Az elmúlt hónapokban heves vita váltott ki a közvélemény -kutatásokról. Az egyes közvélemény -kutatások közötti különbségek nemcsak a laikusok számára jelentősnek tűntek, hanem aláássák a közvélemény -kutatókba vetett bizalmat is. A kérdés azonban nemcsak az, hogy bízhatunk -e a számokban, hanem az is, hogy bízhatunk -e az egyéni választói csoportok preferenciáinak szinte determinisztikusnak a következtetéseiben. Például igaz, hogy a fiatalok a kormányt kritikus politikai erők mögött sorolják fel? Van-e alapja a kormányellenes fiatalok imázsának, és vajon a fiatalok 2026-ban változhatnak-e a kormányzati változás?
A Z generáció politikai tevékenysége a nepáli események miatt került sor, és tavaly sok vita folyt a fiatal szavazókról, akik segítették Donald Trumpot választott elnököt. Magyarországon, a 2010. évi választásokat követően, a fiatalokat következetesen a változás potenciális erejének nevezték el, függetlenül attól, hogy a kutatási adatok mit mutattak. A legutóbbi parlamenti választások előtt sokan ellenzéki győzelmet vártak, tekintettel a kormányt kritikus fiatalok tevékenységére.
Visszatekintve egyértelmű, hogy ez az elvárás helytelen volt, mégis sokan meglepte. Véleményem szerint ez elsősorban azért van, mert a fiatalokhoz kapcsolódó legszembetűnőbb politikai tevékenységek, például a Freezfe vagy korábban a hallgatói hálózat demonstrációi, szinte kivétel nélkül kritikusak voltak a kormánygal szemben. Ma a kormányellenes énekek a nyári fesztiválokon megerősítik a „kormányellenes ifjúság” fogalmát. Noha a 2026 -os választások sok szempontból különböznek a 2022 -es választásoktól, az óvatosság továbbra is indokolt. Az alábbiakban összefoglalom, miért.
Hány fiatal szavazatot várhatunk 2026 -ban?
Kezdjük az alapvető adatokkal: A 9,5 millió magyar közül körülbelül 7,9 millió vagy 18 éves vagy annál idősebb, vagyis jogosultak szavazni. Ugyanakkor nem minden jogosult szavazó fordul elő minden választáson; Három közül nagyjából kettő valójában a szavazásokra megy. A Nemzeti Választási Iroda részletes adatokat szolgáltat, amelyek azt mutatják, hogy a szavazók 69,6 % -a gyakorolta szavazati jogát a 2022 -es választásokon. Kevesebb, mint 60 % -uk szavazott a 2024 -es kombinált európai parlamentben és a helyi választásokon. A szavazók részvétele számos tényezőtől függ, beleértve a helyszínt, az oktatást és az életkorot. A fiatalok általában kevésbé aktívak, kivéve az első szavazókat, akik számára a szavazás lehetősége egyfajta felnőttkori kezdeményezés.
Alig több mint 1,2 millió 30 év alatti állampolgár van, akik jogosultak szavazni. Ha a fiatalok hasonló arányban és korcsoportban fordulnak elő, mint a 2022 -es választásokon, akkor nagyjából 800 000–850 000 szavazólapra számíthatunk, ami jelentős szám. A kérdés az, hogy oly sokan elmennek -e a közvélemény -kutatásokra, és ha igen, akkor melyik pártot fogják támogatni.
„A fiatalok általában kevésbé aktívak, kivéve az első szavazókat, akik számára a szavazás lehetősége egyfajta felnőttkori kezdeményezés”
Az első kérdésre a válasz az, hogy szinte biztos, hogy nem fognak arányosan az országos átlaggal arányosan kiderülni. Jelenleg úgy tűnik, hogy nincs olyan erő, amely növeli tevékenységüket, és a szokásosnál jobban vonzza őket a közvélemény -kutatásokhoz. A nyári fesztiválokon a kormánykritikus énekek nem feltétlenül vezetnek generációs lázadáshoz. Érdemes megfontolni, hogy amikor politikailag aktív fiatalokat látunk, az egész ifjúságot látjuk – azok a 800 000 szavazás. A korábbi példák, például a kritikus tömeg, a hallgatói hálózat, a Freezfe stb. Alapján a válasz szinte biztosan nem.
Érdemes azonban megfontolni, hogy a fiatalok körében a politikai érdeklődés általános növekedése volt -e, és hogy nagyobb részvételt várhatunk -e. A korábbi tendenciák azt mutatták, hogy a fiatalok iránti érdeklődés a politika iránt folyamatosan alacsony maradt Magyarországon az utóbbi évtizedekben, ám a koronavírusos járvány némi változást hozott, ami az érdeklődés enyhe növekedését eredményezte. A kamat jövő tavasszal tovább növekedhet? Jelenleg lehetetlen egyértelmű választ adni, de a fiatalok mindennapi életét közvetlenül befolyásoló kérdés növelheti a tevékenységet (egyesek még mindig emlékezhetnek az úgynevezett internetes adó elleni tiltakozásokra). Az ilyen egyértelmű kérdések mellett azonban a magasabb részvételi arány nem feltétlenül növeli a kormányzati változásokat, amint azt az utolsó választásokon láttuk.
És mi van a párt együttérzésével?
A politikai együttérzéssel kapcsolatos legutóbbi kutatások eltérő eredményei megnehezítik a helyzet felmérését, ám további kihívások merülnek fel a fiatal szavazók pártpreferenciáinak vizsgálatakor. Az egyik ilyen kihívás a nagyobb bizonytalanság, amely abból fakad, hogy általában nehezebb rábeszélni a fiatalabb embereket a felmérésekben való részvételről. A reprezentatív mintákat használó felmérések általában kevesebb fiatalot interjút készítenek, mint amennyit a népességben arányuk szerint. Noha ezt a hiányt a súlyozással korrigálják, a fiatalok becslései kevesebb megfigyelésen alapulnak, tehát az egész felnőtt népességgel foglalkozó közvélemény -kutatások nem a legjobb eszközök a fiatalok politikai tevékenységének és párti szimpátiáinak megértéséhez.
Az adatgyűjtés, amely kifejezetten a fiatalokat célozza meg, mint például a magyar nagyminta ifjúsági felmérés által készített, alkalmasabb erre a célra, ám a fiatalokról szóló adatokat ritkábban nyújtják. Pontosan, négyévente. A korábbi tanulmányok következetesen kimutattak egy erős kormányt támogató többséget a felmérés célcsoportja között, azaz 15-29 évesek között. A legfrissebb nyilvános adatok 2020 -ból származnak, amikor azoknak a 45 % -a, akik azt állították, hogy határozottan szavaznának, az uralkodó pártok mellett szavazott volna, és 34 % az ellenzékben.
„Általában nehezebb meggyőzni a fiatalabb embereket, hogy vegyenek részt a felmérésekben”
Tehát ahelyett, hogy a legújabb nyilvános kutatási eredményeket böngésznénk, azt javaslom, hogy összpontosítsunk a politikai szocializációra. A fiatalok politikai ismerete elsősorban a családjukból származik. A 2022 -es parlamenti választások után az Ifjúsági Kutatóintézet által készített tanulmány kimutatta, hogy az első szavazáson leadott fiatalok túlnyomó többsége ugyanazt a pártot és az egyes jelölteket szavazta, mint a szüleik. A magyar nagy minta ifjúsági felmérés azt is kimutatja, hogy a magyar fiatalok túlnyomó többsége elfogadja szüleik értékeit, és egyetért a szüleikkel a politikai kérdésekben. A legfrissebb kutatások nem azt sugallják, hogy a családon belül a családon belül jelentősebb generációs feszültség van, mint négy vagy nyolc évvel ezelőtt.
Mit várhatunk az elkövetkező időszakban?
Az utóbbi évtizedekben gyakran láttuk a választási eredményeket, amelyek nem tükrözték az előzetes elvárásokat. Ennek összetett okai vannak, de talán a legfontosabb ok az, hogy közvetlen tapasztalataink korlátozottak, és a közvetített mindennapi életünk nem feltétlenül segít, és akár torzíthatja tudásunkat.
Manapság információink az online médián, különösen a közösségi médián alapulnak, amelyet Magyarországon továbbra is a Facebook uralkodik, még a fiatalok körében is. Az algoritmusok által kínált tartalmat részben a beállítások, részben megfigyelt preferenciáink, részben a reklámok formálják. A közeljövőben fontos kérdés az, hogy milyen hatással lesz a Meta politikai tartalom korlátozására irányuló stratégiája a vélemények kialakulására.
Ha közelebb akarunk elérni a helyzet reális képét, akkor nem a jelenlegi közvélemény -kutatásokra, hanem a trendekre kell összpontosítanunk. A legfontosabb az, hogy egy adott politikai erő jelenleg nem az, hogy a népszerűsége csökkent, növekedett -e vagy stagnált az utóbbi időszakban. Még ennél is fontosabb egy reális kép létrehozásához az, hogy nem szándékosan bezárjuk magunkat a Social Media Echo Kamarájában, és arra törekszünk, hogy mások ne tegyék meg. Arra kell törekednünk, hogy maguk is tapasztalati ismereteket szerezzünk, és ne támaszkodjunk kizárólag a médiavezérelt információkra. És ha kíváncsi vagyunk arra, hogy a fiatalok hogyan gondolkodnak a politikáról, ne csak olvassuk el az elemzéseket, hanem beszéljünk velük.
A posztkritikus fiatalok-a kormányellenes fiatalok először jelentek meg a magyar konzervatívon.
