2019-ben Izland történelmi döntést hozott: kísérleti alapon bevezette a négynapos munkahetet. Akkor sokan kételkedtek, vajon a termelékenység csökken-e, a gazdaság összeomlik-e, vagy a munkavállalók valóban boldogabbak lesznek. Hat év telt el, és az eredmények magukért beszélnek: a rendszer nemcsak működik, hanem pontosan úgy alakult, ahogy a Z generáció jósolta.
Hogyan indult a kísérlet?
A program célja az volt, hogy tesztelje, lehet-e a munkaórákat 40-ről 35-re vagy 36-ra csökkenteni anélkül, hogy veszteség érné a cégeket. A dolgozók négy napot dolgoztak, de ugyanazt a fizetést kapták, mint korábban.
Az első tapasztalatok gyorsan biztatóak voltak: a munkavállalók elégedettebbek lettek, a stressz szintje csökkent, és a cégek sem jelentettek komoly veszteségeket.
A Z generáció jóslatai
A Z generáció – amely 1995 után született – már régóta hangsúlyozta, hogy a jövő munkája nem a túlórákról és az állandó stresszről, hanem a kiegyensúlyozott életről szól.
Ők azt várták, hogy a négynapos munkahét:
- Növeli a produktivitást, mert a dolgozók kipihentebbek.
- Csökkenti a kiégést, mivel több idő jut a regenerálódásra.
- Javítja a lojalitást, hiszen a munkavállalók jobban érzik magukat a munkahelyükön.
- Erősíti a családi és közösségi kapcsolatokat, mivel több szabadidő marad.
Hat év után mindezek a jóslatok beigazolódtak.
Összehasonlítás: 2019 vs. 2025
| Mutató | 2019 (bevezetés előtt) | 2025 (6 év tapasztalat) |
|---|---|---|
| Átlagos munkaidő | 40 óra | 35–36 óra |
| Munkavállalói elégedettség | Közepes | Magas |
| Termelékenység | Stabil | Stabil vagy javult |
| Stressz-szint | Magas | Jelentősen alacsonyabb |
A számok azt mutatják, hogy a rövidebb munkahét nem csökkentette a teljesítményt, viszont drámaian javította a munka-magánélet egyensúlyát.
Mit mondanak a dolgozók?
A résztvevők közül sokan arról számolnak be, hogy életük teljesen megváltozott. Több idejük van a gyerekeikre, sportolásra, vagy egyszerűen csak pihenésre.
Egy interjúban az egyik dolgozó így fogalmazott: „Amióta négynapos a munkahét, nem érzem, hogy az életem kizárólag a munkáról szólna. Végre van időm élni.”
A cégek tapasztalatai
A vállalatok kezdetben tartottak a bevételkieséstől, de a valóság mást mutatott. A rövidebb munkaidő ellenére a termelékenység megmaradt, sőt, sok helyen javult. A dolgozók kevesebbet hiányoztak, motiváltabbak lettek, és ritkábban hagyták ott a munkahelyüket.
Ez hosszú távon költségmegtakarítást is jelentett a cégeknek.
Miért lett ez trend?
Izland példája inspirálta Európa és a világ más országait is. A négynapos munkahét lassan nemcsak kísérlet, hanem globális mozgalom lett.
A Z generáció és a fiatal munkavállalók ma már gyakran feltételként kezelik a rugalmasabb munkarendet. Az üzenet világos: a jövő munkaerőpiacán a jóllét ugyanolyan fontos, mint a fizetés.
Hat év után a mérleg
Izland története megmutatja, hogy a munka jövője nem feltétlenül a több óráról, hanem a jobb órákról szól. Hat évvel a kísérlet után egyértelmű: a négynapos munkahét nem utópia, hanem működő valóság.
A világ pedig figyel – mert ami ma Izlandon történik, holnap bárhol megtörténhet.
