A karácsonyi vásár a tél kedvelt része Magyarországon. Látogassa meg bármelyik nagyobb várost, és szinte garantáltan talál egyet a főtéren. De miért olyan népszerűek ezek a piacok, és hogyan váltak az ünnepi szezon központi részévé?
A karácsonyi vásárok eredete
Az első decemberi piacok a 13. századra nyúlnak vissza, bár még nem kapcsolódtak közvetlenül a karácsonyhoz. I. Albert Bécsben 1296-ban engedélyezte a kéthetes piacot, míg Bautzenben a hentesek 1384 karácsonyáig kaptak engedélyt húsárusításra.
A legrégebbi téli piac a drezdai Striezelmarkt, amely 1434-ben kezdődött, majd a nürnbergi Christkindlesmarkt 1628-tól.
A karácsonyra nagy hatással voltak a német hagyományok, például a feldíszített karácsonyfa, amelynek eredete a 16. századi Németországból származik. Így nem meglepő, hogy a karácsonyi vásárok Németországból származnak.
Később a jelenség átterjedt Olaszországra, Svájcra és Franciaország német nyelvterületére.
Szentek ünnepétől Krisztusig
A 16. század jelentős változásokat hozott a karácsony ünneplésében. A változásban óriási szerepe volt Luther Mártonnak, aki nem Miklós napján, hanem magán karácsonykor ajándékozott. A reformátor szerint Krisztus születése értelmesebb alkalom az ajándékozásra, mivel Isten a világnak a Megváltót adta.
Kezdetben az egyház bátorította piacok létrehozását a templomok közelében, hogy az embereket vallási istentiszteletekre vonzzák. Idővel azonban maguk a piacok is látványosságokká váltak.
Az első karácsonyfák és a fenyőfesztivál‘
Ahogy a 19. században Európa-szerte elterjedtek a karácsonyi vásárok, a hagyomány Magyarországra is eljutott, az Osztrák–Magyar Birodalom idején Budapest gyorsan átvette a szokást.
Piacot tartottak a régi Városháza előtt és a Belvárosi templom mellett, az Erzsébet híd pesti oldalán. Az 1860-as évekre adventi tömegek gyűltek össze ezeken az ünnepi rendezvényeken, a Duna mentén és a városi tereken karácsonyfavásárok jelentek meg.
Az első pesti karácsonyfát az 1820-as években állította Brunszvik Teréz grófnő, a Podmaniczky és a Bezéredy családdal. A 19. század közepére a gazdag családok otthonaiban gyakoriak voltak a díszített fák. Az 1950-es években a karácsonyt néha „fenyőünnepnek” nevezték, az adventi vasárnapokat pedig bronz-, ezüst- vagy aranyvasárnapnak nevezték el.
A Hagyomány Folytatódik
A 19. századi karácsonyi vásárok Magyarországon minden társadalmi rétegnek szóltak. Abban az időben a karácsonyi vásár több volt, mint kereskedelmi központ; helyet biztosítottak jótékonysági akcióknak, például bölcsődéknek és gyermekmenhelyeknek adományozott.
Ma Magyarországon a karácsonyi vásárok továbbra is vonzzák a helyieket és a látogatókat. Budapest ad otthont az ország leghíresebb, november közepén nyíló piacainak, de érdemes a kisebb városok piacaira is ellátogatni az eltérő hangulat miatt. A piacok ünnepi fényeket, kézzel készített kézműves termékeket és szezonális ételeket kínálnak.
The post Karácsonyi vásárok: Miért olyan népszerűek Magyarországon? először a Magyar Konzervatívon jelent meg.
