Vitát tartott kedden az Európai Parlament az Európai Bizottság azon döntéséről, hogy 16 milliárd eurót engedélyez az EU Biztonsági Akciója (SAFE) Magyarország védelmi finanszírozási terve keretében. A kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök két leghangosabb parlamenti bírálója, Daniel Freund és Tineke Strik, a Zöldek/EFA képviselőcsoport vetette fel, akik azzal érveltek, hogy a SAFE forrásai „a kormányzó Fidesz kampányának támogatására használhatók fel az áprilisi országos választások előtt”.
Freund és Strik – aki jelenleg az Európai Parlamentben a Magyarországgal szembeni jogállamiság törvénykezését vezeti – szerint a források „könnyen Orbán zsebébe kerülhetnek”, hiszen „már biztosította, hogy Magyarország védelmi ipara nagyrészt egyik üzleti szövetségese kezében van”. „Ez teljes mértékben aláássa a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy az uniós finanszírozásnak mindig az uniós értékektől kell függnie” – állapították meg a Zöldek. Freund és Strik felszólították az Európai Bizottságot, hogy halasszák a SAFE-alapok kifizetését a magyarországi választások utánra.
A SAFE program egy 150 milliárd eurós hitelkonstrukció, amely lehetővé teszi a tagállamok számára védelmi felszerelések vásárlásának finanszírozását. Magyarország 17,4 milliárd eurós SAFE támogatást kért fegyveres erőinek fellendítésére. Ez lenne a harmadik legnagyobb SAFE allokáció a tagállamok között, ami nem meglepő, hiszen a magyar kormány az elmúlt évtizedben egy széles körű katonai modernizációs programot folytatott, amely jelenleg is tart.
Piotr Serafin, az EU költségvetési biztosa szerint a SAFE források elosztása ugyanazokhoz a jogállami feltételekhez köthető, amelyek mellett a Bizottság 17 milliárd eurót visszatart a korábban Magyarországnak szánt 27 milliárd euróból. A 15 százalékos előleget azonban feltételek nélkül ki lehetett osztani. Ez a fő gondja a zöldeknek, akik azt akarják, hogy minden pénz ugyanazokhoz a jogállami feltételekhez legyen kötve, amit Brüsszel politikai fegyverként használt Orbán kormánya ellen.
Kallas azt mondta az EP-képviselőknek, hogy ne aggódjanak a SAFE miatt
A keddi vitát megnyitva Marilena Raouna ciprusi európai ügyekért felelős miniszterhelyettes – a Tanács soros elnökségét képviselő – ígéretet tett arra, hogy a részt vevő országok által benyújtott nemzeti terveket gyorsan feldolgozzák, hogy a pénzügyi támogatás mielőbb megkezdődhessen, hozzátéve, hogy a SAFE szigorú biztosítékokat tartalmaz.
Kiemelte, hogy a kifizetések az uniós pénzügyi szabályozásnak és a feltételrendszernek megfelelően történnek, vagyis csak az átláthatósági és a jogállamisági követelmények teljesülése esetén folyósítanak forrásokat, amelyek szerinte elegendőek az uniós költségvetés védelméhez.
Az Európai Bizottság nevében felszólaló Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője „európai sikertörténetnek” nevezte a SAFE-et, megjegyezve, hogy 19 tagállam mintegy 700 projektben vesz részt 150 milliárd euró értékben, amelyek kétharmada közös beszerzést vagy több országot érintő kezdeményezést jelent.
„Kallas arra is figyelmeztetett, hogy a felügyelet az egész program alatt folytatódni fog, nem csak a jóváhagyási szakaszban”
„Minden euró, minden eurocent célzottan eléri a célját. Minden eurót védelemre kell költeni” – mondta Kallas, hozzátéve, hogy a nemzeti terveket alaposan, de gyorsan felülvizsgálják az európai biztonsági környezet sürgőssége miatt.
Bár közvetlenül nem foglalkozott Magyarország nemzeti tervével, Kallas azt mondta, hogy a megfelelést szigorúan betartják. „Csak azokat a nemzeti terveket hagyjuk jóvá, amelyek megfelelnek a rendeletnek” – mondta.
Kallas arra is figyelmeztetett, hogy a felügyelet a teljes program során folytatódik, nem csak a jóváhagyási szakaszban. Ha az ellenőrzések azt mutatják, hogy egy tagállam nem teljesíti a kritériumokat, azt mondta, hogy a Bizottság felfüggesztési eljárást kezdeményez a Tanácson keresztül, és szükség esetén visszafizetést követel.
Putyin ötödik oszlopa
Raouna és Kallas felszólalása nyomán az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselői megkezdték szokásos politikai támadásaikat Magyarország ellen. Jean-Marc Germain szocialista EP-képviselő az EU-elvek megsértésével vádolta Magyarországot, és óva intett attól, hogy forrásokat biztosítson az országnak, amíg a kormány blokkolja Ukrajna támogatását.
Germain azzal érvelt, hogy Budapest Ukrajnával kapcsolatos vétójogát használja fel arra, hogy nyomást gyakoroljon az uniós intézményekre a visszatartott pénzeszközök befagyasztására, és végül a 7-es cikkely szerinti eljárás további előrehaladását szorgalmazta Magyarországgal szemben, ami végső soron az ország elvesztését eredményezheti az uniós döntéshozatalban.
Helmut Brandstätter, a liberális-progresszív Renew frakció osztrák EP-képviselője visszhangozta a korrupciós vádakat, és furcsán dicsekedett azzal, hogy állítólag „a szemébe” mondta Orbánnak, hogy korrupt. Brandstätter azzal is vádolta a magyar kormányt, hogy vissza kíván használni a SAFE pénzeszközeit, azzal érvelve, hogy ezt széles körben megértették. Bírálta Magyarország békével kapcsolatos retorikáját, és azt állította, hogy Budapest tettei nem egyeznek az üzenettel, mivel az ukránok nehézségekkel néznek szembe, és támogatásra van szükségük. Befejezésül felszólította Magyarországot, hogy ne akadályozza az EU-párti erőket, amelyek egy „erős, egységes Európai Unió” felépítésére törekszenek.
„A magyar tervet nem lehet jóváhagyni, mert minden Orbánnak adott fillér közvetlenül Putyinhoz kerülhet”
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő – aki bekerült az Európai Parlament leghungarofóbabb politikusait felsorakoztató ötös listánkra – amellett érvelt, hogy Magyarország egyáltalán ne kapjon BIZTONSÁGOS támogatást, és ezt korrupciós kockázatnak és biztonsági fenyegetésnek is minősítette. „Magyarország az EU legkorruptabb országa, külpolitikája biztonsági kockázatot jelent az EU számára” – mondta Freund.
Idézte Orbán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott találkozóit, valamint azt, hogy Magyarország ismételten megvétózta az európai védelmi vonatkozású döntéseket, megkérdőjelezve, hogyan lehet Magyarország jogosult a harmadik legnagyobb SAFE-juttatásra. „A magyar tervet nem lehet jóváhagyni, mert minden Orbánnak adott fillér közvetlenül Putyinhoz kerülhet. Hogyan teremti meg ez az európai biztonságot? Freund abszurd kijelentést tett.
Jonas Sjöstedt, a svéd európai parlamenti képviselő a baloldali szélsőbaloldali frakció nevében úgy érvelt, hogy Magyarországnak egyáltalán nem kellene uniós forrásokat kapnia – beleértve a SAFE-t is – a korrupció, valamint a demokrácia és a jogállamiság állítólagos megsértése miatt. Bírálta továbbá Magyarország Ukrajnával kapcsolatos álláspontját és gyakori vétóit, és hivatkozott olyan jelentésekre, amelyek szerint Magyarország kémkedett az uniós intézmények után. Sjöstedt szerint Magyarország „akár Putyin ötödik hadoszlopának is nevezhető”.
Orbán kormányának aláásása
A vádakra reagálva Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Hazafiak Európáért (PfE) képviselőcsoport azzal vádolta meg a liberális-progresszív fősodort, hogy be akarnak avatkozni a magyar választásokba és aláássák Orbán kormányát. „Európa biztonságát feláldoznák a kormány megdöntésének reményében” – mondta, hozzátéve, hogy a kontinens biztonsága „egységes és oszthatatlan”, és nem szabad ideológiai kirekesztésnek kitenni. Azzal érvelt, hogy Magyarországot azért veszik célba, mert nem hajlandó követni azt, amit „brüsszeli diktátumnak” nevezett a háborúval, a migrációval és Ukrajnával kapcsolatban.
Gálhoz csatlakozva Borvendég Zsuzsanna, a keményjobboldali Mi Hazánk (Mi Hazánk) párt európai parlamenti képviselője kiemelte a brüsszeli kettős mércét Magyarországgal szemben. „Nem zavar, hogy az ukrán vezetés korrupt, és az Európai Bizottságot érintő visszaélések előtt is szemet huny” – mondta.
Feláldoznák Európa biztonságát a kormány megdöntésének reményében
A Borvendég azzal érvelt, hogy a vita egy szélesebb körű hatalmi harc része, amelynek célja a magyarországi választások befolyásolása, hozzátéve, hogy Magyarország több mint egy évtizede védi Európa határait anélkül, hogy megfelelő támogatást kapott volna, miközben politikai fegyverként visszatartják az uniós forrásokat.
Elena Donazzan olasz EP-képviselő, a jobboldali konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja hangsúlyozta, hogy az EU-szerződések megkövetelik a nemzeti identitás tiszteletben tartását, beleértve a nemzetbiztonságot is. Elmondta, hogy ez az elv Magyarországra is vonatkozik, figyelmeztetve, hogy a szuverenitást nem lehet feladni – különösen védelmi kérdésekben.
The post Liberális–progresszív EP-képviselők támadják Orbánt, a BIZTONSÁGOS Alapok feletti bizottság abszurd EP-vita appeared first on Magyar Konzervatív.
