Magyarország bejelentette, hogy újabb kutatóűrhajóst, Cserényi Gyulát küldi a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ezzel is folytatódik az ország bővülő szerepe a nemzetközi űrkutatásban. A döntés Magyarország korábbi Axiom Space küldetésének sikerét követi, amely jelentős tudományos és gazdasági előnyöket generált.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint az elmúlt évtizedek első magyar űrmissziója 60 tudományos kísérletet hajtott végre, ebből 25-öt a magyar űrhajós vezetett hazai cégekkel, egyetemekkel és kutatóintézetekkel együttműködve. A kísérletek eredményeinek elemzése még folyamatban van, és várhatóan hozzájárulnak Magyarország gazdaságának és innovációs szektorának további erősítéséhez.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy megőrizze regionális vezető szerepét az űrkutatás és innováció terén. A magyar–amerikai együttműködés sikertörténetének új mérföldkövének nevezte az ország folyamatos együttműködését az Egyesült Államokkal és az Axiom Space-rel, kiemelve a tudományos együttműködés stratégiai jelentőségét Magyarország technológiai képességeinek fejlesztésében.
A külügyminiszter felidézte, hogy Kapu Tibor küldetése előtt Magyarország egy tartalék űrhajóst, Cserényi Gyulát is kiképzett. Most, hogy az országnak van egy képzett kutatóűrhajósa, egy megbízható amerikai partnere, és egyértelmű tudományos eredményekkel és gazdasági haszonnal rendelkezik, szerinte elengedhetetlen a program folytatása.
Kapu Tibor 2025. június 25-én a második magyarként utazott ki a világűrbe. A magyar kormány HUNOR űrprogramjának keretében 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, majd további két napot töltött űrszondája fedélzetén, mielőtt visszatért a Földre – így a légkörön kívüli küldetésének teljes időtartama 20 napra nőtt.
A 33 éves űrhajóst június 25-én indították a floridai Merritt Islanden található John F Kennedy Űrközpontból, és július 15-én zuhant le a Csendes-óceánba Kalifornia partjai közelében. Kapu küldetése során személyesen volt felelős a négytagú kutatócsoport által végzett 60 tudományos kísérletből 24-ért. Hét további projektben is részt vett, a szív- és érrendszeri monitorozástól a fejlett navigációs rendszerekig, bemutatva a HUNOR program ambícióit, és hozzájárulva a mikrogravitáció emberi egészségre és technológiára gyakorolt hatásaival kapcsolatos létfontosságú kutatásokhoz.
Orbitális pályán töltött ideje alatt Kapuval interjút készített Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Mindketten megbeszélték az űrhajós Nemzetközi Űrállomás fedélzetén szerzett tapasztalatait, többek között kutatásainak részleteit és a világűrbe magával hozott magyar ételeket.
A 44 ország közül, amelyek valaha űrhajóst állítottak pályára, az Egyesült Államok vezet nagy előnnyel 379 űrhajóssal, majd Oroszország (és a volt Szovjetunió együttvéve) következik 128 űrhajóssal. Kína a harmadik helyen áll 27 taikonautával. Magyarország jelenleg olyan országokkal áll holtversenyben, mint az Egyesült Arab Emírségek, India, Izrael, Lengyelország, Belgium, Hollandia, az Egyesült Királyság és Spanyolország, amelyek mindegyike két-két űrhajóst állított pályára. Ha Cserényi Gyula küldetése sikeresnek bizonyul, Magyarország bekerülne a világ legjobb tíz közé, holtversenyben Ausztráliával és Szaúd-Arábiával, három űrhajóssal.
The post Magyarország bejelentette, hogy harmadik űrhajósát küldi az űrbe, csatlakozik a Global Top 10-hez appeared first on Magyar Konzervatív.
