Magyarország–USA megállapodás a szélsőbaloldali terrorizmusról minden irányból

Magyarországnak a Trump-kormányzattal kötött, a szélsőbaloldali terrorizmus elleni küzdelemről szóló megállapodása belpolitikai visszhangot váltott ki, főként a hírhedt 2023-as budapesti Antifa-támadások miatt. A fideszesek megkérdőjelezik, hogy Magyar Péter miniszterelnök kormánya valóban elkötelezett-e a támadásokhoz köthető fegyveres hálózattal való szembenézés iránt, míg az Orbán Viktor legyőzésében közreműködő baloldali aktivisták azzal vádolják Tiszát, hogy elfogadta Washington politikai programját.

Orbán Anita külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtöki washingtoni találkozóján memorandumot írt alá az energetikai infrastruktúráról és a rendészeti együttműködésről. Rubio üdvözölte közös eltökéltségüket, hogy szembeszálljanak a „szélsőbaloldali terrorizmus újjáéledésével”. Orbán az aláírási ceremónia után beszédében kifejezetten megnevezte az Antifa Ostot, azt a németországi székhelyű fegyveres hálózatot, amelynek tagjait azzal vádolják, hogy 2023 februárjában jobboldalinak tartott emberek elleni támadásokat követtek el Budapesten. Az új megállapodás célja az információmegosztás és a bűnügyi nyomozás megerősítése.

Három napon keresztül az Antifa Ost fegyveresei brutális támadások sorozatát hajtották végre, kilenc személyt célozva meg, amelyet nyilvánvalóan jobboldali megjelenésük miatt választottak ki, és hat súlyosan megsérült. Az egyik áldozatot, Dudog Lászlót vasrúddal eszméletlenre verték, bal arca lebénult, menyasszonyát pedig kétszer lábon szúrták és arcon rúgták. A támadások vezettek Magyarország két leghírhedtebb Antifa-ügyéhez: Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali európai parlamenti képviselőhöz, akit a merényletekben való részvétellel vádolnak, de parlamenti mentelmi joggal védett, és Maja T német aktivistát, akit ugyanazon támadásokban való részvétel miatt ítéltek el.

Maga a megállapodás is azt a politikát folytatja, amelyet Orbán Viktor és Donald Trump is támogat. A volt magyar miniszterelnök 2025 szeptemberében a budapesti merényletekre hivatkozva és Trump példáját követve szorgalmazta az Antifa terrorista szervezetté minősítését. Magyarország abban a hónapban terrorszervezetnek minősítette az Antifa Ostot; Washington követte novemberben a Külföldi Terrorszervezet megjelölésével.

Orbán Viktor volt politikai igazgatója és Orbán Balázs jelenlegi fideszes EP-képviselő bejelentette, hogy hivatalosan tájékoztatja az Egyesült Államok külügyminisztériumát a Tisza-kormány szélsőbaloldali szélsőségekkel kapcsolatos vitatott eredményeiről, megkérdőjelezve, hogy Rubio megkapta-e a teljes képet a washingtoni találkozón.

2025 októberében az Európai Parlament egyetlen szavazattal, 306–305 arányban megőrizte Salis mentelmi jogát, miután Magyar távol maradt, és utasította a tiszai képviselőket, hogy tartózkodjanak vagy ne szavazzanak. Orbán Balázs megkérdőjelezte, hogy az amerikaiakat tájékoztatták-e erről a döntésről, és azzal érvelt, hogy Washington megérdemelte volna, hogy megtudja, hogyan kezelte a magyar kormány azokat az ügyeket, amelyek a mostani harcra vállalt szélsőséges hálózatokat érintették.

Aggodalmát fejezte ki Maja T Németországba való áthelyezésének terveivel kapcsolatban is, és megkérdőjelezte, hogy a lépés korai szabadon bocsátáshoz vezethet-e. A német aktivistát 2026 februárjában nyolc évre ítélték, szeptemberben fellebbezés alapján hét évre csökkentették. Folynak az átadás előkészületei, bár a megállapodás Tisza előtti: a német kormány iratai azt igazolják, hogy a magyar hatóságok Orbán Viktor elítélése után egyeztek bele az esetleges átadásba.

Ceglédi Zoltán politikai kommentátor ezzel kapcsolatos aggodalmát fogalmazta meg: Orbán Anita első magyar nyelvű közleménye miért csak a „radikális szervezetek” által elkövetett bűncselekmények elleni együttműködésnek minősítette a terrorelhárítási memorandumot, mellőzve a szélsőbalt és az Antifát? Javasolta, hogy a Fidesz továbbítsa a hazai magyarázatot Rubiónak vagy JD Vance alelnöknek. Orbán ezt követően egyértelműen azonosította Antifa Ostot a korábbi nyilatkozata után közzétett magyar nyelvű videóban.

A megállapodás a radikális baloldalt is feldühítette. Jámbor András volt országgyűlési képviselő, a radikális baloldali Szikra Mozgalomhoz köthető szélsőbaloldali aktivista „arculcsapásnak” minősítette a paktumot a Tisza győzelmét segítő baloldali kampányolóknak. Azzal érvelt, hogy egy létező 2008-as terrorizmusellenes megállapodás már előírja az információmegosztást, és azt követelte, hogy tudják, miért emelik ki a szélsőbaloldali erőszakot a szélsőjobboldali vagy az iszlamista terrorizmus helyett.

Jámbor arra is felidézte, hogy őt és Szikrát azzal vádolták, hogy kapcsolatban állnak a budapesti merénylettel, amit ő visszautasított. Vizsgálatot követelt az esetleges politikai manipuláció és a titkosszolgálati részvétel miatt az eredeti vizsgálatokban.

Toroczkai László keményjobboldali Mi Hazánk (Mi Hazánk) vezetője is azt állította, hogy Rubio „alázta meg” Orbán Anitát azzal, hogy annak ellenére írt alá Antifa-ellenes megállapodást, hogy Tisza került hatalomra – mondta a nemzetközi bal-liberális erők támogatásával. Toroczkai Jámbor dühödt reakciójára mutatva méltatta Rubio manővert, és azt jósolta, hogy a vita végül növeli a Tisza támogatói bázisán belüli szétválás valószínűségét.

Voltak azonban olyan hangok is, akik pozitívan nyilatkoztak a megállapodásról. Simonyi András volt washingtoni magyar nagykövet az InfoRádiónak nyilatkozva a Rubio-találkozót diplomáciai áttörésnek, a terrorelhárítási memorandumot pedig „nagyon fontosnak” nevezte a nemzet- és belbiztonság szempontjából. Arra is figyelmeztetett, hogy a radikális baloldali mozgalmak egyre nagyobb hatással vannak az amerikai politikára, és nehézségeket okoznak a demokratáknak.

The post Magyarország–USA megállapodás a szélsőbaloldali terrorizmusról minden irányból tűz alatt appeared first on Magyar Konzervatív.