2019-ben Izland lett az egyik első ország, amely hivatalosan is bevezette a négynapos munkahetet.
Nem kötelező törvénnyel, hanem azzal, hogy a munkáltatók és munkavállalók közösen tárgyalhattak a rövidebb munkaidőről.
Hat év elteltével egyértelmű: a Z generáció által megjósolt előnyök teljes mértékben beigazolódtak.
A kezdeti félelmek gyorsan szertefoszlottak
Amikor Izland először elindította a négynapos munkahét kísérletét, sokan aggódtak: Mi lesz a termelékenységgel? Megugranak a költségek? Romlik a szolgáltatások színvonala?
Ám a 2015-ben elindított kísérlet, amely 2500 dolgozót (az ország munkaerejének 1%-át) érintette, hamar bebizonyította: a termelékenység nem csökkent, sőt, egyes ágazatokban még nőtt is.
2019-re az izlandi dolgozók közel 90%-a 36 órás munkahétre állt át – fizetéscsökkenés nélkül.
A visszajelzések egyértelműek voltak: kevesebb stressz, jobb munka-magánélet egyensúly, magasabb életminőség – pontosan az a szemlélet, amit a Z generáció már régóta képviselt.
A technológia kulcsszerepet játszott
Az izlandi siker egyik titka az ország fejlett digitális infrastruktúrája volt.
Még a legeldugottabb falvakban is gyors internetkapcsolatot biztosítottak, így a távmunka zökkenőmentessé vált.
Eltérően például Belgiumtól, Izlandon nem hosszabbították meg a napi munkaórákat, hogy kompenzálják a rövidebb hetet.
A dolgozók kevesebb órában, de változatlan hatékonysággal végezték munkájukat.
Az új munkarend emellett elősegítette a nemek közötti egyensúlyt is:
a férfiak aktívabban vettek részt a háztartási munkákban és a gyermeknevelésben, ezzel kiegyenlítettebb családi életet teremtve.
Új életminőség született Izlandon
A rövidebb munkaidőnek köszönhetően az izlandiak többet tudnak szánni családjukra, hobbijaikra, baráti kapcsolataikra.
A stressz szintje csökkent, a munkahelyi elégedettség nőtt.
Ahogy María Hjálmtýsdóttir, tanárnő és aktivista megfogalmazta:
„A munkaidő csökkentése óriási siker Izlandon. Kevesebb stressz, nagyobb munkával való elégedettség, és több idő az élet igazi élvezetére.”
Ma már több ország – Németország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság – is saját négynapos munkahét-kísérletekbe kezdett Izland példáját követve.
Mit tartogat a jövő?
Annak ellenére, hogy a négynapos munkahét rendkívül sikeres, Izlandon még mindig viták folynak arról, hogy az ország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz.
Sokak szerint az uniós tagság új munkaügyi szabályozásokat hozna, amelyek változtatásokat kényszerítenének ki.
Bár a politikai jövő bizonytalan, egy dolog világos: Izland bebizonyította, hogy a munka jövője lehet fenntarthatóbb, emberközpontúbb és boldogabb.
A Z generáció nemcsak megjósolta ezt a változást – aktívan ki is harcolta.
