Magyarország 2025-ben nettó befizetője lett az Európai Uniónak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett adatokból. Magyarország 2025 első 10 hónapjában 609 milliárd forintot (1,6 milliárd eurót) fizetett be a közös költségvetésbe tagdíjként, miközben uniós támogatásként mindössze 589 milliárd forint (1,55 milliárd euró) folyt be az ország költségvetésébe. Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta ez az első alkalom, hogy az ország többet járult hozzá az uniós költségvetéshez, mint amennyit kapott.
Az Európai Bizottság 2022 végén döntött arról, hogy az úgynevezett jogállami feltételrendszer alapján több milliárd eurós forrást zárol le jogosan Magyarországnak. Brüsszel ezeknek a forrásoknak a kifizetését 27 mérföldkőhöz kötötte, amelyek a magyar igazságszolgáltatás reformjaihoz kapcsolódnak, amelyek a Bizottság szerint nem eléggé függetlenek a végrehajtó hatalomtól. Noha konstruktív párbeszéd és tárgyalások zajlottak, Brüsszel 2022 decemberében mégis mintegy 20 milliárd euró befagyasztása mellett döntött.
A források visszatartásának valódi okát 2024 elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyíltan kifejtette. Az Európai Parlament előtti beszédében von der Leyen hangsúlyozta, hogy ezeket a forrásokat Magyarország kemény álláspontja az illegális migrációval, az LMBTQ+ lobbival szembeni visszaszorítása és az „akadémiai szabadsággal” kapcsolatos aggodalmak miatt tartják vissza.
Magyarországnak 10,2 milliárd eurót sikerült megszereznie 2023 decemberében, miután Orbán Viktor miniszterelnök elhíresült az Európai Tanács csúcstalálkozóján arról, hogy zöld utat ad-e Ukrajna EU-tagsági tárgyalásainak. A közös következtetés megvétózása helyett Orbán úgy döntött, hogy nem vesz részt a szavazáson, hogy a megmaradt 26 tagállam továbbléphessen. A lépést kompromisszumnak tekintették, amelynek célja a befagyott finanszírozás egy részének feloldása volt.
A befagyott uniós támogatás jelentős szerepet játszik a 2026-os parlamenti választások előtti feszült kampányban. magyar konzervatív A beszámolók szerint az Európai Bizottság a „lengyel játékkönyvet” próbálja alkalmazni Magyarországon, vagyis támogatja Orbán ellenzékét, amely elsősorban azzal kampányol, hogy állítólag képes „hazahozni” a visszatartott pénzeket. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ugyanezt a stratégiát alkalmazta 2023-ban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormány elleni kampánya során, amelyet akkor Brüsszel is befagyasztott pénzeszközökkel zsarolt. Miután Tusk megnyerte a választást, Brüsszel szinte azonnal elengedte a korábban visszatartott pénzek nagy részét, annak ellenére, hogy Lengyelország jogállami helyzete egyértelműen visszaesett.
Míg 2025 utolsó két hónapjában még változhat a helyzet – a novemberi adatokat a cikk írásakor még nem hozták nyilvánosságra –, mivel idén már nem érkezik be az uniós költségvetésbe, miközben egyes uniós források, főként agrártámogatások továbbra is befolynak a magyar költségvetésbe, az ország gazdaságából egyértelműen hiányzik a befagyott forrás. A Bizottság politikai nyomásának enyhítésére Orbán Viktor kormánya novemberben átfogó megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amely a magyar forintot eddig stabilizáló devizacsere-ügyletet tartalmaz. A megállapodás jelentős amerikai beruházásokat is hoz az országba, további ösztönzést kínálva a magyar gazdaságnak a választási év előtt.
The post Magyarország nettó befizetője lett az Európai Uniónak appeared first on Magyar Konzervatív.
