Történelmi sztrájk nyitotta meg az Irán elleni amerikai-izraeli hadjáratot. A hírek szerint Ali Khamenei ajatollahot, az ország legfelsőbb vezetőjét több magas rangú politikai és katonai személyiséggel együtt megölték. Az izraeli ügynökök azonosították Hamenei holttestét, ezt követően Irán hivatalosan is elismerte a veszteséget. Noha Khamenei halála nem jelenti automatikusan a rezsim összeomlását, mégis súlyos csapás az iszlám forradalomra, amelynek most a háború kellős közepén új vezetőt kell választania.
Khamenei leggyakrabban idézett és széles körben ismert mondata ez volt: „Halál Amerikának, halál Izraelnek”. A szlogen sok tekintetben magába foglalta politikai hagyatékának lényegét. 1989-ben Irán legfelsőbb vezetője lett Ruhollah Khomeini ajatollah, az iszlám forradalom építésze utódjaként. Amit elődje még csak elkezdett, Khamenei csaknem négy évtizedet töltött azzal, hogy teljes intenzitását hozza létre. Nemcsak itthon – gyakran erőszakkal – megszilárdította radikális ideológiáját, hanem sikeresen exportálta a forradalmat a Közel-Keleten és azon túl is.
Irán meghatalmazotti hálózata Iraktól Libanonig, Szíriától Gázán át Jemenig terjedt, tovább destabilizálva a már viharos évtizedeket átélt régiót. Nehéz figyelmen kívül hagyni az emberi költségeket: legalábbis több tízezer haláleset Irán határain át és túl az ő vezetése alatt végrehajtott politikához köthető. Khamenei következetesen igyekezett szembeszállni az általa „kis Sátánnak” nevezett Izraellel és a „nagy Sátánnal”, az Egyesült Államokkal, ahol csak lehetséges. Végül úgy tűnik, hogy ez a konfrontáció a bukásához vezetett.
Egy különleges művelet részletei
A Financial Timesfigyelemre méltó részleteket osztott meg a Khamenei meggyilkolásához vezető amerikai-izraeli műveletről. A lap által idézett izraeli források szerint Izrael évek óta figyelte Hameneit és más iráni vezetőket, és tisztában volt minden lépésükkel.
Az izraeli hírszerzés állítólag feltörte Teherán térfigyelő kamerahálózatát, lehetővé téve számukra, hogy nyomon kövessék az iráni vezetők utazási szokásait és biztonsági kísérőik mozgását. Khamenei rezidenciájának szoros figyelemmel kísérésével pontos képet tudtak alkotni a Legfelsőbb Vezető napi rutinjáról, valamint a találkozókra érkező látogatók személyazonosságáról.
Ez a megfigyelés feltárta, hogy a sztrájk napján az iráni vezetés több magas rangú személyisége Khamenei belvárosi rezidenciája felé tartott. Ugyanakkor az izraeli ügynökök állítólag megzavarták a helyi telefonvonalakat, lehetetlenné téve a találkozó résztvevőinek elérését. A hívások egyszerűen foglalt jelzést adnak vissza, így a testőrök és a biztonsági személyzet nem figyelmezteti egymást, ha valami gyanúsnak tűnik.
A megfigyelési felvételeken kívül az izraeli hírszerzés közvetlenül a helyszínen lévő forrásokból is kapott információkat. A helyszíni ügynökök, a helyi informátorok és – a jelentések szerint – még egy Khameneihez közeli körökbe beszivárgott CIA-ügynök is kulcsszerepet játszott annak megerősítésében, hogy február 28-án reggel az ajatollah valóban jelen volt rezidenciáján. Ez azt jelenti, hogy a küldetés a CIA és a Moszad közös művelete volt.
„Továbbra is nehéz megérteni, hogyan követhettek el ilyen súlyos hibát az iráni hatóságok”
Miután Khamenei helyét megerősítették, az izraeli erők körülbelül 30 precíziós irányítású bombát dobtak a rezidenciára. A csapásban nemcsak a legfelsőbb vezető, hanem több kulcsfigura is meghalt, köztük Aziz Nasirzadeh iráni védelmi miniszter és az iráni hadsereg főparancsnoka, Abdolrahim Muszavi.
Továbbra is nehéz megérteni, hogyan követhettek el ilyen súlyos hibát az iráni hatóságok – különös tekintettel arra, hogy széles körben ismert volt, hogy újabb háború fenyeget ellenük, és figyelembe véve Izrael többszörösen bizonyított hírszerzési képességeit. Ha más nem is, a Hezbollah vezetőjének, Haszan Naszrallahnak a 2024-es meggyilkolása figyelmeztetésként szolgálhatott volna Irán vezetése számára, hogy kerülje el a magas rangú tisztviselők összejöveteleit, amelyek ilyen sebezhető célpontot jelenthetnek.
Történelmi Párhuzamok
Khamenei halálával az iráni iszlám forradalom – amely régóta elkötelezett Izrael elpusztítása mellett – jelentős szimbolikus csapást szenvedett. Nehéz azonban megjósolni, mi következik Iránban. Egyelőre az a várakozás, hogy új Legfelsőbb Vezetőt választanak a rendszeren belüli folytonosság megőrzése érdekében. A vezető jelöltről széles körben úgy tartják, hogy Mojtaba Khamenei, Ali Khamenei fia.
Mojtaba eddig nagyrészt a színfalak mögött tevékenykedett, apját támogatta, miközben szoros kapcsolatot ápolt az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtesttel (IRGC) – egy olyan szervezettel, amelynek elsődleges küldetése a rezsim bármi áron történő megőrzése. Ha Mojtabát választanák a legfelsőbb vezetőnek, az valószínűleg azt jelezné, hogy Irán folytatni kívánja a háborút.
Izraelben a purimot március 3-án ünnepelték – ez az ünnep a zsidó nép Bibliában leírt csodálatos szabadulása. A történet szerint körülbelül 2500 évvel ezelőtt egy Hámán nevű perzsa királyi tisztviselő a Perzsa Birodalomba deportált zsidó nép elpusztítását tervezte. Végül azonban saját összeesküvése vezetett a bukásához. A történet üzenete egyszerű: akik Izrael elpusztítására szólítanak fel, azok végül saját bukásukat idézik elő. Ebben a Purimban sokan úgy vélik Izraelben, hogy az ország megszabadult egy másik Hámántól.
The post Hamenei után: Mi következik Iránnak és Izraelnek appeared first on Magyar Konzervatív.
