Liliana Śmiech a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi ügyekért felelős főigazgatója. Leült Magyar konzervatív Az egyetemen a Török Tanulmányok Központjának megalapításának megvitatása, felvázolva szerepét a Magyarország intellektuális alapjának biztosításában a régióhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatok számára. A beszélgetésben kiemelte az energia diverzifikációjának fontosságát az olyan országokkal, mint Azerbajdzsán és Kazahsztán, a központ kettős oktatási és kutatási küldetése, valamint a kelet és a nyugat közötti áthidaló szerepe a globális dinamika korszakában.
***
A Ludovika Egyetemen a Török Tanulmányok Új Központját szeptember 22 -én nyitották meg. A kérdésemnek két része van: miért most, és mi a fő cél?
Miért most? Azt mondanám, hogy az időzítés nem lehet jobb. A mély átalakulás korszakában élünk, a globális dinamika változik, a világrendet újradefiniálják, és Magyarország hídként helyezkedik el Kelet és Nyugat között. A török országok, mint kollektív, szintén sokkal befolyásossá váltak, nemcsak Magyarországra, hanem az egész Európai Unió számára is.
Az orosz -ukrán háború egyértelműen feltárta Brüsszel gazdasági és energiapolitikájának gyengeségeit, különös tekintettel az egyetlen szállító túlzott mértékére. Ebben az összefüggésben a török világ partnerei kulcsszerepet játszanak Európa energia diverzifikációjának támogatásában. Azerbajdzsán, a déli gáz folyosón keresztül, és olyan országok, mint Kazahsztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán, az olaj-, gáz- és uránellátás központi szereplőivé válnak.
Ugyanakkor a magyar vállalkozások egyre aktívabbá váltak a török világban, és gazdasági és kulturális kapcsolataink figyelemre méltóan növekedtek az elmúlt évtizedben. Ami még mindig hiányzott, egy tudományos alap volt, amely kiegészíti az együttműködés meglévő dimenzióit. A Ludovika Török Tanulmányok Központját pontosan úgy hozták létre, hogy kitöltse ezt a rést: hogy tudományos gerincként szolgáljon Magyarország a török világgal való részvételéhez.
Ami a központ céljait illeti, két fő vonal mentén dolgozunk. Az első az oktatás. Szeretnénk felkészíteni hallgatóinkat a régió, a gazdaság, a geopolitika és a kultúra alapos ismereteivel, miközben lehetőséget kínál a török nyelvek megtanulására. Az idő múlásával az a törekvésünk, hogy megtanítsuk az összes fő török nyelvet és hozzunk létre egy közös mester programot partner egyetemeinkkel. Az ilyen kezdeményezések természetesen időt és koordinációt igényelnek, különös tekintettel az akkreditációra, de ez egyértelműen a hosszú távú irányunk.
A második dimenzió a kutatás. A központ célja, hogy a tudósok, kutatók és politikai döntéshozók csomópontjává váljon a török világban, a világ minden tájáról. Megkönnyítjük a cseréket, közzétesszük elemzéseket és konferenciákat és politikai párbeszédeket szervezünk.
Végül küldetésünk az, hogy javítsuk a török világ növekvő stratégiai szerepének megértését, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európa jövőjében, valamint annak bemutatására, hogy maga Magyarország hogyan játszik döntő szerepet e régiók összekapcsolásában és ennek a párbeszédnek a kialakításában.–
Gyakran halljuk, hogy Magyarország hídként szolgál a Nyugat és a Kelet között, különösen Közép -Ázsiához viszonyítva. Ugyanakkor az a ritkábban tárgyalt, hogy ez az áthidaló szerep hogyan hozhat valós, kézzelfogható előnyöket a hétköznapi emberek számára …
Ez egy nagyon jó kérdés. Rövid távon nem mindig könnyű látni a külpolitikából vagy a nemzetközi együttműködésből származó közvetlen eredményeket. De az idő múlásával ez az áthidaló szerep konkrét előnyöket hoz. Magyarország azon képessége, hogy fenntartsa a párbeszédet mind a kelet, mind a nyugati és a nyugatiakkal, és erős kétoldalú kapcsolatok kiépítése a legfontosabb globális szereplőkkel, valódi eredményeket, befektetéseket, munkahelyteremtést és gazdasági növekedést eredményez.
Ez azt is jelenti, hogy az emberek több lehetőséget jelentenek a csatlakozásra: A hallgatók külföldön tanulhatnak, a kutatók ötleteket cserélhetnek, a szakemberek pedig a határokon átnyúló együttműködést. Ezek a fajta linkek, amelyek hosszú távon erősítik a társadalmakat.
A hétköznapi polgárok számára a legszembetűnőbb hatás valóban a munkaerőpiacon van. Magyarország vonzó célpontjává vált a külföldi befektetések számára, míg a magyar cégek szintén egyre növelik a török világot. És amikor az energiát illeti, a keleti partnerekkel folytatott együttműködésünk segíti a stabilitást és a diverzifikációt, ami végül biztonságosabb és megfizethetőbb energiát jelent a magyar családok számára.
Magyarország volt az első Európai Unió tagállama, amely felismerte a török világba való megnyitás egyedülálló lehetőségét. Ahogy a geopolitikai realitások megváltoznak, előre látja -e más uniós országait, miután ezt a vezetést követik?
Azt hiszem, már láthatunk egy fokozatos váltást. Az egész Európai Unió lassan felébred és felismeri a török világ fontosságát, ám Magyarország kétségtelenül ebben a tekintetben úttörő volt. Amikor Magyarország először elindította a keleti megnyitó politikáját, sok kritikával szembesült, és az ötlet nem volt különösebben népszerű. Ma azonban az, amit a magyar vezetők évekkel ezelőtt mondtak, figyelemre méltóan előretekintőnek bizonyult.
Magyarország ereje a következetességben rejlik. Amikor Magyarország kötelezettségvállalásokat vállal, az követi, és pontosan ezt értékeli partnereink. A nyugat -európai országok gyakran nehezebbnek tartják a stratégiai megközelítést, ami megnehezíti az együttműködést, különösen az olyan területeken, mint az energia. Csak egy vagy két évig nem tervezhet gázvezetéket vagy infrastrukturális projektet; Ezek olyan befektetések, amelyek évtizedek óta tartanak.
Egy másik különbség az, hogy az EU gyakran politikai vagy ideológiai feltételeket köt a gazdasági együttműködéshez, összekapcsolva azt az emberi jogokkal vagy a szexuális kisebbségi jogokkal, amelyek nem mindig relevánsak vagy termelékenyek, ha a hangsúly az energiabiztonságra vagy a gazdasági fejlődésre összpontosít. Ezzel szemben Magyarország gyakorlatilag megközelíti ezeket a partnerségeket, a kölcsönös tisztelet és a közös érdekek alapján.
Az EU -n túl a régió egyre növekvő bennünket lát az Örményország – Azerbajdzsán megállapodás után, Oroszország, Kína és Irán mellett. Hogyan kell magyarországot navigálni ezen a nagy teljesítményű versenyen?
Magyarország egy közepes méretű ország, amelynek befolyása gyakran meghaladja a méretét, annak stratégiai elhelyezkedésének, az EU-nak és a NATO tagságának, a hitelességnek, amely mindkettőhöz, és ami, ami fontos, kiváló vezetése. Úgy gondolom, hogy nem annyira a versengő hatalmak közötti navigálásról szól, mint a kiegyensúlyozott, konstruktív partnerségek kiépítéséről. A török világ országainak mindegyike megvan a saját prioritása, függősége és stratégiája. A legfontosabb az, hogy tisztelettel és kölcsönösen előnyösen velük kapcsolatba lépjünk, hogy az együttműködés kézzelfogható eredményeket eredményezzen minden oldal számára.
Magyarország különleges ereje a cél világosságában rejlik. Konzisztensen prioritást élvez nemzeti érdeke, polgárai jóléte és biztonsága. Ez a pragmatikus megközelítés lehetővé teszi Magyarországon, hogy konstruktív kapcsolatokat tartson fenn a partnerek széles skálájával. Valójában ez a fajta realizmus egyre inkább látható másutt, többek között az Egyesült Államokban, ahol a nemzeti érdek ismét alapvető elvké válik. Ez a megosztott kilátás megkönnyíti a Magyarország számára a különféle szereplőkkel való együttműködést, miközben a külpolitikát kiegyensúlyozott, hiteles és a gyakorlati eredményekre összpontosítja.
Csak tegnap befejeződött a török államok szervezésének éves csúcstalálkozója. Orbán Viktor miniszterelnök megjegyezte, hogy az OT -knek az EU hiánya van: energiabiztonság, együttműködés a kölcsönös tiszteletre és a gazdasági növekedésre. Hogyan látja a kapcsolatok dinamikáját ezen tengely mentén (EU – horgária – OT), amely a következő öt -tíz évben fejlődik?
Az Európai Unió összetett téma, mert őszintén szólva, senki sem tudja megbizonyosodva, hogyan fog fejlődni az elkövetkező években, és egy évtizeddel előre nézve valószínűleg nem létezik ugyanabban a formában, mint a mai napon. Nyilvánvaló azonban, hogy változásra van szükség. A nehézség az, hogy amikor ezt rámutat, gyakran euroszkeptikusnak nevezik, nem pedig euro-realista, és ez önmagában a probléma egy részét tükrözi.
Amit most tanúi vagyunk, az az, hogy a Magyarország évekkel ezelőtt betöltött pozíciói fokozatosan valósággá válnak. Magyarország következetesen azt állította, hogy az energiapolitikát inkább a realizmusra, mint az ideológiára kell alapozni, és pontosan ezt látjuk Európában. Amikor más tagállamok, Csehország, Lengyelország és Hollandia részeiben nézzük meg a fejleményeket, megfigyelhetjük a megjelenő hasonló mintákat. Még nem nevezném „jobboldali hullámnak”; Túl korai ehhez. De egyértelműen van egy változás a folyamatban. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az EU -n belüli Magyarország álláspontja tovább erősülhet, amelyet az Európai Parlamentben növekvő politikai család és az európai viták egyre inkább befolyásos hangja támogathat.
Ugyanakkor Magyarország szerepe a török államok (OT) szervezésében folyamatosan bővül. A szeptember 22 -i központunk megnyitása során Zoltán Kovács államtitkár nyíltan kijelentette, hogy Magyarország érdekli az OTS teljes tagjává válni. Természetesen az Európai Unió és az OT -k nagyon különböző keretek, különálló célok, struktúrák és prioritások. Éppen ellenkezőleg, Magyarország tapasztalata azt mutatja, hogy a török világgal való elkötelezettség kiegészítheti EU -tagságunkat, és hozzájárulhat a szélesebb körű regionális stabilitáshoz és együttműködéshez.
Véleményem szerint inkább a gyakorlati, gazdasági együttműködésre, olyan területekre kell összpontosítanunk, amelyek kézzelfogható előnyöket hoznak, nem pedig a túlságosan ideológiai vagy politizált napirendekre, amelyek kockáztatják a versenyképességet. Ebben az összefüggésben egyértelmű prioritásnak kell lennie az OT -n belüli gazdasági kapcsolatok elmélyítésének.
Ennek ellenére a két entitás nem összehasonlítható. Ahogyan az egyik konferencia vendégünk helyesen jegyezte meg, az OTS nem „blokk”, hanem inkább az együttműködés és befolyás konfigurációja. Az OTS kilátásai ígéretesek. Az EU számára a reformok elengedhetetlenek, és azokat végrehajtani kell. Az igazi kérdés az, hogy lesz -e elegendő politikai akarat az EU vezetése között, hogy ez megtörténjen.
Orbán miniszterelnök szintén felhívta a Visegrád -négy -Turkic Tanács közös csúcstalálkozóját. Látja, hogy ez a közeljövőben zajlik?
Igen, azt hiszem, ez teljesen lehetséges. A Cseh Köztársaság és Lengyelország közelmúltbeli politikai változásaival úgy tűnik, hogy a Visegrád csoport egyfajta reneszánszba lép. Természetesen az idő megmutatja, és nem akarok korai előrejelzéseket készíteni, de a kilátások minden bizonnyal ígéretesek. Egy ilyen értekezletnek tökéletes értelme lenne. A V4 országok számos közös érdekükkel rendelkeznek, és a török világ stratégiai jelentőségének Közép -Európában egyre növekszik a tudatosság az olyan területeken, mint az energia, az összeköttetés és a kereskedelem. Tehát igen, minden bizonnyal el tudom képzelni egy V4 – Turkic Tanács csúcstalálkozóját, amely a belátható jövőben zajlik.
A jövőre nézve mit gondolna a központ számára a következő öt -tíz évben?
Egyetemként legfontosabb felelősségünk a jövőbeli köztisztviselők és vezetők oktatása. Számomra a siker azt jelenti, hogy olyan szakemberek új generációját kell elkészíteni, akik megértik mind a török világot, mind a magyar stratégiai érdekeket, azok az egyének, akik hatékonyan képviselik országunkat a diplomácia, az üzleti élet és a közélet más területein. Másodszor, szeretném, ha a központ valódi csomópontvá alakulna a párbeszéd és a csere érdekében, egy olyan hely, ahol a török világról szóló legfontosabb megbeszélések zajlanak, Ludovika erős tudományos alapjainak és a közjó kiszolgálásának történelmi küldetésének építésére. Végül szeretném látni, hogy tudományos hálózataink erősebbé válnak, nemcsak a magyarországi és a török világ között, hanem Közép- és Kelet -Európában is. Magyarország, és különösen Ludovika regionális vezetővé válhat ezen kapcsolatok kiépítésében, valamint a török partnereinkkel folytatott közös kutatási, oktatási és fejlesztési projektek előmozdításában.
A magyar utáni tudományos motor a török világ számára – interjú Liliana Śmiech -rel először jelent meg a magyar konzervatív oldalon.
