Magyarország régóta a magányos hang a keresztényüldözés ellen világszerte, így Nigériában is. Az afrikai ország keresztény lakossága az 1990-es évek vége óta, és a Boko Haram iszlamista terrorszervezet 2009-es felállása óta egyre nagyobb mértékben szembesül a diszkriminációval. Egyes becslések szerint 2009 és 2023 között több mint 50 000 keresztényt ölt meg a Boko Haram. Mindazonáltal a Nigériában Donaldcu Donaldcu elnök figyelmébe kerültek. harcuk a létezésért.
Ezzel a Trump-adminisztráció váratlan szövetségesre talált ügyük támogatására: a világhírű rapperre, Nicki Minajra, ismertebb nevén Onika Tanya Maraj-Pettyre. Minaj asszony 2025 októberében kezdett felszólalni a nigériai keresztényüldözés ellen, amikor Trump bejelentette, hogy az afrikai országot „különös aggodalomra okot adó országnak” (CPC) fogják kijelölni, arra hivatkozva, hogy nem védi a vallási kisebbségeket.
„Ezt olvasva mély hálát éreztem. Olyan országban élünk, ahol szabadon imádhatjuk Istent. Egyetlen csoportot sem szabad üldözni vallása gyakorlása miatt. Nem kell ugyanazokat a hiedelmeket osztanunk ahhoz, hogy tiszteljük egymást” – írta Minaj annak idején az X-en.
November 1-jén Trump nyilvánosan elrendelte a védelmi minisztériumot, hogy kezdje meg az esetleges katonai akciók kidolgozását Nigériában, ha a nigériai kormány nem állítja meg „a keresztények meggyilkolását”. November 23-án több amerikai média arról számolt be, hogy a kormány diplomáciai, hírszerzési és segítségnyújtási programokat hoz létre Nigériával az üldözés leállítása érdekében, míg Trump azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti vagy felfüggeszti az országnak nyújtott segélyeket.
A múlt héten Nicki Minaj rendkívül érzelmes beszédet mondott az Egyesült Nemzetek Szervezetében, sürgette a világ vezetőit, hogy tegyenek azonnali lépéseket a nigériai keresztények védelmében, hivatkozva a fokozódó erőszakra és a vallásszabadság elleni növekvő támadásra. Hangsúlyozta, hogy fellebbezését emberi jogi aggályok, nem pedig politika motiválták, és köszönetet mondott Michael Waltznak, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének és Trumpnak, hogy kiemelték a kérdést.
„Egyházakat égettek fel, családokat szakítottak szét, és egész közösségek élnek állandóan félelemben”
A vallásszabadságot egyetemesnek minősítette, és úgy érvelt, hogy senki sem érezheti magát biztonságban a meggyőződése miatt. A leégett templomokról és a családok kitelepítéséről szóló hírekre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a nigériai keresztények védelme az emberi szolidaritás kérdése. Minaj kiemelte a békeépítők erőfeszítéseit is, amelyek a vallások közötti feszültségek enyhítésére törekszenek. Befejezésül elmondta támogatóinak, hogy továbbra is felszólal az üldöztetés ellen, bárhol is forduljon elő.
‘Templomokat égettek fel, családokat szakítottak szét, és egész közösségek élnek állandóan félelemben, egyszerűen azért, mert imádkoznak. Sajnos ez a probléma nem csak Nigériában, hanem a világ számos más országában is egyre növekvő probléma, és sürgős cselekvést igényel. És szeretnék világos lenni. A nigériai keresztények védelme nem azt jelenti, hogy oldalra kell állni vagy megosztani az embereket. Az emberiség egyesüléséről szól,– emelte ki Minaj.
Nézze meg az alábbi beszédet:
Sajnos néhány nappal az ENSZ-beszéd után olyan jelentések jelentek meg Nigériából, hogy fegyveresek összesen 315 diákot és tanárt raboltak el egy katolikus bentlakásos iskolából. A támadók pénteken a hajnali órákban lefoglalták az Agwara kerületi Szent Mária Katolikus Iskola diákjait. Elővigyázatosságból a szomszédos államokban minden iskolát bezártak, Bola Tinubu elnök pedig a válság miatt lemondta részvételét a johannesburgi G20-csúcson. A múlt héten ismeretlen fegyveresek egy másik bentlakásos iskolát is lecsaptak Kebbi államban, és elraboltak 25 diáklányt. Egy másik támadásban 38 embert vittek el a Kwara állambeli Krisztus Apostoli Egyház gyülekezetében tartott istentiszteletről, és legalább két hívőt megöltek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elítélte az erőszakos támadásokat, és kijelentette, hogy a vallásszabadság alapvető és sérthetetlen jog. „Elvárjuk a nigériai hatóságoktól, hogy erősítsék meg a keresztény és minden más vallási közösség védelmét, és határozottan lépjenek fel a támadások elkövetőivel szemben” – hangsúlyozta Szijjártó. „Szolidaritásunkat fejezzük ki az áldozatokkal, családjaikkal és az összes nigériai közösséggel, akiket ma hitük miatt célba vesznek” – tette hozzá.
„A Magyar Segítség Nigériát kiemelt helyszínként jelölte ki”
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy 2017-ben Magyarország a világon elsőként indította el Magyarország Helps elnevezésű, az üldözött keresztények megsegítését célzó kormányzati programot, amelyen keresztül több alkalommal is nyújtottak humanitárius segítséget a nigériai keresztény közösségeknek. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy oda szállítsuk a segítséget, ahol a legnagyobb szükség van rá” – tette hozzá.
A Hungary Helps Nigériát jelölte ki kiemelt helyszínnek, az erőszakos konfliktusok, a migrációs nyomás és a vallási üldöztetés közeledésére hivatkozva. Magyarország 2019 óta jelentős anyagi támogatást vállalt a nigériai helyi egyházaknak és humanitárius szereplőknek, többek között 468 millió forint értékben. A nigériai magyar képviselet az elmúlt években kettős megközelítést hangsúlyozott: a sürgős segélynyújtást és a hosszú távú közösségépítést. A 2025. áprilisi ötnapos misszió magában foglalta az olyan államok belső menekülttáborainak meglátogatását, mint például a Benue, a humanitárius elosztás a Boko Haram által érintett Maiduguriban, valamint egy ápolónőképző központ felavatása 400 nő számára Onitsha városában.
A kitartó támadások, emberrablások és diszkrimináció ellenére a nigériai keresztény lakosságnak sikerült megőriznie következetességét. Míg a 2000-es években 40–50 millió keresztény élt az országban, számuk azóta megduplázódott, 90–100 millióra nőtt, ami a lakosság mintegy 40 százalékát teszi ki. Ez a rugalmasság részben annak a külső segítségnek tulajdonítható, amelyet ezek a közösségek az államoktól és a globális keresztény hálózatoktól kapnak. Az ilyen segítség lehetővé teszi a közösségek számára, hogy újjáépüljenek a támadások után, megerősíti az egyházi vezetést, és lehetővé teszi a hívők számára, hogy menekülés helyett maradjanak.
Azzal, hogy felszólal üldözésük ellen, Nicki Minaj reményt ad a nigériai keresztényeknek, és potenciálisan megnövekedett támogatói és a hétköznapi emberek hozzájárulását is világszerte. Ezzel Minaj szakított a hollywoodi és az amerikai celebkultúra azon tendenciájával is, hogy figyelmen kívül hagyják azokat a kérdéseket, amelyek nem illeszkednek az ébresztett napirendhez. Ez Donald Trump második elnökségének egyértelmű hatása, mivel sok sztár, köztük Sidney Sweeney és Cristiano Ronaldo – akik nemrégiben találkoztak Trumppal a Fehér Házban – most erősen támogatják a jobboldalt a kulturális háborúkban. Ez a váltás olyan kérdésekre is felhívja a figyelmet, amelyek eddig soha nem törtek be a mainstreambe. A nigériai keresztényekért folytatott harcában Magyarország már nincs egyedül.
The post Magyarország váratlan szövetségesre talál a nigériai keresztények védelmében: Nicki Minaj appeared first on Magyar Konzervatív.
