A vita újra fellángolt a fővárosban: meddig tarthat még a féktelen rövid távú bérbeadás aranykora, és hogyan védhetők meg a legkényesebb, történelmi városszövetben fekvő negyedek?
A lakók türelme fogy, a szálláshely-piac túlhevül, az önkormányzatok és a kormány között pedig kényes egyensúly alakul a szabályozás jogi kereteiről.
A tét nem kicsi. Ha a turistacélú lakáskiadás korlátok közé kerül a leginkább érintett területeken, az hatással lesz a bérleti díjakra, a vendégélményre, a helyiek nyugalmára és Budapest turisztikai vonzerejére is.
Mi áll a szigorítás mögött?
A kulcsérv a lakhatás megfizethetősége és a közösségi együttélés. A belső városrészekben – a Várnegyedben, az Andrássy út környékén, Erzsébetváros sűrű utcáiban – a rövid távú bérbeadás éveken át felhajtotta a lakásárakat és kiszorított sok bérlőt.
„Az ablak alatt minden hétvégén gurulnak a bőröndök hajnali háromkor” – mondta egy VI. kerületi lakó. „Nem a turistákkal van baj, hanem a mértékkel.”
A másik érv a örökségvédelem. A túlzott turisztikai terhelés sérülékeny környezetben nem csak zajt, hanem intenzív ingatlanátalakításokat is hoz: kulcsátadó szekrények a homlokzaton, gyakori rövid felújítások, megnövekedett takarítási-forgalmi terhelés.
Mit érinthetne a korlátozás?
Az elképzelések szerint a védett, sűrűn lakott történelmi negyedekben korlátozott lenne az egész lakás rövid távú kiadása.
Terítéken van a naplimites megközelítés (például évi 60–90 éjszaka), a kötelező regisztráció, sőt az is, hogy bizonyos utcákban – ahol a lakossági panaszok tartósak – teljes moratórium lépjen életbe új regisztrációkra.
„Nem a turizmust akarjuk visszafogni, hanem a lakók nyugalmát akarjuk visszahozni” – fogalmazott a főváros örökségvédelmi irodájának egyik munkatársa.
Nemzetközi kitekintés
Más európai nagyvárosok már évekkel ezelőtt léptek. A minták vegyesek, de a platformgazdaság szabályozása mindenhol a napirend része.
| Város | Éves naplimit | Regisztráció | Övezeti tiltás/szigor | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Tervezett budapesti lépés (védett negyedek) | 60–90 nap/év (javaslat) | Kötelező (javasolt) | Igen, örökségvédelmi zónákban | Pilot-rendszer merülhet fel |
| Párizs (FR) | 120 nap/év (főlakás) | Igen | Szigorú ellenőrzés belső kerületekben | Másodlagos lakás engedélyköteles |
| Amszterdam (NL) | 30 éj/év (engedély nélkül) | Igen | Bizonyos területeken tiltás | 2021 óta 30 éj limit |
| Barcelona (ES) | Új engedély nincs | Igen | Városszerte engedélyszám-csökkentés | 2028-ig fokozatos kivezetés tervezett |
„A tanulság: a kapacitás plafonja és az ellenőrizhető regisztráció együtt hatásos. Az egyik a kínálatot, a másik a betartatást kezeli” – mondta egy turisztikai szakértő.
Ki nyer és ki veszít?
A helyi közösségek visszakaphatják az éjszakai csend egy részét, a hosszú távú bérleti kínálat bővülhet, és mérséklődhet a bérleti díjak növekedése. A szállodaipar üdvözölheti a kiegyenlítettebb versenyt.
A házigazdák egy része viszont bevételkieséstől tart. „Ha 60–90 éjszakára korlátoznak, át kell állnom közép- vagy hosszú távra – kérdés, találok-e megbízható bérlőt” – jegyezte meg egy VII. kerületi kiadó. A vendégek számára pedig kevesebb és drágább lehet a belvárosi opció.
Jogszabályi és végrehajtási kérdések
A szabályozás sikere azon múlik, mennyire lesznek egyértelműek és végrehajthatók a keretek.
A platformokkal való adatmegosztás kulcskérdés: cím-alapú listák, automatikus naplimit-ellenőrzés, jogsértő hirdetések leszedése. Több városban már működik a „host ID” és a regisztrációs szám kötelező feltüntetése.
A magyar rendszerben tisztázni kell az önkormányzati és állami hatáskörök arányát, az ellenőrzés eszközeit (helyszíni vizsgálat, közterület-felügyelet, adóhatósági együttműködés), és a arányos szankciókat. A cél: nem bírságcunamit, hanem kiszámítható pályát teremteni.
Várható hatások – röviden
-
- Élénkülő hosszú távú bérleti kínálat a belső kerületekben, mérséklődő árnövekedés
-
- Csökkenő éjszakai zaj és közös költség terhelés a leginkább érintett társasházakban
-
- Turisztikai kereslet részbeni átterelődése szállodákba és kevésbé terhelt városrészekbe
-
- Erősebb adatvezérelt felügyelet a platformokkal együttműködésben
-
- Új üzleti modellek: közép távú (1–6 hónap) bérbeadás, szolgáltatott lakhatás
Mi következik?
A döntéshozók valószínűleg fokozatos bevezetésben gondolkodnak: először pilot a legterheltebb utcákban, majd kiterjesztés, ha a hatások kedvezőek. Fontos lesz az érdemi egyeztetés a lakókkal, a házigazdákkal és a vendéglátóiparral – nem kommunikációs látszat, hanem valódi párbeszéd.
„A szabály jó, ha betartható. A betartható szabály pedig az, amit az érintettek értenek és elfogadnak” – foglalta össze egy kerületi döntéshozó.
Ha a város és az állam közösen, adatokkal alátámasztva és világos célokkal dolgozik, a történelmi negyedek megőrizhetik élhetőségüket – miközben Budapest továbbra is nyitott, vendégbarát és pezsgő marad. Az egyensúly nem magától áll be. De elérhető.
