Kihirdették Magyarország 100 legjobb középiskolájának éves listáját, amelyet eredetileg a népszerű magyar politikai magazin és híroldal adott ki. Mandiner decemberében. Magát a listát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Belügyminisztériumhoz tartozó Oktatási Hatóság (OH) együttműködésével állította össze.
Az egyes megyék legmagasabb helyezést elért iskoláit, valamint országosan a tíz legmagasabb helyezést elért iskolát jeles eseményen tüntették ki a budapesti Várkert Bazárban január 15-én, csütörtökön.
A nap első beszédét Dr. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója mondta. Feltette a költői kérdést: „Mi értelme ennek a rangsornak?” Saját kérdésére először a néhai amerikai bolygótudós, Carl Sagan idézetét idézte, aki egyszer azt mondta: „A tudomány több, mint egy tudáshalmaz. Ez egy gondolkodásmód. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy míg az iskolákat objektív adatok alapján rangsorolták, úgy véli, hogy a sima adat olyan, mint egy kotta valódi zene nélkül, ezzel is hangsúlyozva a közoktatási intézmények rangsorolásának részben objektív jellegét. Az igazgató elárulta, hogy Magyarországon a középiskolákat két szempont alapján ítélik meg: az „egészséges teljesítmény-orientáció” – amely szerinte nagyon fontos a magas társadalmi mobilitású társadalomban – és a „közösségépítés”.
Szalai igazgató ezután a 20 állomásos ismeretterjesztő körútról beszélt az MCC 11 magyarországi középiskolai tanárral. Közölte, hogy miközben elkötelezettek voltak amellett, hogy az ott gyűjtött tapasztalataik alapján megtalálják a magyar oktatási rendszer fejlesztésének módjait, aktívan keresték azokat a szempontokat is, amelyekben a magyar rendszer jobb, mint az amerikai. Az igazgató például felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar középiskolások több szépirodalmat olvasnak, mint amerikai társaik.
Intézménye, az MCC küldetéséről szólva megosztotta, hogy szerinte nagy és hálás feladat egy tehetséges középiskolásból kiválóan teljesítő főiskolást, majd szakembert csinálni. Hangsúlyozta azonban, ugyanolyan nagy és kifizetődő feladat egy hátrányos helyzetű diákot az érettségihez elvezetni. Szalai igazgató úr beszéde végén egy újabb idézetet osztott meg, ezúttal Kuno von Klebelsbergtől, a 20. század eleji Magyarország nagy befolyású vallás- és oktatásügyi miniszterétől, aki egykor azt mondta: „Nem a kard, hanem a kultúra teheti újra naggyá magyar hazánkat.”
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár következett. Elmondta a zsúfolásig telt háznak, hogy a lista elkészítése „nagy felelősség”, hiszen könnyen „önbeteljesítő jóslattá” válhat az iskolák számára: az előkelő helyezettek jó reklámot kapnak, és így megnövekszik a jelentkezési szint; míg az alacsony helyezést elérők ellenkező hatást tapasztalhatnak. Ugyanakkor rámutatott, hogy „a rangsor nélküli korszak rég elmúlt” egy olyan korban, amikor ennyi adat könnyen hozzáférhető. Majd megosztotta, hogy ez a rangsor leginkább a jól teljesítő általános iskolások és szüleik számára hasznos, amikor kiválasztják, melyik középiskolában folytassák tanulmányaikat.
„Nem a kard, hanem a kultúra teheti újra naggyá magyar hazánkat” – Kuno von Klebelsberg
Maruzsa úr hozzátette, hogy a rendelkezésre álló adatokból ki kell válogatnunk a vonatkozó adatokat, ami még szubjektív megítélést igényel. Azt is elárulta, hogy az iskolák rangsorában új „egészségindexet” vezettek be, amely a tanulók testi épségét méri. Majd a beszédet azzal zárta, hogy köszönetet mondott a jelenlévő igazgatóknak és tanároknak, és elmondta nekik, hogy „az ön sikere a kormány sikere”.
A rangsorban az MCC mellett a másik intézmény, az OH Brassói Sándor következett. Azzal kezdte, hogy a középiskolát úgy jellemezte, mint az élet olyan szakaszát, amikor egy fiatalban először igazán lángra lobbant intellektuális kíváncsisága és ambíciója. Az előadó azt is kifejtette, hogy a tanulói teljesítményt több, egymással összefüggő tényező is befolyásolja, többek között az egyéni elvárások és belső motiváció, a családi háttér és a tanárok szerepe. Brassói úr hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak nyitottnak kell maradniuk az innovatív oktatási módszerekre, és el kell kötelezniük magukat a folyamatos szakmai fejlődés mellett, hogy hatékonyan támogassák diákjaikat. Brassói úr ezután hangsúlyozta, hogy a középiskolák rangsorolása „nem zárt folyamat”, csak új lehetőségeket nyit az iskolák számára.
Wittmann Zsolt, az MCC munkatársa bejelentette, hogy már várják a középiskolai tanárok jelentkezését egy újabb amerikai tanulmányútra. Az éves rangsorról kijelentette, hogy „minél objektívebb, mérhető adat, annál jobb”. Ezután a középiskolák rangsorolásának folyamatát a sportrajongók azon vitájához hasonlította, hogy Michael Jordan vagy LeBron James minden idők legjobb kosárlabdázója; vagy hogy Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi minden idők legjobb futballistája: ezekben a vitákban is rendelkezésre állnak objektív adatok, de még van hely a szubjektív véleményeknek.
Ján Figeľ, Szlovákia korábbi innovációs, kutatási, kulturális, oktatási és ifjúsági biztosa zárta az előadók sorát. Azt mondta a hallgatóságnak, hogy mindannyiunknak közösségben kell élnünk, nem csak egyedül léteznünk, hiszen „a közösség teszi Európát Európává”. További tanácsokkal mindenkit kreativitásra buzdított, hiszen ez tesz minket emberré, az okoskodás, a lelkiismeret és a szeretet képessége mellett.
Arra is felszólított mindenkit, hogy ne csak őrizzük meg, hanem javítsuk is örökségünket, és „tegyük a 21. századot humánusabbá, mint a 20. századot”. Ezzel kapcsolatban felidézte azt az időt, amikor a szocialista Csehszlovákiában nőtt fel, tehetséges középiskolásként ösztöndíjat ajánlottak fel neki, hogy a Szovjetunióban tanulhasson. A szovjet elnyomással szembeni rossz érzései miatt azonban ezt visszautasította. Ez némi nehézséget okozott neki az oktatásban. Kiemelte azonban, hogy még mindig jobb sorsa van, mint nagybátyjának, akit „Sztálin titkosrendőrsége ölt meg”. Ezt a személyes történetet arra használta, hogy mindenkit emlékeztessen arra, hogy „a szabadság nem csak úgy adatott” nekünk.
Az aktuálisabb kérdésekről Figeľ úr megosztotta, hogy üdvözli a közoktatás digitalizálását és modernizációját, de továbbra is fontosabbnak tartja a tanári minőséget. Ezután az általa „három T-nek” nevezettet a modern oktatás pilléreként írta le: tehetség, technológia és tolerancia. Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy hisz a könnyen elérhető és bőséges adatok korában, a bölcsesség még mindig fontosabb, mint az információ és a tudás.
A lenyűgöző előadók sora után Magyarország legjobb középiskoláit ismerték el.
A lista első három helyét három budapesti iskola foglalta el. A Fazekas Mihály Általános és Gimnázium 1. helyen végzett, ezt követte ELTE Radnóti Miklós Általános és Gimnázium másodikban és a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium a harmadik helyen. Az újonnan bevezetett Sport legjobban teljesítő iskolája kategóriában a Csanádi Árpád Sportiskola, Általános Iskola és Gimnáziumszintén budapesti székhelyű díjat kapott.
Magyarországon mintegy 800 középiskola működik, ebből 400-at vett fel az MCC és az OH adatalapú éves rangsorába.
Bővebben:
The post Magyarország legjobb középiskoláit díjazták az MCC rendezvényen appeared first on Magyar Konzervatív.
