A magyar kormány nyilvánosságra hozott egy titkosítás alól feloldott videót, amelyen az ellenzéki Tisza-párthoz köthető volt informatikus kihallgatása látható, és az illető azt sugallja, hogy tudtán kívül külföldi titkosszolgálati szereplők toborozhatták be.
A március 28-án, szombaton közzétett felvétel az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által lefolytatott kihallgatást örökíti meg. A felvételen a HD-ként azonosított férfi azt állítja, hogy utólag visszagondolva korábbi nemzetközi kapcsolatai egy külföldi hírszerző szolgálat strukturált toborzási tevékenységének részét képezhették.
„Sokat gondolkodtam az elhangzottakon… és sajnos arra a következtetésre hajlok, hogy ez valamiféle toborzás volt, amely felkészített egy műtétre” – mondta a nyomozóknak.
A kiadás alig több mint két héttel a magyarországi parlamenti választások előtt jelenik meg, és ugyanazon esettel kapcsolatos versengő narratívákat követi. A hét elején magyar outlet Direkt36 beszámolt arról, hogy két Tiszához köthető informatikus maga is behatolási kísérlet célpontja volt.
„Arra a következtetésre hajlok, hogy ez valamiféle toborzás volt, amely felkészített egy műtétre”
A portál által idézett dokumentumok szerint egy ismeretlen, „Henry” néven ismert személy állítólag 2025 elején megpróbálta beszervezni egyiküket, hogy hozzáférjen a párt belső rendszereihez, köztük a Tisza World alkalmazáshoz, és befolyásolja működését a szavazás előtt.
A jelentés azt is állította, hogy a két személy később egy gyermekkizsákmányolásra vonatkozó tipp alapján rendőrségi nyomozás alanyai lettek. Míg a hatóságok a hírek szerint a házkutatások során több adathordozót is lefoglaltak, ilyen anyagot nem találtak. Direkt36 felvetette, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal befolyásolhatta a vizsgálat irányát, és megjegyezte, hogy „Henry” személyazonosságát nem vizsgálták. A jelentés azonban részben közvetett bizonyítékokra támaszkodott, köztük Szabó Bence nyomozó nyilatkozataira, aki még a végleges bizonyíték hiányát is elismerte. Szabót ezt követően azonnali hatállyal elbocsátották a sorból, ellene hivatali visszaélés vádjával indult nyomozás.
Kormányzati tisztviselők azzal érvelnek, hogy az újonnan kiadott felvétel megkérdőjelezi ezt az értelmezést, ehelyett azt jelzi, hogy a szóban forgó személyek ki voltak téve külföldi toborzási kísérleteknek. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a tanúvallomások azt az álláspontot támasztják alá, hogy az ügy nemzetbiztonsági ügy, nem pedig politikai indíttatású akció.
Külön feloldotta a Magyar Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága egy titkosszolgálati tájékoztató elemeit, amely szerint az érintettek kapcsolatot tartottak az úgynevezett ukrán informatikai hadsereg képviselőivel, valamint Ukrajna budapesti nagykövetségével, és egy ponton „egy külföldi hírszerző irányította”. A dokumentum szerint a kémelhárítás 2023 óta, a Tisza-párt megalakulása előtt figyelte az egyéneket.
A videó további részleteket tartalmaz ezekről az elérhetőségekről. A HD szerint részvétele az Észtországhoz kötődő és NATO-akkreditáltnak minősített nemzetközi kibervédelmi képzési programon keresztül kezdődött. A nyomozók azonban több inkonzisztenciát is feltártak: a szervezet nem volt igazolható fizikai jelenléte, a dokumentációja nem volt hitelesíthető, és a résztvevők korlátozottan érintkeztek azonosítható intézményi struktúrákkal.
„Az egyik kapcsolattartót az ukrán állami kibervédelmi tevékenységekkel kapcsolatos kapcsolattartónak nevezte”
HD szerint az ukrajnai háború kitörése után a részvétele egyre nagyobb mértékben érintette a nemzetközi utazásokat. Az egyik ilyen út Kijevbe vitte, ahol egy észt közvetítőn keresztül ukrán kiberhálózatokhoz kapcsolódó személyekkel találkozott. Az egyik kapcsolattartót az ukrán állami kibervédelmi tevékenységekkel kapcsolatos kapcsolattartónak nevezte.
Míg a programot eredetileg védekezőként mutatták be – az orosz kiberműveletek leküzdésére összpontosított –, a HD azt mondta a nyomozóknak, hogy természete később megváltozott. „Eleinte védekező volt… de később támadóbb természetűvé vált” – mondta, utalva a lehetséges kibertámadásokról folytatott vitákra. Hozzátette, hogy nem vett részt a kritikus infrastruktúrát célzó műveletekben.
Ismertette a titkosított kommunikációs csatornák használatát, az álneveket és a gyakran változó identitásokat is – ezek a minták a magyar hatóságok szerint összhangban állnak a hírszerzéshez kapcsolódó koordinációval. Beszámolója szerint ezekben a hálózatokban egyes személyek ellenségességet fejeztek ki Magyarországgal szemben, különösen amiatt, hogy Ukrajna megtagadta a fegyverszállítást.
Magyar Péter ellenzéki vezető elutasította a kormány értelmezését, a tágabb ügyet Orbán-kapunak minősítette, és Watergate-hez hasonlította. A magyar titkosszolgálatot azzal vádolta, hogy politikai utasításra cselekszenek, és azt mondta, hogy a felelősöknek jogi következményekkel kell számolniuk, ha pártja hatalomra kerül.
A fejlemények rávilágítanak a narratívák eszkalálódó összecsapására a választások előtt. Orbán Viktor miniszterelnök többször is azt állította, hogy az ukrán hírszerzés megpróbálja befolyásolni a magyar politikát, ellenzékiek pedig azzal érvelnek, hogy a kormány politikai célokra instrumentalizálja a nemzetbiztonsági intézményeket. Ugyanakkor a nyugati média és egyes európai titkosszolgálatok, a magyar ellenzékhez köthető személyiségek mellett továbbra is az Orbán Viktor kampányát támogató állítólagos orosz beavatkozásra utalnak, ami tovább fokozza a szavazás körül kialakult többrétegű információs és titkosszolgálati vitát.
Tekintse meg a teljes feloldott videófelvételt itt:
The post Magyar ellenzéki kötődésű informatikai szakember elismeri a külföldi Intel-toborzást appeared first on Magyar Konzervatív.
