A Hormuzi-szoros bezárása kettős energia- és élelmiszerbiztonsági válsággal fenyeget, mivel a globális olaj-, földgáz- és műtrágyaexport meghatározó része az Öböl-menti országokból származik, és a szoroson keresztül kerül exportra. Bár eddig úgy tűnik, hogy a leginkább érintett régió Ázsia, ezen ellátási láncok megszakadása veszélyes jelenséget okozhat a világgazdaságban, és tovább növelheti a geopolitikai feszültségeket.
1. hiba: Energia
Az Egyesült Államok és Izrael közös támadása Irán ellen, és az utóbbi válaszai, köztük a Hormuzi-szoros lezárása, valamint a különböző Öböl-menti országokban található energetikai létesítményeket célzó támadás világszerte komoly aggodalmakat váltott ki a globális energiabiztonság kérdésében.
Világszerte a nyersolaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelmének körülbelül 20 százaléka naponta áthalad a Hormuzi-szoroson, amelyet egy maroknyi olajmonarchia állít elő. Két figyelemre méltó példa ezek közül Szaúd-Arábia és Katar. Míg az első a világ első számú kőolaj-exportőre, az utóbbi a világ 3. számú LNG-exportőre. A szoros jelentősége azonban nem csupán a puszta számokban rejlik, mint például az Öböl-menti országok készleteiben, termelési vagy exportkapacitásában, hanem leginkább földrajzi elhelyezkedésében.
A térség jellegzetessége, hogy innen viszonylag hasonló időn belül eljuthatnak a hajók Nyugatra és Keletre is, így mindkét oldalon üzletet köthetnek. Jó példa erre a katari LNG-kereskedelem. Míg exportjának nagy része Ázsiába irányul, az EU tagállamai is onnan szerzik be összesített földgázimportjuk mintegy 4 százalékát. Emiatt a szoros iráni hétfői lezárása azzal a figyelmeztetéssel, hogy az esetlegesen átkelni próbáló hajókat felgyújtják Irán több kőolaj- és LNG-létesítmény elleni támadásával – mint például a szaúd-arábiai Ras Tanura vagy a katari Ras Laffan, amelyek a maga nemében a világ legnagyobbjai közé tartoznak –, már több régiót és sok országot egyesített. A kőolaj esetében a legjobb példa Kína és India; ezekben az esetekben teljes behozataluk mintegy harmadát az Öböl menti országok szállították.
2. hiba: Műtrágyák
A helyzetet az rontja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok messze nem az egyetlen fontos áru, amely átkel a szoroson. Az olaj és a földgáz mellett néhány Öböl-menti ország műtrágyagyártásáról és -exportjáról is híres, sőt, maga Irán is fontos forgalmazója ennek a mezőgazdasági terméknek. Napjainkban a műtrágyák a mezőgazdaság elengedhetetlen részét képezik, olyan mértékben, hogy egyes becslések szerint a világ globális élelmiszertermelésének fele rájuk támaszkodik. A műtrágyák három fő csoportot különböztetnek meg attól függően, hogy milyen elemre épülnek, ezek a nitrogén, a foszfor és a kálium. Az első csoport a globális felhasználás csaknem 60 százalékát teszi ki, és a globálisan exportált karbamid – a legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya – nagyjából egyharmada az Öböl-térségből származik, és Ázsiába kerül. Sok régióban, akárcsak Ázsiában, az évnek ez az időszaka az ültetésről szól. Ezért a potenciálisan szűkülő műtrágyaellátási lánc miatt a gazdálkodók olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, amelyben a kijuttatási mennyiségek szerény csökkenése is csökkentheti a kibocsátást.
„Globálisan a kőolaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelmének körülbelül 20 százaléka halad át naponta a Hormuzi-szoroson”
A geopolitikai feszültségek és a piac szűkülése miatt a műtrágyaárak már emelkedésnek indultak. Bár érdemes megemlíteni, hogy már az egész piac szűkös volt, hiszen Kína és az EU is csökkentette a kibocsátást. Előbbi exportellenőrzéssel tette ezt a magasabb hazai elérhetőség megőrzése érdekében, míg utóbbi az olcsó orosz gázellátás megszűnése miatt. Bár az áremelkedés mértéke jelenleg nem mérhető fel, valószínűleg az élelmiszerárak is emelkedni fognak, mert fel kell venniük a már amúgy is növekvő műtrágyaárakat.
Összességében, amint látható, kettős válság van kibontakozóban, az energia- és az élelmiszer-ellátás zavarai. Ami tovább tágítja a helyzetet és keresztezi a két kérdést, az az a tény, hogy maga a nitrogén alapú műtrágyák gyártása is földgázra támaszkodik. Ebben az esetben figyelemre méltó példa, hogy kedden a QatarEnergy bejelentette, hogy leállítja az LNG-termelést egyes downstream termékekkel, például a karbamiddal együtt. Ezért minél tovább tart a konfliktus, annál több zavar léphet fel a globális energia- és élelmiszer-ellátási láncokban, különösen, ha a Hormuzi-szoros hosszabb ideig zárva marad. Ezek pedig termékhiányt, áremelkedést, inflációt okozhatnak, sőt elmélyíthetik a konfliktust.
The post Készülj fel a bajra és duplázd meg — A Hormuzi-szoros kettős kihívása appeared first on Magyar Konzervatív.
