Nem titok, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata új virágkorába lép Trump elnök és Orbán miniszterelnök vezetésével. Noha nagyrészt személyes kapcsolatuk erősödő jellegén alapul, az Egyesült Államoknak és Magyarországnak valódi történelme és stratégiai érdekei vannak. A függetlenségi háborúban az USA oldalán harcoló 140 magyar katona és a dél-karolinai Charleston védelmében meghalt magyar katonatiszt, Michael Kováts de Fabriczy (Fabriczi Kováts Mihály) közül a britektől 1779-ben (amit a mai napig tisztelnek a Citadella kampuszon) USA-Magyar kapcsolat. De úgy tűnik, az Egyesült Államok nincs egyedül a Magyarországgal való kapcsolatának erősítése iránt.
Közép-Európa és a Távol-Kelet nem olyasmi, amiről az ember ösztönösen azt gondolná, hogy együtt járnak. De egy kötetlen séta Budapest utcáin más történetet mesél el. A Duna-parton a Magyar Parlamenttől a Szent Margit-sziget felé haladva mindenütt a Távol-Kelet nyomai láthatók, leginkább a folyó menti nagy koreai emlékműben. A 2019-ben 26 koreai turista és 3 magyar legénység életét követelő tragikus folyami katasztrófa emlékére épült emlékmű Magyarország és a Távol-Kelet közötti emberi kapcsolatra emlékeztet. Ezek a kapcsolatok ugyan fontosak, de gyorsan csak kis részévé válnak Magyarország kelet-ázsiai nemzetekkel való egyre erősödő kapcsolatának.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatása alkalmával új, jelentős nukleáris megállapodást írt alá az Egyesült Államok és Magyarország. A megállapodás részeként az Egyesült Államok és Magyarország együttműködése várhatóan tíz, az Egyesült Államok által tervezett kis moduláris reaktor (SMR) megépítésében, valamint az amerikai ipar biztosítja és segíti a kiégett nukleáris fűtőelemek kezelését az országban. Magyarországot, amely villamosenergia-termelésének több mint 50 százalékát atomenergiából állítja elő, az Egyesült Államok új, SMR-technológiájának közép-európai népszerűsítési központjaként szemléli, és nincs egyedül.
A közelmúltban Szöulban és Tokióban tett személyes látogatásaim során ennél a kutatónál több mint nyilvánvalóvá vált, hogy Japán és Dél-Korea rendkívül érdeklődő a magyar növekvő nukleáris iparba való befektetés iránt. A Koreai-félszigettől a japán Kyushu-szigetekig választott tisztségviselőkkel, agytrösztökkel, védelmi és energiaszakértőkkel folytatott tárgyalásokon úgy tűnik, hogy mindenki részesedést szeretne Magyarország növekvő nukleáris szektorából, és azt hangoztatják, hogy Magyarországnak miért kell a japán és a koreai SMR-ekkel is együttműködnie.
Dél-Korea, amely már erősen érintett a magyarországi akkumulátoriparban, új energetikai utakra kíván terjeszkedni. A szöuli kutatók és törvényhozók egyaránt megvitatták a lehetséges közös nukleáris kezdeményezéseket és szorosabb gazdasági kapcsolatokat más fejlett iparágakban.
Nemcsak Dél-Korea, hanem Japán is szorgalmazza a Budapesttel való fokozott nukleáris együttműködést, sőt még 2023-ban hivatalos megállapodást is írt alá a közös nukleáris ipari együttműködésről. A két ország elsősorban a nukleáris biztonság terén tervezi összehangolni, ami Magyarország különösen érdekelt, mivel jelenlegi atomreaktorai jóval 40 év felettiek.
„Nemcsak Dél-Korea, hanem Japán is kiáll amellett, hogy fokozza a nukleáris együttműködést Budapesttel”
Mindhárom nemzet érdekelt abban, hogy Magyarország segítségével bemutassák nukleáris technológiáikat az európai piacon – és ez a tökéletes hely erre. Nyugat-Európával ellentétben Közép-Európa országai jelentős mértékben fektetnek be az atomenergiába, olyan nemzetek, mint Magyarország és Szlovákia villamos energiájuk több mint 50 százalékát atomenergiából állítják elő. Mivel Magyarország igyekszik diverzifikálni energiaportfólióját az energiatermelés ellenálló képességének növelése érdekében, SMR reaktorflotta telepítését tervezi az ország keleti részén.
Mivel Európa egésze a geopolitikai feszültségek közepette energiaportfóliójának diverzifikációjával küzd, a jelenleg is zajló atomenergia-verseny tökéletes próbatételként szolgál, hogy enyhítse a régióban általában nukleáris szkeptikus lakosság félelmeit. Az atomenergiába való befektetéseinek növelésének eredményeként a bolygó minden részéről megkezdődött a beruházások és a leendő ajánlattevők fogadása. Észak-Amerikától a Távol-Keletig mindenki szeretne egy darabot Magyarország atomtortájából, és remélhetőleg Európa többi része számára is példaként szolgál majd, hogy leküzdje nukleáris tétovázását.
Új atomverseny van folyamatban, és úgy tűnik, Magyarország ott tart, ahol futni fogják. A távol-keleti és a nyugati nemzetek között összpontosulva úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és távol-keleti szövetségesei közötti nukleáris verseny és együttműködés következő fejezete Budapesten lesz.
The post Kelet-Ázsia be akar jutni a Magyar Nukleáris Iparra appeared first on Magyar Konzervatív.
