A jelenlegi világban sajnos semmi sem stabilabb, mint a tartós konfliktusok, az instabilitás és az emberek ezreinek elköltözése. A helyzet nemcsak a háborúk kellős közepén lévő országok számára jelent kihívást, hanem azoknak az államoknak is, amelyeknek tömeges migrációval kell szembenézniük.
Magyarország a legtöbb nyugati országtól eltérő megközelítést választott a migráció kezelésében, az úgynevezett „helyben segítés” modellt. A magyar kormányt jelentős kritikák érte, amiért állítólag nem hajlandó segíteni az embereknek, de ez nem a valóság. Ehelyett a gyökérproblémát próbálják kezelni, nem csak a következményeit.
‘Vidd oda a segítséget, ahol a baj van’
2015-ben nemcsak Magyarország, hanem egész Európa óriási kihívással szembesült a tömeges migráció kezelésében. Magyarország megtapasztalta a határaira érkező emberek ezreinek nyomását, és saját állampolgárai biztonsági érdekeit helyezte előtérbe. A szerb és horvát határ menti határzár megépítése csökkentette az illegális beutazást Magyarország területére. Ez a belföldi menedékkérelmek erőteljes csökkenéséhez vezetett a következő években.
A tömeges migrációs áramlást nem engedő kritikák ellenére Magyarország nem utasította el a rászoruló emberek megsegítését; ehelyett más megközelítést alkalmazott a helyzet kezeléséhez. Magyarország a határokra érkező tömegből fakadó hatalmas nyomás leküzdése után finomított stratégiáján, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök egy rövid mondatban foglalt össze: „Ne hozzuk ide a bajt, hanem vigyük oda a segítséget, ahol a baj van”.
Magyarország segít
Intézményi szinten ezt a prioritást a Magyarország Segíti Program (HHP) létrehozásával formalizálták.
Az MHP megalakulása előtt a magyar humanitárius segítségnyújtás három fő formában valósult meg. Kormányzati szervekkel (például Katasztrófavédelmi Hatósággal, Honvédelmi Minisztériummal, nagykövetségekkel) együttműködve, civil szervezetek bevonásával, nemzetközi szereplők, elsősorban az ENSZ szakszervezetei, valamint a Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom támogatásával valósult meg.
„Magyarország hibrid megközelítést alkalmaz, amely a válság által sújtott közösségek megerősítésére törekszik szülőföldjükön”
Öndefiníciója szerint az MHP egyedülálló nemzeti modellt képvisel, amely a nemzetközi humanitárius szerepvállalást a migrációkezelés és a humanitárius politika elemeivel ötvözi. A 2015–2016-os migrációs válság nyomán létrejött programot az az elve vezérli, hogy a segítséget közvetlenül a rászoruló területekhez kell eljuttatni, nem pedig az Európába vagy Magyarországra irányuló migráció ösztönzését.
Valódi akciók
Magyarország egyik legfontosabb tette az észak-iraki Tel Askuf város újjáépítése volt. A program mintegy 950 lakóház, valamint több templom és oktatási épület felújítását segítette elő, így közel 1000 család térhetett haza.
Szíriában Magyarország hozzájárult az aleppói Al-Amal Iskola, a keresztény és muszlim diákokat egyaránt kiszolgáló intézmény felújításához.
Nyugat-Afrikában a magyar támogatás magában foglalta a felkelések által fenyegetett keresztények, különösen a Boko Haram által érintett csoportok támogatását.
Miért működik ez a stratégia a Közel-Keleten és nem Ukrajnával?
Magyarország két jelentős migrációs hullámot élt át: egyet 2015-ben, egy másikat 2023-ban. A magyar kormány két eltérő megközelítést fogadott el a két válsággal kapcsolatban, mivel azok eredete eltérő.
Az első esetben az érkezők többsége gazdasági bevándorlónak minősült, ezért nem voltak jogosultak a menekültekre vagy a nemzetközi védelem egyéb formáira. Ez a helyzet szigorúbb határeljárásokat és erőfeszítéseket igényelt a migráció okainak kezelésére. Emellett a magyar kormány azzal érvelt, hogy sok migráns már több biztonságos harmadik országon áthaladt, ahol védelmet kérhetett volna.
Ezzel szemben az Ukrajnából érkezők esete nyilvánvaló volt, és fegyveres konfliktusból menekülő menekültnek tekintették őket. Ebben az esetben Magyarország volt az egyik első biztonságos érkezési ország.
Magyarország helyi segítségnyújtási modellje a humanitárius felelősségvállalásra irányuló törekvést tükrözi szuverén döntéshozatal és megelőző biztonság mellett. Magyarországon olyan hibrid megközelítés van, amely a válság által sújtott közösségeket igyekszik megerősíteni szülőföldjükön.
The post Magyarország másik módja a migrációkezelésnek: a ‘helyi segélyezési’ modell appeared first on Magyar Konzervatív.
