Az alábbiakban egy eredetileg magyar nyelven ben megjelent cikk adaptált változata olvasható Magyar Krónika.
A magyar zenetörténet kiemelkedő darabjaival ünnepel a zenekar.
A Concerto Budapest október 24-én tartja ünnepi koncertjét a Müpában az 1956-os forradalom emlékére. Keller András vezényletével a koncerten Liszt szimfonikus költeménye csendül fel HungariaDohnányié Variációk egy óvodai dallamravalamint Beethoven Eroica szimfóniája, Várjon Dénes zongoraművésszel.
Liszt Ferenc szimfonikus kompozíciója Hungaria a magyar hazaszeretet, nemzettudat és lelki tisztesség egyik legnemesebb megnyilvánulása. Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősies küzdelem zenei kifejeződése, a diadal és az áldozatvállalás közötti feszültséget ábrázolja. Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely nem a gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg a forradalom szellemét.
A koncert második darabja, Dohnányi Ernő című szerzemény Variációk egy óvodai dallamraa magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása. „A humorbarátok örömére, mások bosszúságára” – írta a kotta fölé a szellemes zeneszerző. A Variációk egy óvodai dallamra többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármelyik fennmaradt zongorafelvétele. Az 1914-ben írt mű arany derűt, kifinomult kézművességet és természetes virtuozitást ötvöz. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes adja elő, aki előadásában mindig ötvözi a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket.
„Az „Eroica” az emberi kitartás, az alkotó szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése – mindaz, amit 1956 hősei képviseltek”
Az este Beethoven Esz-dúr 3. szimfóniájával, az „Eroica”-val zárul, amely a zenetörténet egyik legnagyobb hatású és forradalmi alkotása. A zeneszerző eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, de amikor Napóleon a zsarnokság szimbólumává vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az „Eroica” így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként halhatatlanná vált. A szimfónia négy tétele egy hős utazását és küzdelmét idézi: az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászos menet a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újjászületését, míg a záró variációk a dicsőülést fejezik ki. Az „Eroica” az emberi kitartás, az alkotó szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése – mindaz, amit 1956 hősei képviseltek.
Bővebben:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
The post Liszt, Dohnányi és Beethoven művei hangzanak el a Concerto Budapest október 24-i koncertjén appeared first on Magyar Konzervatív.
