Kutasi Gábor, a Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképességi Kutatóintézetének igazgatója által írt, eredetileg magyar nyelven megjelent cikk adaptált változata az alábbiakban.LudeconblogjaLudovika.hu.
Hajlamosak vagyunk az erős forintot egyszerűen jónak vagy rossznak tekinteni. Egyesek számára olcsóbb a nyaralás; másoknak alacsonyabb a külföldi ügyfelek és vendégek nyeresége. Az árfolyam változása nem egyenletesen oszlik meg a gazdasági szereplők között: ami az egyiknek nyereség, az a másiknak veszteség. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy jó-e egy erős forint, hanem inkább az, hogy kinek és mennyi időn belül profitál belőle.
A forint 2026-os drámai erősödése és ez az új árfolyam-trend alapvető változást hozott a magyar gazdasági szereplők számára. A GKI értékelése szerint az erősödés egyik legfontosabb következménye az importköltségek mérséklődése és ennek következtében az infláció mérséklődése volt, miközben az exportorientált vállalatok jövedelmezősége romlott, mivel csökkentette az ipari és szolgáltatási exportőrök profitját, de közben az infláció mérséklődését is segítette.
A közönség nyer – de nem mindenki egyforma mértékben
Az erősebb forint első ránézésre egyértelműen előnyös a fogyasztóknak. Csökkenhet az importáruk, az üzemanyag, a külföldi utazások és számos import inputot tartalmazó termék ára forintban számolva.
Az árfolyam dezinflációs hatása azonban a kiskereskedők készletstratégiáitól függően nem jelentkezik azonnal; mivel az importőrök korábban gyengébb árfolyamon vásárolták készleteiket, az árcsökkentés időbeli késéssel beépül a fogyasztói árakba.
A lakosság elsősorban azért érezheti nyertesnek magát, mert az erősödő forint fékezi az inflációt. Így a vásárlóerő stabilabbá válhat. A haszon azonban nem egyenlően oszlik meg. Azok, akik rendszeresen külföldön vásárolnak, euróban fizetnek, vagy importterméket fogyasztanak, közvetlenebbül érzik az árfolyam kedvező hatását. Azon fogyasztók számára, akik csak háztartási szolgáltatásokat vesznek igénybe, ez a hatás sokkal kevésbé azonnali, és általában késik.
„Az árfolyam dezinflációs hatása nem jelentkezik azonnal”
A stabilitás, mint kulcsszó az államadósság-piacok számára
Az erős forint az állami finanszírozás szempontjából is érdekes kérdés. Ha az árfolyam erősödéséhez az infláció mérséklődése és a pénzügyi kockázatok mérséklődése társul, az kedvezőbb finanszírozási környezetet teremthet az állampapírpiacon. A mechanizmus egyszerű: alacsonyabb infláció mellett a befektetők által elvárt nominális hozam is alacsonyabb lehet, miközben a stabilabb árfolyam csökkentheti a forintban denominált eszközökhöz kapcsolódó árfolyamkockázatot is. Ez segíthet csökkenteni a kormány kamatkiadásait.
Van azonban egy fontos ellensúlyozó hatás. Míg a forint erősödése árfolyamnyereséget jelenthet a külföldi befektetőknek a forintban denominált állampapírok esetében, addig a túlzott felértékelődést követő utólagos korrekció veszélye fokozhatja a befektetők óvatosságát. A kormány számára tehát nem önmagában az erős árfolyam az igazán kedvező, hanem sokkal inkább a kiszámítható és a fundamentumok által támogatott árfolyam.
Negatív következmények az ipar számára
Az erős forint legnagyobb vesztesei az exportőrök lehetnek. Ugyanis egy eurónyi exportbevétel kevesebb forintot ér, miközben a cég költségeinek jelentős része – például a bérek – továbbra is forintban jelentkezik.
A GKI már említett felmérése szerint a forint erősödése negatívan hat az ipari és szolgáltató szektor exportőreinek jövedelmezőségére. Sőt, a nagyobb cégek sérülékenyebbek lehetnek, hiszen a külpiachoz való szorosabb kötődésük miatt exportbevételeik nagyobb arányt képviselnek az összbevételen belül.
A szállodaipar különösen szembetűnő példa. A külföldi vendégek euróban fizetnek, míg a szállodák forintban fizetik a béreket, az energiaköltségeket és számos egyéb költséget. által készített elemzés szerint Portfólióa 400 forint feletti euróárfolyamhoz képest a 350 forint körüli árfolyam már jelentősen befolyásolhatja a szállodák jövedelmezőségét.
Magyarország exportorientált gazdaságában azonban nem minden ágazat szenved. Az importintenzív cégek számára az erős forint éppen ellenkezőleg, költségcsökkentő tényező. Olcsóbbá válhatnak az importált gépek, alkatrészek, alapanyagok. Ez elsősorban a hazai piacra termelő hazai cégek számára előnyös lehet.
Jó példa erre az építőipar. A szektor teljesítményének javulásához az erős forint is hozzájárulhatott az importált építőanyagok és berendezések alacsonyabb költségein keresztül, ami bizonyos mértékig ellensúlyozza a szektor rövid távú lassulását. által készített elemzés szerint mfor.huaz árfolyamhatások mellett a választási kampányhoz kötődő beruházási kereslet is szerepet játszott abban, hogy az építőipar az év első felében tetőzött.
„A „túlértékelt forint”… nem abszolút gazdasági kategória”
Szerint PortfólióA GKI adataira épülő összefoglalója szerint ezért különösen fontos figyelembe venni, hogy az egyes ágazatok mekkora értékesítési arányt bonyolítanak le külföldön, és mennyi importot használnak fel a termelésben. A „túlértékelt forint” tehát nem abszolút közgazdasági kategória: ugyanaz az árfolyam az egyik vállalat számára versenyelőnyt, a másiknak pedig nyereségcsökkenést jelent.
Az erős forint újraosztja a jövedelmet a gazdasági szereplők között. Amit a fogyasztó az alacsonyabb importárakon nyer, azt az exportőr részben elveszítheti az alacsonyabb forintbevételek révén. A kérdés tehát nem az, hogy kinek jó az erős forint, hanem az, hogy a magyar gazdaság egészére melyik hatás erősebb: az inflációs nyereség vagy az export jövedelmezőségének csökkenése.
Az erős forint a magyar infláció váratlan csökkenéséhez vezet /*! Ez a fájl automatikusan generált */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embed) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i