Morteza Moradian iráni magyarországi nagykövet elmondta, hogy Magyarország aggodalmai a közel-keleti konfliktus következtében növekvő terrorveszély miatt nem túlzóak. A nagykövet a március 5-i, csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elismerte, hogy a közel-keleti regionális válságok az európai országokat is érinthetik, aminek következményei lehetnek a biztonságra, a migrációra és az energiabiztonságra nézve.
Válasz egy kérdésre tőle magyar konzervatív Moradian nagykövet a magyar kormánynak az iráni háborúval összefüggő terrorfenyegetettségi szint emeléséről szóló döntésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Teherán „nem áll szándékában külföldön támadásokat végrehajtani”, azt állítva, hogy az ilyen narratívák az „amerikai és izraeli propaganda” részét képezik. Azzal is vádolta az amerikai és izraeli politikát, hogy „ismételten válságba taszították” a térséget, és reményét fejezte ki, hogy „Európa és a Közel-Kelet is biztonságosabbá válik” a jövőben.
Az eligazítást az Egyesült Államok, Izrael, az Öböl-menti országok és Irán között kibontakozó rakétaháború közepette szervezték, amely az Egyesült Államok-Izraeli közös hadművelettel kezdődött múlt szombaton, amely Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hameneinek a halálát okozta. Moradian nagykövet „példátlan eseménynek” minősítette Khamenei megsemmisítését, megjegyezve, hogy Amerika lépései „megalázták a vallási vezetőket szerte a világon, és mélyen megbántották a hívőket”.
Washington azzal indokolta a támadásokat, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti nukleáris tárgyalások összeomlottak, és Teherán közel áll az atomfegyverek kifejlesztéséhez. A hadművelet kimondott célja a rendszerváltás a perzsa országban, amit Washington a térség hosszú távú stabilitásának mutatójaként lát. Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere március 2-án azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok úgy véli, hogy küszöbön áll egy izraeli csapás Iránra, és ez valószínűleg iráni megtorlást váltana ki a térségben tartózkodó amerikai erőkkel szemben. Elmondása szerint Washington úgy döntött, cselekszik, mielőtt ezek a támadások bekövetkeznének.
Megtört bizalom
Moradian nagykövet az amerikai narratívának ellentmondva kijelentette, hogy az Irán és az Egyesült Államok között a közelmúltban, február 26-án Genfben folytatott tárgyalások „nagyon konstruktívak” voltak, és „figyelemre méltó előrehaladást” mutattak. Ezért – folytatta – Teheránt megzavarta a támadás, amely két nappal a „sikeres tárgyalások” után történt.
A tárgyalások új fordulójára március 2-án került sor Bécsben. A nagykövet szerint a felek közel jártak a megegyezéshez, és mindkét delegáció pozitívan értékelte a tárgyalásokat Genfből.
A nagykövet azonban azt állította, hogy bizonyos szereplők úgy döntöttek, hogy szabotálja a tárgyalások előrehaladását. Elmondása szerint ezek a szereplők dezinformációs kampányokkal próbáltak ellenségeskedést szítani Irán ellen.
„A nagykövet „diplomáciai árulásnak” nevezte a sztrájkot, és figyelmeztetett, hogy veszélyes precedenst teremt
Az ezt követő amerikai-izraeli támadást illegálisnak minősítette, és azt mondta, hogy figyelmeztetés nélkül, egy aktív diplomáciai tárgyalási folyamat kellős közepén történt. A nagykövet „diplomáciai árulásnak” nevezte a sztrájkot, és figyelmeztetett, hogy veszélyes precedenst teremt.
A támadást „gyáva és vad agressziónak” minősítette. Irán válasza szerinte legitim önvédelmi aktus volt, és az ország tetteit „bátornak és hősiesnek” minősítette. A nagykövet hozzátette: Irán elvárja a nemzetközi szervezetektől, köztük az ENSZ-től, hogy teljesítsék jogi és erkölcsi kötelezettségeiket, és tegyenek lépéseket. Arra is felszólította a világ országait, hogy ítéljék el az általa agressziónak minősített eseményeket, és sürgette a civil szervezeteket, hogy önállóan vizsgálják ki a támadásokat.
Feltétel nélküli átadás
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerepet játszhat-e az Egyesült Államok és Irán közötti esetleges béketárgyalásokban – tekintettel Orbán jó kapcsolatára Donald Trump amerikai elnökkel –, a nagykövet azt mondta, Irán a világ minden felelős vezetőjétől várja a diplomáciai erőfeszítések segítését. Hozzátette, a magyar vezetők potenciálisan hozzájárulhatnak ehhez.
Moradian nagykövet azt is állította, hogy Irán „soha nem lépett le a tárgyalóasztaltól”, és Teherán továbbra is nyitott a tárgyalások folytatására a támadás ellenére. Trump ugyanakkor pénteken kijelentette, hogy a tűzszünet csak akkor lehetséges, ha Irán feltétel nélkül megadja magát. Azt is javasolta, hogy egy ilyen megadás után az Egyesült Államok és partnerei segítsenek Irán gazdaságának újjáépítésében, és alakítsák jövőbeli vezetését.
Moradian nagykövet kijelentette, hogy nem a külföldi vezetőknek, például Donald Trumpnak kell eldöntenie, hogy ki vezesse Iránt, hozzátéve, hogy a politikai változás csak az országon belül jöhet létre. Elismerte, hogy Iránon belül is lehetnek olyan hangok, amelyek változásra szólítanak fel, de megerősítette, hogy a változásnak belső politikai folyamatokon, nem pedig külső beavatkozáson keresztül kell megvalósulnia.
The post Irán nagykövete szerint jogosak Magyarország terrorfenyegetettségi aggodalmai appeared first on Magyar Konzervatív.
