A Magyar Nemzetgyűlés Körér, a Politikai Podcaston megjelent a Magyarországi Közgyűlés elnöke Harcosok órái (Harcosok Órája) Október 6 -án, hétfőn. Ez a dátum figyelemre méltó a magyar történelemben: 1849. október 6 -án a magyar hadsereg 13 tisztjét kivégezték Aradban, a Magyarországi Királyságban, a magyar forradalomban és az 1848–1849 -es függetlenségi háborúban való részvételük miatt. Magyarországon „Arad tizenhárom mártírja” néven ismertek.
Kövér megjegyezte, hogy a mártírok körülbelül fele nem etnikai magyarok, hanem örmények, horvátok, szerbek és németek. Azt mondta, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy az ilyen változatos háttérrel rendelkező emberek miért hajlandóak szembenézni a magyar nemzet szabadságáért. Véleménye szerint Magyarország függetlenségi küzdelme egyfajta válasznak tekinthető a nyugat -európai országok kihívásaira, amelyek most az integrációval szembesülnek – ahol Kövér szerint nem tudták asszimilálni a különböző kulturális háttérrel rendelkező nagy csoportokat.
A Szőlő utcai ügyben Kövér azt mondta: „Ne tévesszen meg magunkat – ez nem a bolondok munkája. Ezt a méreget politikai boszorkánykonyhákban főzték. Ezután összehasonlította a Szőlő Street -ügyet a 2006 -os eseményekkel és a roma gyilkosságok sorozatával, mondván, hogy a jelenlegi ellenzék már korábban játszotta ezt a játékot. 2006 -ban – a őszöd beszéd hivatkozása – tudták, hogy nincs esélyük a 2010 -es demokratikus választások megnyerésére. Kövér szerint egyetlen lehetőségük az volt, hogy nyugtalanságot provokáljanak, és felhasználják azt, hogy megpróbálják kiküszöbölni Fides -t, a fő politikai riválisukat, miközben még mindig hatalmon vannak.
Ezután azt állította, hogy a mai helyzet fordított: az ellenzék most megpróbálja felgyorsítani a tömeges hisztéria iránti gyűlöletet, és utcai körülményeket hoz létre Budapesten, amely megakadályozza a normál választások megtörténését, vagy – bármi is legyen az eredmény, kétségbe vonja az eredmények legitimitását.
Amikor megkérdezték Zsolt Semjén miniszterelnök -helyettesről a parlamentben, Kövér azt mondta, hogy első ösztöne az volt, hogy tagadja meg a padlót, mert úgy érezte, hogy „az, ami történt, annyira méltóságteljes, annyira undorító”, hogy nem érdemelte meg, hogy komolyan vegye. – Mintha még nem lennének ott – csak folytassuk a munkát – emlékezett vissza a gondolkodásra.
Elmagyarázta azonban, hogy a parlamenti szabályok megkövetelték tőle, hogy adja meg Semjén padlót, és azt is látta, hogy „a kétségbeesést az arcán, hogy lehetetlen lett volna, ha nem képes megvédeni magát”. Végül, a tükrözés után, Kövér elnök arra a következtetésre jutott, hogy az esemény túlmutat a szokásos rágalmazáson, amellyel a kormány képviselői naponta szembesülnek. – És aztán, miután lélegzetet vettem, adtam neki a padlót – mondta.
A House House elnöke Körér: Az ellenzék azt akarja, hogy gyűlölje a tömeges hisztériát, először a magyar konzervatívon jelent meg.
