Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma jelentést tett közzé, amely arra figyelmeztet, hogy Brüsszel bővülő Ukrajna finanszírozási tervei jelentős költségvetési nyomást, csökkenő uniós forrásokat és új politikai követeléseket eredményezhetnek, amelyek közvetlen következményekkel járhatnak a magyar háztartásokra nézve.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán közzétett közleményében közölte, hogy a kormány jelentést adott ki Ukrajna uniós finanszírozásáról, valamint az Európai Bizottság „adóemelést és -csökkentést” célzó követeléseiről. Bóka azt írta, az elmúlt három évben Ukrajna nagyjából háromszor annyi anyagi támogatást kapott Brüsszeltől, mint amennyit Magyarország összesen kapott az uniós csatlakozás óta. Hozzátette: a jelenlegi uniós tervek szerint ez a támogatási politika a következő években sem változik.
A minisztériumi jelentés szerint 2022 óta az EU intézményei Ukrajna pénzügyi és katonai hátterét más prioritások fölé emelték, többek között szankciópolitika és kereskedelmi megállapodások révén, amelyek Budapest megítélése szerint ártottak az Ukrajnával szomszédos tagállamoknak. Azt állítja, hogy az ideiglenes kereskedelmi intézkedések és a meglévő EU–Ukrajna piacra jutási keretrendszerek szokatlanul széles hozzáférést biztosítottak az EU belső piacához az ukrán termékek számára – különösen a mezőgazdaságban – anélkül, hogy megfelelő biztosítékokat nyújtottak volna a piaci zavarok esetére.
„A minisztérium arra figyelmeztet, hogy az Európai Bizottság 2028–2034-es többéves pénzügyi keret tervezete Ukrajnát a fő haszonélvezői pozícióba helyezné”
A jelentés becslése szerint az EU és a tagállamok 2022 februárja óta 193,3 milliárd eurót folyósítottak Ukrajnának, amely katonai, pénzügyi, humanitárius és menekültekkel kapcsolatos támogatást, valamint az immobilizált orosz vagyonból származó kamatbevételekhez kapcsolódó finanszírozást fedezett. Az összeget szembeállítja Magyarország 73 milliárd eurós nettó EU-bevételével 2004 és 2024 között.
A kiemelt rövid távú központi elem az az EU 2025 decemberi határozata, amely szerint a támogatást további 90 milliárd eurós hitellel bővítik 2026–2027-re, amelyet nemzetközi piacokon felvett uniós kölcsönökből finanszíroznak, és amelyet a többéves pénzügyi keret (MFF) uniós költségvetési keretéből finanszíroznak. A jelentés szerint a mechanizmust a részt vevő államok megerősített együttműködésén keresztül folytatják, Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt, ami potenciálisan korlátozza Budapest befolyását a további döntésekre.
A minisztérium arra figyelmeztet, hogy az Európai Bizottság 2028–2034 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret tervezete Ukrajnát fő kedvezményezettként pozícionálja, és nagyobb rugalmassággal integrálná a meglévő Ukrajna Eszközt egy szélesebb „Globális Európa” keretbe. Azzal érvel, hogy a javaslat nem tartalmaz kifejezett idő- vagy összeghatárt az Ukrajnának nyújtott hitelekre vonatkozóan, lehetővé téve az eredeti keretösszeg – amelyet körülbelül 100 milliárd eurónak neveznek – a rendes jogalkotási eljárás keretében történő módosítások révén jelentősen növelni. A jelentés szerint ezt a kohéziós alapok és a mezőgazdasági támogatások legalább 20 százalékos csökkentéséből finanszíroznák.
Bóka további ukrán követelésekre is rámutatott, hivatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly karácsonykor nyilvánosságra hozott „Ukrán jóléti tervére”, amely a következő évtizedben 800 milliárd dollárt igényel újjáépítésre és gazdasági fejlesztésre a katonai kiadásokon felül. A minisztériumi jelentés becslése szerint, ha Magyarország csatlakozna egy jövőbeni uniós tehermegosztási megállapodáshoz, akkor kitettsége követhetné a GNI-alapú részesedését (körülbelül 1,16 százalék), ami magyar családonként 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelent.
Bóka szerint a Bizottság az európai szemeszter ajánlásaira és a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokra támaszkodva fogalmazza meg, hogy a kormány mit lát egyértelmű elvárásoknak Magyarországgal szemben. Felsorolta az otthonteremtési támogatások – köztük a CSOK – kedvezményes lakáshitelek eltörlését, egyes adómentességeket, a magasabb ingatlanadó bevezetése mellett; a 13. havi nyugdíj csökkentése vagy megszüntetése; adóemelések, beleértve a progresszív személyi jövedelemadót, amely növelné a munkavállalók terheit; a családok, fiatalok és anyák adókedvezményeinek felülvizsgálata; valamint a magyarországi közüzemi árplafonok és a fosszilis tüzelőanyag támogatások megszüntetése.
Idézte továbbá a Bizottság támogatását az orosz energiaimport teljes betiltására, ami a jelentés szerint akár három és félszeresére emelheti a lakossági rezsiköltségeket Magyarországon, valamint a lakossági államkötvények hozamának megadóztatására, a kórházak bezárására és a férőhely-csökkentésekre, a fiatalokat célzó „belföldi kkv-hitel” megszüntetésére, a sajtótámogatás csökkentésére, a nagy kkv-k költöztetésének támogatására. külföldi tulajdonú cégek.
„Ez az ára a háborús politikának, amit a magyar embereknek kellene megfizetniük, ha hagyjuk. Ne legyen kétségünk afelől, hogy mindezt a Tisza-párt viszi véghez” – zárta gondolatait Bóka.
The post Magyarország jelentést tesz közzé Figyelmeztetés az EU Ukrajna finanszírozásának költségeire appeared first on Magyar Konzervatív.
