A magyar kormány azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig teljesítse az euró fizetőeszközévé történő bevezetéséhez szükséges fiskális kritériumokat, és a 2026-os költségvetés törvényhozók elé terjesztett módosított preambuluma az ország költségvetési hiányának csökkentését fontos lépésnek nevezi e cél felé. Budapest Business Journal jelentéseket.
A felülvizsgált költségvetés 7110 billió forintos államháztartási hiányt vetít előre, 49 026 billió forintos kiadási és 41 916 billió forint bevétel mellett.
A hiány 2026-ban várhatóan eléri a GDP 7,5 százalékát, ami lényegesen meghaladja az eredeti, 3,7 százalékos költségvetési célt. A kormány szerint azonban a hiány elérte volna a 8,3 százalékot a kormányváltást követő változtatások nélkül.
A módosított preambulum a költségvetési kilátások romlását számos tényezőnek tulajdonítja, köztük a kampányhoz kapcsolódó kiadásoknak, a kedvezőtlen állami szerződéseknek, az ellenőrizetlen és pazarló kiadásoknak, az illegális adóintézkedésekkel kapcsolatos európai bírósági ítéleteknek, valamint a vártnál gyengébb gazdasági növekedésnek. Ezek a tényezők együttesen állítólag 3,1 százalékpontos eltérést okoztak az eredeti hiánycéltól.
A dokumentum élesen bírálja az előző Fidesz–KDNP-kormányt, azzal érvelve, hogy fiskális intézkedéseit „a politikai kampány oltárán áldozták fel”, és „teljesen elrugaszkodott a valóságtól” az eredeti 2026-os költségvetés.
A kormány arra is számít, hogy 2026 végére Magyarország államadóssága a GDP 77,5 százalékára emelkedik, szemben a 2025-ös 74,6 százalékkal, a javaslat szerint viszont 2026 után csökkenő pályára állhat vissza az adósságráta.
A kormány által megfogalmazott célkitűzés a hiány kordában tartására annak a hosszabb távú törekvésnek a részeként jelenik meg, amely az euró 2030-ig történő állami valuta bevezetéséhez szükséges fiskális követelmények teljesítésére irányul.
