1944 karácsonya sivár időszak volt Magyarországon. Ekkor már félig szovjet megszállás alatt volt az ország, Budapest körül éppen bezárult a szovjet ostromgyűrű. Magyarország keleti felében a lakosság a saját bőrén tapasztalta meg a kommunista diktatúra valóságát: nap mint nap történtek nemi erőszakok, illegális letartóztatások, civilek elleni atrocitások. Az ország nyugati felében eközben még tartott a holokauszt, a német megszállók és magyar kollaboránsaik – a nyilasok – nem voltak kevésbé erőszakosak, mint Sztálin katonái.
A következő cikkben több elsődleges forrásra támaszkodva 1944 karácsonyának tragikus és ellentmondásos – olykor ironikus – történetét tárjuk fel.
A nagy papírhiány ellenére a nyugat-magyarországi Szombathelyen még mindig érvényben lévő nyilas diktatúra talált időt és energiát a helyi nyilas újság karácsonyi különlapjának, a Hungarista (hungarist). A Hungarista Karácsony (Hungarista karácsony) címlapján egy Kerekes Béla egy hosszú, ideológiai cikket közölt. A már-már abszurd cikk a nyilas diktátor, Szálasi Ferenc társadalmi „tanításait” írta le, és megpróbálta a kereszténységgel összekapcsolni, ami a vallási fanatizmus és a náci terminológia különös összeállítását eredményezte:
„Az új világnézet, a hungarizmus (hungarizmus) magyar gyakorlata Krisztus szocializmusa és a szeretetvallás, mert erkölcsi alapjául azokat az igazságokat és a szeretetvallást fogadta el, amelyeket a közel kétezer éve született istenember fektetett le és hirdetett, s amelyekért kereszthalált halt. Ez a hungarizmus erkölcsi anyaga; ez erősítette meg a hungarizmus apostolait és követőit.’ Később a cikk kifejtette a magyar „faj” védelmének jelentőségét a külső hatásokkal, nevezetesen a zsidókkal szemben.(1)
Érdemes megvizsgálni a karácsonyi számot is Soproni Hirlap (Soproni Hírek), egy újság a legnyugatibb magyar városból, természetesen nyilas irányítás alatt. Az újság azt hirdette, hogy „a nemzetiszocialista Európában” „még a karácsony is mélyebb, őszintébb, boldogabb és igazabb”. A szám a fent idézett cikkhez hasonlóan vallásos terminológiát használt, a nyilasokat Krisztus követőihez hasonlítva: Szálasit követték „a Kálváriára”.
„A kérdés vallási terminológiát használt, és a nyilasokat Krisztus követőihez hasonlította”
A nyilasok odafigyeltek a lakosság meghódítására: kedvezményes gázüzemi költséget hirdettek karácsony napjára, gyerekeknek külön előadást rendeztek a helyi színházban, ingyenes bútorokat osztottak, vagyis az addigra már többnyire Auschwitzban meggyilkolt, deportált zsidók otthonából elvitt bútorokat. „Zsidó bútort mindenki kérhet” – közölte az újság az 5. oldalon.(2)
A nyilasok közül néhányan zsidók meggyilkolásával ünnepeltek. Sopronkőhidán ezen a napon végeztek ki Kreutz Mihály Róbert 21 éves zsidó férfit. Természetesen nemcsak a zsidókat vették célba. A magyar ellenállási mozgalom legendás vezetőjét, Bajcsy-Zsilinszky Endrét is akasztófára küldték szenteste.
Az elsődleges dokumentumok más képet festenek a karácsonyi nyilas Magyarország mindennapi valóságáról. 24-én kelt feljegyzés december, a kerületi főadminisztrátortól (főszolgabíró) a Vasvári járás 3. kerületi katonai parancsnokságához azt kifogásolja „Pácsonyban, az Olaszfa közös önkormányzatához tartozó községben közel ezer fős német egység állomásozott. Parancsnoka a következő intézkedést kívánta végrehajtani, nevezetesen, hogy a falu polgári lakosságának asszonyai mossák ki a német katonák szennyesét. A fent említett egységgel kapcsolatban a község hatósága is feljelentést tesz, hogy a falu gazdáinak takarmányán mintegy 500 lovat tartanak, mindenféle kártalanítás nélkül. A katonák mindent elvettek a helyi falusiaktól, amire szükségük volt, a panasz tovább folytatódott, majd megtagadták a fizetést.(3)
Ettől a naptól kezdve a Veszprém város állomáshely magyar katonai parancsnokának parancsa van a város polgármesteréhez címezve. „Felszólítom Önöket, hogy szervezzenek a városban egy-egy munkavezetőből és hozzávetőleg 20 főből álló munkacsoportokat úgy, hogy a nehéz földmunkákhoz a megfelelő eszközökkel felszerelt férfi munkások, valamint a kisegítő női, esetleg gyermek munkaerő álljon. Könnyebb munkára elsősorban női és idős férfi munkaerőt keresünk. Ennek érdekében nemcsak a munkásosztályt, hanem az értelmiséget is mozgósítani kell. A munkacsoportok ügyeletbeosztásánál a munkaidőt pontosan szabályozni kell. Sürgősségi sorrend: a) erődítési munkák, b) utak karbantartási munkái, és c) mezőgazdasági munkák… Nem szeretnénk lézengőket, tétlen civileket látni.’(4)
Egyetlen ár sem volt túl nehéz a nyilasok számára, hogy fenntartsák diktatúrájukat. Szálasi még egy új szót is kitalált a karácsonyra: átkeresztelte az ünnepet „Reménykarácsonyra” (Reménykarácsony) – így írják, egy szóval. Az új név jelentősége abban rejlik, hogy azt a reményt hirdette, hogy Magyarország végül legyőzi a Szovjetuniót.(5)
„Karácsony napján bezárult a szovjet ostromkör Budapest körül, és a főváros szélén megjelentek az első szovjet katonák”
Persze ez pont fordítva történt. Karácsony napján a szovjet ostromkör bezárult Budapest körül, és a főváros szélén megjelentek az első szovjet katonák. A neves író, Márai Sándor, maga is várnegyedi lakos ezt a napot írta naplójába:
„Áttörték a magyar–német vonalat… jönnek. Óriási örömmel indultam el a város felé. Az izgalom mindenhol érezhető… Alig mentem át a hídon, amikor elkap egy nagyobb légiriadó. Lemegyek egy pincébe, magammal viszem a kis karácsonyfámat… Odalent kék szalagokat kötök a kis műfára, és fél füllel hallgatom, ahogy az épület rémült lakói beszélgetnek egymással. Megbeszélik az áttörést… és amikor megszólalnak a riasztás közbeni dörömbölések, azt mondják, hogy Budapest ostroma végérvényesen megkezdődött. Öröm és nyugtalanság verseng bennem… Senki sem mer bemerészkedni a városba. Két német tank kering az épület körül… Lassan minden ablak betörik.(6)
Néha a halotti anyakönyvi kivonatok között néhány hétköznapi szó is egész történeteket mesél el. Karácsony napján meghalt Liebe Nándor 20 éves vecsési parasztember. Halálának oka egyszerűen „gránát”-ként szerepel. Szűcsiben, egy helyi domb oldalában meghalt egy 47 éves Hordós László, szintén parasztember. Halálának oka „taposóakna” néven szerepel. Több száz halotti anyakönyvi kivonat maradt az országból, főleg civilek, amelyek kifejezetten „orosz” gránátokat, bombákat, golyókat és támadásokat sorolnak fel a halál okaként.
A gyerekeket sem kímélték. Szűcsiben is meghalt egy 14 éves Demeter István András fiú, karácsony napján. Halálának oka: „srapnelek”. 11 óra 30 perckor meghalt Bogdán Márta Éva 3 éves kisgyermek Miskolcon. Halálának oka „vérvesztés volt repeszseb miatt”. Valószínűleg édesanyjával volt, amikor a repesz becsapódott, mivel a következő bejegyzés egy „Bogdán Jánosné”-é, aki ugyanabban az órában halt meg, szintén repeszek okozta sérülések következtében.
Nem Éva volt az egyetlen kisgyerek, aki a második világháború áldozata lett Magyarországon. A Magyar Országos Levéltár honlapján, ahol az 1944–1945 közötti erőszakos haláleseteket felsoroló halotti anyakönyvi kivonatokat lehet keresni, 4202 iskoláskorú gyermek halotti anyakönyvi kivonata található. A legtöbb holokauszt áldozata még csak nem is szerepel.(7)
1944 karácsonyán Magyarország illúziója és valósága ütközött. A „felszabadulás” vagy „megváltás” ígéretét minden oldalról elnyomta az erőszak, a kényszer és a félelem. Ebből a karácsonyból a tanúságtételek, a töredékes hangok maradtak fenn, amelyek megmutatják, hogy a hétköznapi életek hogyan törtek össze két brutális rendszer között abban a pillanatban, amikor a békét szolgálták.
(1) Hungarista Karácsony (Szombathely), nd, p. 1.
(2) Soproni Hirlap, 1944. december 24. 1–5.
(3) Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez, „1944. szeptember–1945. április’, Budapest, 1970, Ed Elek Karsai, vol 1, 342–343.
(4) Uo. 377–378.
(5) Soproni Hirlap, 1944. december 24., p. 1.
(6) Márai Sándor, Teljes napló, „1943–1944”, Helikon, 359–360.
The post Karácsony a terror alatt: Hogyan „ünnepelt” Magyarország a nyilasok rendszerében 1944-ben? először a Magyar Konzervatívon jelent meg.
