Sikeresen létrejött a kommunikáció a Hunityvel, a hatodik hallgatói műholddal, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fejlesztett ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával. A műholdat november 28-án bocsátották a világűrbe egy SpaceX Falcon rakétával a kaliforniai Vandenberg űrbázisról.
A fellövést követően több mint egy hétre volt szükség annak igazolására, hogy a műhold napelemei megfelelően működnek, és lehetséges a kétirányú kommunikáció. Az NMHH tájékoztatása szerint az első tudományos mérések és adatsorok a jövő év első felében várhatók.
A Hunity egy zsebméretű, mindössze 868 grammos, 5×5×15 centiméteres műhold, amely kihelyezhető napelemekkel van felszerelve. Mérete ellenére számos tudományos kísérletekhez tervezett műszert hordoz. A fedélzeten négy kísérleti panel található, amelyeket a győri Széchenyi István Egyetem csapata fejlesztett ki, valamint hat panel, amelyet a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatai készítettek.
Az indulást követő héten a mérnökök szisztematikusan tesztelték az egyes modulokat, kezdve a BME-ben épített pocket qube alkatrészekkel, majd a Cansat adókkal és az egyetemi fejlesztésű panelekkel. Ezek a tesztek azt a célt szolgálták, hogy megállapítsák, sikerül-e egyáltalán stabil kapcsolatot elérni a műholddal.
Azóta minden modul működőképes, bár a Hunity jeleinek fogadása továbbra is jelentős technikai kihívást jelent. Mint Vári Péter, az NMHH vezérigazgató-helyettese kifejtette, a műhold nyomon követése olyan, mintha egy zseblámpa sugarával egy kis téglát próbálnánk megtalálni az űrben, miközben a Föld felett mintegy 400-500 kilométerrel száguldozik 27 000 kilométer per órás sebességgel.
Az alacsony pályán keringő műhold naponta négyszer halad át Magyarország felett, kétszer reggel és kétszer este. A Kepler pályaadatok és a nyomkövető szoftver segítségével az operátorok felkészülnek a vételre, amikor a Hunity közeledik Európához és a horizont fölé emelkedik.
Az érintkezés létrejötte után a vezérlőknek mindössze 8-12 percük van menetenként ellenőrizni a rendszer paramétereit, például az akkumulátor feszültségét, a hőmérsékleti viszonyokat és a töltési teljesítményt, és parancsokat adni, amelyek meghatározzák, hogy mely fedélzeti modulokat kell aktiválni.
Mint minden ilyen típusú műhold, a Hunity is rendelkezik egy azonos földi modellel, amelyet az űrben felmerülő problémák szimulálására használnak. A szoftverproblémák gyakran távolról kijavíthatók, a hardverhibák azonban nem, ami aláhúzza a kiterjedt indítás előtti tesztelés fontosságát.
Az idei év során a Hunity pályán történő tesztelésen megy keresztül, a rutinműveletek várhatóan az év végére stabilizálódnak. Az első használható mérési eredmények a jövő év első felében várhatók.
A középiskolás diákok által kidolgozott modulok beépítése különösen jelentős, mivel a fiatal résztvevők ritka gyakorlati tapasztalatokat adnak az űrben végzett kísérletek elvégzésében. A magyar hallgatók számára ez egyedülálló tudományos referenciapontot jelent, amely támogathatja a jövőbeni kutatási eredményeket.
Az NMHH korábban támogatta a SMOG-1 műhold-missziót, amely a Földről kibocsátott elektromágneses szmogot térképezte fel az űrbe, így globálisan egyedi adatokat állított elő. Ezek a mérések már segítettek felmérni, hogy mennyi energia veszít a különböző rádiórendszereken és mobilhálózatokon keresztül.
The post Magyarország kapcsolatot létesít a Hunity Student Satellite-tal appeared first on Magyar Konzervatív.
