Az alábbiakban Bíró Mátyás eredetileg magyar nyelven ben megjelent cikkének adaptált változata olvasható Magyar Krónika.
Mi a különbség az ősnyomtatványok és az antikvár könyvek között? Hogyan került az Akadémiára egy oldal a Gutenberg Bibliából? Mi volt az első magyar nyelvű könyv? Magyar Krónika beszélgetett Babus Antal irodalomtörténésszel, az MTA Könyvtár és Információs Központ részeként működő Kézirat- és Régikönyvtár vezetőjével.
***
Mikor jött létre az MTA könyvtára és kéziratgyűjteménye?
Vissza kell mennünk az időben 1825. november 3-ig, amikor a pozsonyi országgyűlésen egy fiatal huszárkapitány és felsőházi tag, Széchenyi István felajánlotta éves jövedelmét a Magyar Tudományos Társaságnak. Nagyon fontos, hogy ezt magyarul tette. A bejelentésnek rendkívüli hatása volt, és lelkesen fogadták az egész országban. Alig öt hónappal később Teleki József, a széki Teleki család leszármazottja a társaságnak ajándékozta óriási értékű, 30 ezer kötetes családi könyvtárát. Ez még ma is óriási szám lenne, nemhogy abban az időben, amikor a könyvnyomtatás más léptékű volt. Teleki 600 kéziratos kötetet és több mint 400 ősnyomtatványt is adományozott. Ezzel lerakták a könyvtár alapjait.
Mi tartozik az inkunabulumok kategóriájába?
Az 1500. december 31. előtt nyomtatott könyvek. A nemzetközi gyakorlat szerint az 1501. január 1. és 1600. január 1. között készült köteteket nevezik régiségnek. Kéziratos gyűjteményünkben a záródátum 1550 volt, amelyet Csapodi Csaba határozott meg, aki újjászervezte a gyűjteményt. Véleménye szerint a nyomdászat 1550 után annyira elterjedt, hogy az akkor készült könyvek nem tekinthetők egyedinek. Körülbelül 6500 antikvár könyvet őrizünk, de pontos számukat nehéz megállapítani. Gyakran több könyvet is összekötöttek, amit colligatumnak nevezünk.
Mennyire értékes az inkunabulumgyűjtemény itt?
Nálunk van Magyarország második legnagyobb inkunabulumgyűjteménye, 1200 kötettel. Ennek egyharmadát, 409 kötetet Teleki Józseftől kaptunk, később adományokkal és vásárlásokkal bővült a gyűjtemény. A 19. században a hazafias lelkesedéstől vezérelve általános volt, hogy a nemesek adományozták könyvtáraikat. 1838-ban került hozzánk például a Batthyány-könyvtár, benne a Rohonci Kódexszel, az 1830-as évektől pedig özönlöttek a könyvek az Akadémiára. A kéziratgyűjtemény 1861-től önálló osztályként működik. Első igazgatója Rómer Flóris bencés szerzetes, kiemelkedően képzett tudós, régészként és művészettörténészként is tevékenykedett.
Miért olyan érdekesség a Rohonci kódex?
Két kódex létezik a világon, amelyekről a kutatók nem tudnak mit kezdeni. Az egyik a Yale Egyetemen őrzött Voynich-kódex, a másik a Rohonc-kódex. Amióta 1838-ban hozzánk került, az emberek próbálják kitalálni, hogy ki írta, miről szól, és milyen nyelven írták. Valószínűleg jobbról balra olvassák, és több mint 100 különböző szimbólumot azonosítottak benne. Az európai ábécék általában 40-50 betűből állnak, így kérdéses, hogy egyáltalán természetes nyelven írták-e a kódexet. Egyesek úgy vélik, hogy sumérul írták, míg mások úgy gondolják, hogy a szerző egyszerűen csak játszadozott. Nem tartom valószínűnek, mivel a kódex túl vastag ehhez. Valószínűleg szent könyv, mivel sok a Bibliához kapcsolódó rajzot, keresztre feszítést, nap- és holdszimbólumot tartalmaz. Gyakran mondom tanítványaimnak, hogy ha valaki világhírű akar lenni, próbálja meg megfejteni. Egy spanyol kiadó jelenleg fakszimile kiadást készít elő. 20 évvel ezelőtt Bukarestben is megjelent egy replika, igaz, engedélyünk nélkül. Egy román történész „felfedezte”, hogy a kódex dáko-román nyelven íródott, és nem mond mást, mint azt, hogy a dákok mindig legyőzték a magyarokat. Az egész világ nevetett ezen az elméleten.
A Rohonci Kódex mellett talán az Érsekújvári és Kriza Kódex a legismertebb a gyűjteményben. Mit emelnél még ki?
Magyarországon a legismertebb kódexek Mátyás király budai könyvtárából származó Korvinák. Van egy Korvinánk is, a Carbo Codex. Európában a pápa után Mátyás király rendelkezett a legnagyobb, valószínűleg több ezer kötetes könyvtárral. Jelenleg pontosan tudjuk, hogy mindössze 216 könyv volt benne, köztük az 1473-ban lemásolt Carbo-kódex is. Köszönettel tartozunk ezzel a könyvvel Teleki Józsefnek is, aki 1840-ben megvásárolta a Magyar Tudományos Társaság számára. Egyébként 1473 a magyarországi nyomdászat történetében is fontos dátum: ekkor jött létre az első magyar nyomdászat vezetése alatt álló András. Sajnos az övéből nincs másolatunk Chronica Hungarorum.
Melyek az antik gyűjtemény legértékesebb darabjai?
Nagy jelentőséggel bírnak az első magyar nyomtatványok. Hess András nyomdája nyomán viharos évek jellemezték a magyar történelmet, így a következő hazai magyar nyelvű műhely csak 1541-ben alakult ki. Ez volt Nádasdy Tamás sárvári nyomdája. Addig külföldön, Bécsben vagy a magyar határhoz közeli Krakkóban nyomtattak magyar nyelvű könyveket. 1533-ban ez utóbbi városban, Hieronymus Vietor nyomdájában készült el az első teljesen magyar nyelvű könyv: Szent Pál levelei Komjáti Benedek fordításában. Komjáti a mohácsi csatában elesett nemes, Perényi Gábor nevelője volt. Eleinte vonakodott elvállalni a munkát, mert nem érezte elég erősnek az ógörög nyelvtudását, de végül Perényi özvegye, Frangepán Katalin biztatására az ugocsai Nyalábváron (egy megye a Magyar Királyság északkeleti részén) fordította le a szövegeket. Az özvegy a mű kinyomtatását is finanszírozta. Komjáti Rotterdami Erasmus követője volt, aki az Újszövetség eredeti nyelvű olvasására buzdította az embereket, és ezzel szerepet játszott a könyvkultúra és a reformáció megteremtésében.
„Két főúri családnak köszönhetjük az első magyar nyomtatványokat”
A négy evangéliumot fordító Pesti Gábor is Erasmus követője volt.
Így van, megvan az Újszövetsége is. Ez egy fontos mű, nagyon szép nyelven íródott. Ebbe a humanista-erasmi körbe tartozott Sylvester János is. Krakkóból Sárvárra ment, és rávette Nádasdy Tamást, hogy alapítson nyomdát. Sylvester Újszövetség-fordításával együtt, amelynek szintén van egy példánya, sajnos csak három könyv jelent meg Sárváron, ami után Sylvester Bécsben professzor lett. Munkásságának jelentősége, hogy ez az első magyar nyelvű könyv Magyarországon, 100-200 példányos példányszámmal. Ez gyönyörű. Valójában két főúri családnak köszönhetjük az első magyar nyomtatványokat.
Igazi ritkaságot mutattál nekünk: egy oldalt a Gutenberg Bibliából, amit szintén itt őriznek.
Hogy egy kicsit pontatlan legyek, ez egy oldal a világ első nyomtatott könyvéből. De ez egyszerre igaz és nem igaz. Gutenberg korábban már nyomtatott kisebb naptárakat, ez volt az első próbálkozása. Ez a 42 soros Biblia azonban a legszebb műve, amelyet 1456 körül Mainzban nyomtattak. 200 példány készült, ebből 35 pergamenre nyomtatva. Megpróbálta meggyőzni a potenciális vásárlókat, hogy egy nyomtatott könyv is lehet olyan szép, mint egy kódex. Helyet hagyott a kezdőbetűknek, és azokat kézzel rajzolták. Szép példája ez annak az átmeneti időszaknak, amikor a kódexek és a nyomtatott könyvek együtt léteztek. Példányunk papírra van nyomtatva.
Hogyan szerezted meg?
Nagyon egyszerű: ajándékba kaptuk. Volt egy Gabriel Wells nevű amerikai műkereskedő és antikvárius, aki Weiss Gábor néven született Magyarországon. Volt egy üzleti ötlete: ha szétszedné a Gutenberg-bibliát, és oldalanként eladná, sok pénzt kereshet. Egy lapot 1921-ben adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának. Hálásak vagyunk neki ezért, még ha az eljárás kissé ellentmondásos is.
„A digitális kultúra teret hódít… a két kultúra még sokáig együtt fog élni”
Irodalomtörténészként, gyűjteményvezetőként hogyan látja a nyomtatott kiadványok szerepét?
Hasonló változásnak lehetünk tanúi, mint Gutenberg korában. A digitális kultúra teret hódít, de nem hiszem, hogy a papír alapú könyvek leváltásával fenyeget; a két kultúra még sokáig együtt fog élni.
Lehet, hogy meglepő, de a nyomtatott könyvek száma ma is nő; van rájuk kereslet. Jorge Luis Borges azt írja, hogy amikor megkapta a Brockhaus Enciklopédia ajándékként már vak volt, de élvezte a köteteket, hogy ott voltak mellette. A könyveket érezni kell, nem csak olvasni.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
The post Itt tartanak egy eredeti oldalt a Gutenberg-bibliából Magyarországon appeared first on Magyar Konzervatív.
