Levente Benkő szerint, aki 2018 és 2023 között Izrael magyar nagyköveteként szolgált, és jelenleg a Digitális Szuverenitás Központjának nemzetközi igazgatójának pozíciója, az erős Izrael elkerülhetetlen a regionális stabilitás szempontjából, és Magyarország szintén aktív szerepet játszik a Közel -Kelet politikájának kialakításában az EU -ban.
Izrael helyzete a Közel -Kelet stabilitásában, a gázai helyzetben és a közvéleményért folytatott küzdelemben a Tusvános Nyári Egyetemen a „Közel -Kelet: Ki fizeti az árat a békéért” című panelbeszélgetésen. a Duna Intézet szervezése. A testületben olyan szakértők, mint az izraeli Védelmi és Biztonsági Fórum vagy Yissachar kutatási igazgatója, Levente Benkő Izrael volt magyar nagykövete, és az amerikai geopolitikai elemző, Carlos Roa cserélt nézeteket a témáról, amelyet a Kristóf Verses Nemzetközi Kapcsolatok vezetője moderált.
Közel -Kelet: A globális hatalmak játszótere?
Mivel az izraeli és a Hamász közötti háború az izraeli civilek elleni palesztin terrorista szervezet október 7-i mészárlását követően kitört, a régi két állambeli megoldás esete ismét a globális vezetők asztalához érkezett, mint alternatíva a tartós konfliktus megszüntetésére. A Hamász kivételes brutalitása azonban azt mutatta, hogy a világvezetőknek kreatívabbnak kell lenniük, és gondolkodniuk kell a konfliktus megoldására szolgáló újabb megoldásról.
A közel -keleti témájú Tusvános -i panellisták közötti megbeszélés a konfliktusra és a békefolyamatra vonatkozott, kiemelve a helyzet összetettségét, amely nemcsak a két szereplőtől, Izraeltől és a palesztinoktól függ, hanem a globális hatalmak és az európai országoktól is, mivel a régió instabilitása ezeknek a hatalomnak a játszótérré vált. Ez látható az országok reakciójában, amelyek a helyzet „megoldására törekszenek”, gyakran a belpolitikai haszon érdekében, mivel többségük támogatja a palesztin „függetlenségét”, vagy tömeges arab népességgel rendelkezik.
„Egyes európai országok megkísérelnek Izrael külpolitikává válni, mert nem képesek kezelni a saját belső problémáikat”
A vita központi pontja az volt, hogy egyes európai országok megkísérelnek Izrael külpolitikai bűnbánóvá tenni, mivel nem képesek kezelni a saját belső problémáikat, különösen a migrációt és az ebből eredő társadalmi feszültségeket. A szakértők rámutattak, hogy a nagy nyugat -európai városokban a közel -keleti és észak -afrikai származású lakosság olyan szinteket ért el, hogy a politikai vezetők kénytelenek mérlegelni a migráns közösségek érzékenységét, még a Közel -Kelet helyzetének értékelésekor is.
A panellista az Európai Unió álláspontját is megvitatta a gázai háború helyzetében, ahol néhányan azt állították, hogy az Európai Unió kettős előírást alkalmaz. Miközben ragaszkodott bizonyos ügyekben, például az EU -megnövekedett vagy érzékeny külpolitikai döntésekhez, a nagyhatalmak gyakran egyoldalúan cselekszenek Izrael vonatkozásában. A közelmúltban idézett példa az volt, hogy több európai ország a palesztin államiság egyoldalú elismerésére szorul, még akkor is, ha maga az EU nem követi következetesen a saját szabályait.
A közvélemény csatatérje
A panelbeszélgetés során a modern információs hadviselést is kiemelték. Megvitatták a harc jelentőségét a médiában és a társadalmi hálózatokban, mivel az államok vagy a terrorista szervezetek tudatosan alakítják a nemzetközi közvéleményt, gyakran dezinformáció révén.
Csak a helyi forrásokból származó adatok elfogadása, mint például a palesztin egészségügyi hatóságok Gázai összefüggésében, a nyugati sajtó és a politikai elit egyoldalú álláspontját mutatják. A panellisták hangsúlyozták, hogy Izrael katonai fölénye ellenére hátrányos helyzetben van ebben a narratív háborúban, mivel a nyugati társadalmak rendkívül érzékenyek a polgári veszteségek jelentéseire.
Izrael küzd a terrorizmus további hullámainak megelőzése érdekében
Vagy Yissachar, Levente Benkő és Carlos Roa egyetértettek abban, hogy Izrael számára a béke ára mindig a biztonság garantálása volt. Hangsúlyozták azt is, hogy Izrael nemcsak a túlélésért harcol, hanem a következő, potenciálisan még pusztítóbb terrorizmus hullámának megakadályozása érdekében. Ezért a palesztin terrorista csoportok támogatása és megerősítése előre nem látható következményekkel járhat az egész régió stabilitására.
Vagy Yissachar, aki Izraelből származik, elmagyarázta a háború mindennapi aspektusát az izraeli társadalom számára, kijelentve, hogy a zsidó ország hatalmas árat fizet a harcért nemcsak a túlélésért, hanem a régió stabilitása elleni küzdelemért, a fiatal katonák és családjaik jelentős áldozatokat tesznek a frontvonalon.
Hangsúlyozta, hogy a katonai műveletek célja azonban nem vérontás, hanem a fegyveres fenyegetések kiküszöbölése a lehető legkevesebb polgári veszteséggel. A panellisták szerint azonban a nyugati média gyakran torzítja ezt, helyettesítve a háború komplex valóságát a túlzottan egyszerű narratívákkal.
A végén az előadók felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy a történelmi párhuzamok megértése nélkül a mai konfliktusokat nem lehet megfelelően értelmezni. A Közel -Keleten a béke ára nemcsak diplomáciai megállapodásokban, hanem az információkért folytatott csatában és a közvélemény folyamatos kialakításában is.
A posta volt Izrael volt magyar nagykövete: Az erős zsidó állam a magyar nemzeti érdeke először jelent meg a magyar konzervatívnál.
