Mivel a Selyemút régió körüli geopolitikai realitások megváltoznak és a konfliktusok továbbra is fennállnak, Kazahsztán úgy döntött, hogy jelentős reformok révén tovább erősíti a stabilitást és a gazdasági növekedést. 2026. január 20-án a Nemzeti Kurultaihoz intézett beszédében Kasszim-Jomart Tokajev elnök bejelentette, hogy Kazahsztán politikai fejlődésében új szakasz lép fel. A beszéd felvázolta a külpolitika, a gazdaságirányítás, a digitális átalakulás főbb céljait, valamint az alkotmányos és intézményi reformcsomagot.
A legfontosabb reformok közé tartozik az alelnöki poszt létrehozása, amelyet az elnök nevez ki a parlament jóváhagyásával. Az alelnök elsődleges feladatai közé tartozik a Kazahsztán nemzetközi képviselete, a parlamenttel való kapcsolattartás, valamint a hazai és külföldi szervezetekkel való koordináció, az elnök által kijelölt egyéb feladatok mellett. Fontos, hogy e poszt létrehozásának célja nem az elnöki hatalom felhígítása, mivel Kazahsztán továbbra is elnöki köztársaságként fog működni, erős végrehajtó hatalommal.
A további reformok világos és egyértelmű keretet vezetnek be az elnöki utódlás tekintetében. A felülvizsgált alkotmányos rendelkezések értelmében az elnöki mandátum idő előtti lejárta esetén két hónapon belül elnökválasztást kell tartani. Ezt a követelményt alapvető és meg nem vitatni alapelvként állapították meg, amely biztosítja a kormányzás folytonosságát és a politikai stabilitást.
Az új reformok a 2022-ben megkezdett alkotmányos változások folytatását jelentik, amelyek alapjaiban változtatták meg az 1995-ben kialakított alkotmányos modellt. A reformok központi eleme az egykamarás parlamentre, a Kurultaira való áttérés. A Kurultai 145 képviselőből áll, akiket legfeljebb három, arányosan megválasztott alelnök támogat, és legfeljebb nyolc állandó bizottságon keresztül működik majd. Ennek az egyszerűsített struktúrának a célja a jogalkotási hatékonyság javítása, ugyanakkor a politikai elszámoltathatóság fokozása.
A fékek és ellensúlyok rendszerének további erősítése érdekében az új alkotmányos modell jelentősen kiterjeszti a parlament szerepét a kulcsfontosságú állami kinevezésekben. Az átdolgozott keretek között az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Számvevőszék és a Központi Választási Bizottság tagjainak kinevezéséhez parlamenti hozzájárulásra lesz szükség. Emellett a parlament felhatalmazást kap a Legfelsőbb Bíróság valamennyi bírájának megválasztására az elnök jelölését követően, megerősítve ezzel az igazságszolgáltatás feletti jogalkotási felügyeletet.
„Az új alkotmányos keret a nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és intézményi stabilitás előmozdításával kiszámíthatóbb politikai környezet megteremtését célozza”
Az erősebb intézményi fékek és ellensúlyok kialakítása azt tükrözi, hogy Kazahsztán továbbra is elkötelezett a politikai modernizáció és a kormányzás reformja iránt. Az új alkotmányos keret a nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és intézményi stabilitás előmozdításával kiszámíthatóbb politikai környezet kialakítását, a piac fejlődésének támogatását, valamint az ország vonzerejének növelését célozza mind a hazai, mind a külföldi befektetők számára.
A reform 77 alkotmányos cikkelyt érint, amelyek a jelenlegi alkotmány mintegy 84 százalékát teszik ki, és célja egy stabilabb, koherensebb és működőképes intézményi keret biztosítása. Az elmúlt öt évben Kazahsztán ambiciózus célokat tűzött ki, hogy világos és előremutató utat szabjon az ország hosszú távú fejlődéséhez. A tágabb régióhoz hasonlóan Kazahsztán is erőteljes GDP-növekedést tapasztalt, amelyet részben az ellátási láncok eurázsiai kontinensre történő áthelyezése és a természeti erőforrások növekvő stratégiai jelentősége okoz.
Ezzel összefüggésben Olzsasz Bektenov miniszterelnök 2024-ben bejelentette, hogy Kasszim-Jomart Tokajev elnök azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2029-re csaknem megkétszerezi az ország GDP-jét, minimum 450 milliárd USD-vel. Ez a cél a Kazahsztán gazdasági potenciáljába és reformpályáiba vetett növekvő bizalomra utal. Az ország bővülő szerepe a kritikus ásványkincsek ellátásában, jelentős energiakészletei, valamint a gyorsan fejlődő fogyasztói piac tovább növeli vonzerejét a külföldi befektetések számára.
A jelenlegi alkotmányos reform várhatóan tovább erősíti ezt a lendületet egy világosabb szabályozási környezet megteremtésével és az intézményi stabilitás megerősítésével. A kiszámítható, pragmatikus és kiegyensúlyozott külpolitikai keret előmozdításával a reform segít megszilárdítani Kazahsztán pozícióját megbízható gazdasági partnerként és a nemzetközi befektetők egyre versenyképesebb célpontjaként.
The post Kazahsztán a modernizációt választja az alkotmányreform révén a globális változások közepette appeared first on Magyar Konzervatív.
