Amikor 2019-ben Izland kísérleti jelleggel bevezette a négynapos munkahetet, sokan szkeptikusak voltak. Vajon a termelékenység összeomlik? Nem fogják a cégek elveszíteni a versenyképességüket?
Hat év telt el, és a tapasztalatok szerint a kísérlet nemcsak sikeres volt, hanem alapjaiban változtatta meg a munkáról alkotott felfogást – pontosan úgy, ahogy a Z generáció előre jelezte.
A kezdeti kételyek
2019-ben, amikor az első vállalatok belevágtak a négynapos munkahét kipróbálásába, a kritikusok attól tartottak, hogy csökkenni fog a termelékenység, és a dolgozók inkább hosszú hétvégékben gondolkodnak majd, nem pedig hatékony munkavégzésben.
Ám az első mérések azt mutatták, hogy a dolgozók elégedettebbek, koncentráltabbak és motiváltabbak lettek, miközben a munkáltatók nem tapasztaltak visszaesést az eredményekben.
„A négynapos munkahét bebizonyította, hogy a jól-lét és a termelékenység nem ellentétes fogalmak” – nyilatkozta egy izlandi munkaügyi szakértő.
Táblázat: ötnapos vs négynapos munkahét Izlandon
| Szempont | Ötnapos munkahét | Négynapos munkahét |
|---|---|---|
| Munkaidő hossza | Hosszabb napok, 40 óra/hét | Rövidebb napok, 32-35 óra/hét |
| Dolgozói elégedettség | Mérsékelt | Jelentősen magasabb |
| Termelékenység | Stabil | Hasonló, sőt bizonyos szektorokban jobb |
| Mentális egészség | Gyakran stresszes, kiégés veszélye | Jobb közérzet, kevesebb betegszabadság |
| Munka–magánélet egyensúly | Gyakran felborul | Jelentősen javult |
Mit jósolt a Z generáció?
A Z generáció már évekkel ezelőtt hangsúlyozta, hogy a jövő munkája nem a munkaórák számáról, hanem az elvégzett feladatok minőségéről szól.
Ők voltak azok, akik előre jelezték, hogy a négynapos munkahét:
- Csökkenti a kiégést, ami különösen a fiatal munkavállalók körében komoly probléma
- Növeli a lojalitást, mert a dolgozók értékelik a rugalmas munkahelyet
- Erősíti a kreativitást, hiszen több szabadidő inspirációt ad
Hogyan változott meg a mindennapi élet?
A munkavállalók beszámolói szerint a plusz szabadnap teljesen új dimenziót adott az életüknek. Volt, aki új hobbiba kezdett, mások több időt töltöttek a családdal, és sokan egyszerűen pihenésre fordították a felszabadult napot.
A munkáltatók pedig meglepetten tapasztalták, hogy a rövidebb munkahét nemcsak hogy nem ártott, hanem sokszor javította a csapatok együttműködését.
Egy társadalmi fordulat üzenete
Hat év távlatából az izlandi kísérlet bebizonyította, hogy a munkáról alkotott hagyományos elképzelések megkérdőjelezhetők. A négynapos munkahét nem luxus, hanem életképes modell, amely hosszú távon mindenki számára előnyös lehet.
Nagyon örülnék én is a 4 napis munkahétnek. Sok az előnye a gazdaságra. Az emberek költenek ha can szabadidejük, elutaznak. Csökken a munkáltató rezsiköltsége.
Ez az, ami nálunk soha sem lesz bevezetve. Nem tudunk elszakadni attól a munkaerő-gazdálkodástól, hogy alultervezett létszám, túlóráztatás. És ez nem csak a magyar vállalatokra igaz. A nálunk lévő multikra is ez jellemző.
Többet ésszel, mint erővel, ez a szlogen is megállja a helyét.
Izlandon élek, de én itt nem találkoztam 4 napos munkahéttel 🙂
Ezért vált be…..
Igazuk lett az Izlandiaknak mikor teljesítmény alapra helyezték a munka hetet,s nem nyújtják a munkaidőt mint a rétes tésztát európának ez a baja.ugye hogy meglehetett csinálni.
Három évet dolgoztam 4 napban…
6:00-15:30 ig i’ll 15:30-01:00 ig két műszakos váltásban.hajnal kettőkor feküdtem le . délutáni műszakban.kovetkezo héten 5 kor keltem.a hétvégeken amik bár három naposak voltak azt se tudtam hol vagyok….komplett felborult a biológiai órám. Bár heti 36 óra volt céges autó stb..Felmondtam.
En kiprobaltam. Mikor nyugdijas lettem, utàna meg egy darabig visszamentem a munkahelyemre csak 4 napra, ugy, hogy a hetvegen kivul meg szerdan voltam szabad. Valoban pihentetobb volt, raadasul ha hivatalos ugyet inteztem, vagy bevasaroltam, ezen a napon tettem, a hetvege teljesen megmaradt pihenesre, programokra. Abszolut jonak tartom.