Leadership in Crisis, AI Az MCC konferencián megvitatták

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Leadership Akadémiája október 21-én, kedden tartott konferenciát az MCC Budapest campusán. A nap témája: Vezetés a válság idején, innen a rendezvény címe: Vitorlázás viharban.

Elsőként Orbán Balázs, Magyarország miniszterelnökének politikai igazgatója, az MCC Kuratóriumának elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Kezdetben az MCC-t „az ország legnagyobb tehetséggondozó intézményének” nevezte, majd hozzátette, hogy a hallgatók egyéni sikerei Magyarország közjóját is szolgálják. Majd kitért arra is, hogy az úgynevezett „vezető vezetők” nem csupán egy közösség vezetői, hanem saját területükön kiemelkedő kompetenciával és stresszes helyzetekben is képesek nyugodtak maradni.

Ezen a ponton kaptuk meg a konferencia témáját, a vezetést a válság idején. Orbán megosztotta azzal, hogy helyteleníti a vállalati vezetésről szóló szakirodalomban gyakran használt „válságkezelés” kifejezést, mivel nem egyszerűen „kezelni” kell a válságot, hanem megoldani – ahogyan Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök például az orosz-ukrán háború válságának megoldására törekszik – tette hozzá. Az előadó utalt a 19. századi német filozófusra, Friedrich Nietzschére is, aki úgy gondolta, hogy szükség van a rend és a káosz egyensúlyára, különben tragédiával kell szembenéznünk; és kijelentette, hogy a válság megoldásának módja a felfordulásból kibontakozó új integrálása a meglévő rendszerbe. Vagyis, ahogy Orbán úr fogalmazott, „táncolj a kiszámítható és a kiszámíthatatlan, az ismerős és az új határán”.

Túri Péter, az MCC posztgraduális képzésekért felelős főigazgató-helyettese lépett a színpadra. Hangsúlyozta, hogy minden körülmény és minden korszak más tulajdonságokat követel meg a nagy vezetőktől. Elmondta, hogy ma a legnagyobb figyelmet kapó kihívások közé tartozik a COVID-19 világjárvány, a közösségi média térnyerése és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése. Túri ezeket az átalakulásokat olyan korszakos eltolódásokhoz hasonlította, mint az újvilág felfedezése, az ipari forradalom vagy a felvilágosodás – egy lényeges különbséggel: a változás most exponenciálisan gyorsabb. Megjegyezte, ami állandó marad, az az, hogy minden kor legnagyobb vezetőinek következményes döntéseket kell hozniuk akkor is, amikor „nincs mihez ragaszkodni”, gyakran az intuícióra támaszkodva.

Az előadó azt is elmondta a hallgatóságnak, hogy „a kudarc nem a siker ellentéte, hanem annak előjátéka”, hivatkozva Thomas Edison amerikai feltaláló híres történetére, aki több mint ezer sikertelen villanykörte prototípust alkotott meg, mielőtt végre létrejött egy működőképes. Túri úr osztotta a Mathias Corvinus Collegium mottóját is, amely: „Ismerd meg önmagad, ismerd meg a helyedet a világban, és tudj döntéseket hozni”.

Mark Khater, a Cambridge-i Egyetem Gyártóipari Intézet Stratégiai és Teljesítményközpontjának vezetője FOTÓ: Gyurkovits Tamás/Magyar Konzervatív

Mark Khater, a Cambridge-i Egyetem Gyártási Intézetének Stratégiai és Teljesítményközpontjának vezetője elismerését fejezte ki az MCC hallgatóinak azért, mert nemcsak intellektusukkal, hanem etikával is kitűntek. Majd kifejtette, hogy a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség a vezető két legfontosabb tulajdonsága válsághelyzetben; és hogy a közmondásos vihar, amely ma dúl a technikában, az AI térnyerése. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy „a mesterséges intelligencia nem a vezetőket fogja leváltani, hanem azokat, akik nem tudnak alkalmazkodni”.

Khater úr úgy vélekedett, hogy a nagy vezetők feladata, hogy áthidalják a nemzedékek közötti szakadékot, valamint – a tengeri vihar metaforájával folytatva – „egy erősebb hajót és egy bátrabb legénységet hagyjanak hátra”.

Csepregi Gábor, az MCC Leadership Academy vezető akadémiai mentora következett, aki arról beszélt, hogy a vezetők sokat tanulhatnak a könyvek olvasásából, legyen szó életrajzról, regényről vagy levelről. Példaként hozta fel Joseph Conrad 1902-ben megjelent „Typhoon” című novelláját. A történet arról szól, hogy egy ügyes kapitány hogyan birkózik meg a tájfunban való navigációval. Csepregi úr kiemelte a történetben, hogy MacWhirr kapitány elolvassa a viharban vitorlázással kapcsolatos összes kézikönyvet, de úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja azokat.

Az előadó azt is elmondta, hogy az „ellenállás”, vagyis a kihívások, az, hogy honnan tudjuk, hogy a valóságban élünk; és arra ösztönözte a nehéz helyzetbe került vezetőket, hogy konszenzusra jussanak, konszenzusra jussanak, „emelkedett látásmóddal” rendelkezzenek, ami azt jelenti, hogy ismerjék a tágabb képet, és megőrizzék józan észüket és humorérzéküket. Azt is elismerte, hogy a sikeres vezetőknek jelentős szerencse is kell.

Szolnoki Szabolcs, Magyarország technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára; Daniel Dan, a bécsi Modul Egyetem adjunktusa, az Alkalmazott Adattudományi Iskola alapítója; és Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. HR és műszaki igazgatója csatlakozott Khater úrhoz a színpadon a mesterséges intelligenciáról és a vezetésről szóló panelbeszélgetésre. A moderátor szerepét Urbancsek János, az MCC hallgatója vállalta.

Mark Khater, Szabolcs Szolnoki, Daniel Dan, Katalin Erdei, and János Urbancsek (LR) FOTÓ: Gyurkovits Tamás/Magyar Konzervatív

Szolnoki úr megosztotta, hogy az Országgyűlés az utolsó szakaszában van egy új mesterségesintelligencia-törvény elfogadásának, amely nemcsak szabályozást tartalmaz, hanem az új technológiával kapcsolatos közoktatási programok finanszírozását is. Khater úr felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy amit a legtöbben „AI”-nak neveznek, az technikailag nem mesterséges intelligencia, hanem úgynevezett „nagy nyelvi modellek (LLM)”, mint például a ChatGPT. Arra is figyelmeztette a vezetőket, hogy ne költsenek túl, és ne kötelezzék el magukat a jelenlegi AI-technológia mellett, mivel az gyorsan fog változni.

Dan úr kijelentette, hogy hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia terén szerzett kompetencia ugyanolyan kulcsfontosságú készség lesz, mint az írástudás a múlt században. Ugyanakkor óva intett attól, hogy túlzottan bízzanak a nagy nyelvi modellek eredményeiben, hangsúlyozva, hogy az eredményeket szakértőkkel ellenőrizni kell. Erdei asszony ugyanakkor megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia ismerete jelenleg hiányos a magyar munkaerőben; és bár a mesterséges intelligencia rendkívül hasznos több adat előállításában, további kihívást jelent annak meghatározásában, hogy mely adatok valóban értékesek.

The post Leadership in Crisis, AI Discussed at MCC Conference appeared first on Magyar Konzervatív.

Szólj hozzá!