádolta Brüsszelt, hogy megpróbálta zsarolni a magyar kormányt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem hagyja el hallgatóit, és elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelyet sikeresebbnek minősített, mint az Erasmus programot, megjegyezve, hogy már 8115 hallgató használta azt, hogy Európa és azon túl is vezető egyetemeken tanuljon.
A miniszter kiemelte a Magyarország és az Egyesült Államok között létrejött új akadémiai és kutatási együttműködési megállapodást is, amelynek keretében a Fulbright és a Pannónia program együtt fog működni a jövőben.
The post Magyarország visszatartja az új Erasmus-stratégia támogatását a hallgatói kirekesztés miatt appeared first on Magyar Konzervatív.
