Ferenc Kumin 2020 óta az Egyesült Királyság magyar nagyköveteként szolgál. A Budapesti Gazdasági Tudományos Egyetemen politikatudományi doktori fokozatot szerez. Ebben a hónapban Kumin nagykövet visszament a magyarországi Budapestbe, hogy részt vegyen egy olyan rendezvényen, amely a Duna Intézet házigazdája volt, Margaret Thatcher brit miniszterelnök tiszteletére. Annak is kedves volt, hogy exkluzív interjút adjon weboldalunkon.
***
Itt vagyunk egy Duna Intézet konferenciáján, amely tiszteletben tartja Margaret Thatcher miniszterelnök életét és örökségét az Egyesült Királyságból. Nagyon különleges helye van a magyar történelemben is – nem tudom, egyetért -e. Hogyan látja, mint magyar, örökségét a világ színpadán?
Úgy gondolom, hogy minden politikus – és minden olyan fontos és hatalmas politikus, mint ő – legalább két különféle megközelítéssel rendelkezik: a nemzetközi személyiség és a háztartási személy. És ez természetesen más perspektíva az Egyesült Királyságban bárki számára, hogyan tekintik őt, mert ott konzervatív hősnek tekintik. És természetesen öröksége sok máshoz vonzza a konzervatív gondolkodás követőit. Ennek ellenére a politikai felekezetek lencséjén keresztül tekintik őt.
De számunkra, és a világ többi részében azt mondanám, hogy hősnek tekintik, függetlenül a politikai felekezettől vagy a politikai nézettől. Ez különösen igaz a Közép -Európa népeire – és nagyon helyesen. Természetesen itt hivatkozom John O’Sullivan kiváló könyvének nagyszerű címére, Az elnök, a pápa és a miniszterelnök: három, akik megváltoztatták a világot–
Úgy gondolom, hogy a rezsim Hősök Heroes -háromszöge a Közép -Európában a legjobb módja annak, hogy rámutatjunk azokra az emberekre, akik a legfontosabb szerepet játszották. És ugyanúgy, mint egy lábjegyzet ennek: Budapesten már vannak szobrok és emlékművek a három közül kettő számára. Van egy Ronald Reagan szobra. Számos helyünk van, amely tiszteletben tartja II. János Pál pápát. Tehát itt az ideje, hogy legyen valami Margaret Thatcher számára is – és ez egy tökéletesen illeszkedő idő és pillanat erre, mivel 100. születésnapja közeledik.
Az Egyesült Királyság sajátos ország a konzervatívok számára, mivel négy választás egymást követő sorozatát követi, amelyet a Konzervatív Párt nyert 2010 és 2019 között. Ennek ellenére a brit kultúra nem olyan konzervatív, mint ami azt sugallhatja – vagy olyan konzervatív, mint például Magyarország vagy Lengyelország. Gondolod, hogy van egyfajta elválasztás a párt vezetése és a társadalmilag konzervatívabb mozgalom között?
Nos, ez egy nehéz kérdés. Azt mondanám, hogy természetesen, ha van egy igazi hős, mint Margaret Thatcher, túl kell lépnie a politikai felekezeten. Vezetőnek kell lennie a döntésekkel, kihívásokkal, a tényleges eredményekkel, amelyek bármely politikai családot meghaladnak, úgy mondják.
Mint hallottuk a konferencián – és nem tudtam többet egyetérteni -, van lehetőség, és vannak személyek. És Margaret Thatcher ügye az volt, hogy nagyon szerencsés találkozó és személy. A megfelelő időben a megfelelő ember ott volt, készen áll a kihívás felvételére.
Nem akarok bemenni a mai ügyekbe, mivel nem az én feladatom, hogy felmérjek bármit, ami a csodálatos, csodálatos fogadó országom, az Egyesült Királyság jelenlegi ügyeire vonatkozik. De az emléke határozottan ragyog, és Margaret Thatcher születésének 100. évfordulója az Egyesült Királyság közszférájában. A cikkek már megjelentek a különféle újságokban, és a születésnapi megközelítésekor egyre inkább elterjedt lesz.
A Brexit előtt, amikor az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépés felé haladt, volt -e bizonyos szintű bajnoki szkepticizmus a magyar kormány és a brit kormány között – egyfajta megosztott euroszkepticizmus? Nyilvánvaló, hogy Magyarország nem tervezi elhagyni az EU -t, de volt -e valamilyen közös alap a Brüsszel ellen?
Azt mondanám, hogy igen, természetesen. Nem titok, hogy Magyarország a brit választók 2016 -os döntését olyan eredménynek tekintette, amelyet nem örültünk. Ennek ellenére megértettük az okaikat. És a döntés meghozatala után természetesen az volt, hogy tiszteletben tartsuk azt – mint minden demokratikusan meghozott döntéssel.
De a Brexit előtt az Egyesült Királyság minden bizonnyal Magyarország szövetségese volt a blokkon belül. Sok -sok nézetet osztottunk meg nemzetünk szuverenitásáról – az EU -n belüli tagállamok szuverenitásáról. Ebben a különös tekintetben elvesztettünk egy szövetségeset a Brexittel.
Ezenkívül minden alkalommal, amikor lehetőségünk van, azt mondjuk, hogy az egész blokk egy fontos szereplőt veszített – a közgazdaságtan, a védelmi képességek és még sok más szempontjából. Tehát ezt mindenkinek meg kell tükröznie, és meg kell próbálnia megérteni, mind a következményeit, mind az okait. Mindig igyekszünk sürgetni tagállamainkat és a különféle európai intézmények vezetőit, hogy tartsák figyelembe az Egyesült Királysággal, hogy mi történt rosszul – és hogy vannak -e tanulságok ebből a tapasztalatból.
Térjünk vissza Thatcher miniszterelnökhez. Milyen jelentőséggel bírt az 1984 -es budapesti látogatása a Szovjetunió végső összeomlása során? Néhány itt előadók azt állították, hogy fontos katalitikus esemény volt. Valóban olyan jelentős volt?
Az 1984 -es látogatás jelentősebb volt, mint amit ma elképzelhetne. Ez valami, amivel személyesen tudok kapcsolatba lépni, mert akkoriban kilenc voltam. De még kilenc éves koromban is emlékeim vannak a hírek nézéséről és a körülöttem lévő beszélgetések hallgatásáról-melyet Magyarországon mindenki lenyűgözött, hogy a brit miniszterelnök a vasfüggöny mögött láthassa, amikor nem létezett valódi változás.
Valószínűleg a változás első széle akkor kezdett fújni, de ezeket még nem vették komolyan. Nyilvánvalóan jó jelnek tekintették, hogy hivatalos vendégként látta. De még inkább az volt, hogy addig az időig a kommunista rezsimek – beleértve a horgáriumot is, de mások is – megpróbálták a nyugati vezetőket olyan veszélyes ábrázolni, mint a gonosz emberek, akik csak háborút akartak folytatni a keleti blokk ellen. Aztán hirtelen megvan ez a nagyon jól ismert, nagyon jellegzetes nyugati vezető, aki Magyarországon-különösen Budapesten-látogatott, és úgy sétált, mint egy normál ember. Ennek valódi hatása volt.
És természetesen a nagy piaccsarnok látogatása kulcsfontosságú volt ezeknek az emlékeknek. Nagyon csomagolt ütemterve volt. Valószínűleg csak két napot töltött itt, ha nem tévedek. Valahogy sikerült megnyomniuk ebben a látogatásban. Ma lágy programnak nevezzük, valószínűleg a magyar kormány vezetõivel és a kommunista rezsimmel folytatott találkozók között. És az összes képet, amelyre ma emlékszünk, a bevásárlóhelyen készültek a Nagy Market csarnokban. Nagyon szerencsém volt, hogy csak egy kicsit kerestem erre az alkalomra a látogatásról, és rengeteg nagyon jó anyag van az interneten, a Margaret Thatcher Alapítvány weboldalán.
És találtam egy beszédet, ahol néhány évvel később megemlítette a látogatását egy magyar témájú összejövetelben. Maga a Great Market Hall élményről is beszélt. Mindenekelőtt jó volt számomra, hogy rájöttem, hogy ez nem csak egy nagy tapasztalat számunkra, akik a híreket figyelték, és csak beégett a retinánkba, ez a kép a fokhagyma, a méz, a paprika és a többiek vásárlásáról. De ez is fontos volt neki, mivel néhány évvel később visszakerült erre a tapasztalatra, mondván, hogy a Nagy Piacon rájött, hogy ezek az emberek, a magyarok, piacravert emberek, mert körülötte érezhetik, hogy tudják, mi a piac, és tudták, mi az értéke termékeik értéke. És a következtetése volt – 1984 -ről beszéltünk, hosszú ideje a rezsim változása előtt -, hogy a piacgazdaság gyökerei magyarországon voltak jelen, és következésképpen Magyarország készen állt erre.
És azt hiszem, ez egy csodálatos megfigyelés, nem csak azért, mert igaznak bizonyult, hanem azért is, mert ez csak a földterület-megközelítését tükrözi, hogyan kell megnézni az embereket, hogyan lehet betekintést szerezni és tanulni az első kézből származó tapasztalatokból. Ez olyasmi, amire a mai politikusok szeretnének lenni. De a 80 -as évekről beszélünk, amikor ez nem volt olyan elkerülhetetlen dolog, hogy a politikusok csak egy jó fotózási lehetőségért járnak, vagy szervezzenek egyet. Nagyon -nagyon különleges volt számára, és valószínűleg az átmeneti magyar évek legfontosabb emléke.
Vállalott -e kockázatot azzal, hogy akkoriban meglátogatta Magyarországot? Volt -e esély arra, hogy látogatása visszaléphet a globális színpadon?
Igen, nagyon. Ha megnézzük az irodalmat és az összes, a most feltárott dokumentumot – ezek közül néhányat titkos dokumentumok voltak, amelyeket most már elutasítottak, és elolvashatjuk és tanulmányozhatjuk őket – megmondhatja ezen dokumentumokon keresztül, hogy igen, valóban, ezt kockázatnak tekintik. Végül is, Budapestet, Magyarországot a Szovjetunió Külső Birodalmának részének tekintették. A hidegháború akkoriban tombolt. Azt kell mondanom, hogy csak a legrosszabb időszakban voltak; Csak egy évvel korábban voltunk egy nukleáris összecsapás szélén. Tehát ebben az értelemben sok kockázatot jelentett neki. Nagyon sok személyes szempont volt. Miért Magyarország? Mert meglátogathatta volna Prága vagy Varsó. Ennek oka volt, hogy miért nem választotta Varsóot; Erről egy egész irodalom van. A harci törvény akkoriban Lengyelországban volt érvényben, tehát nem lett volna jó választás.
Magyarországot a legszerencsésebb barakknak és így jó rendeltetési helynek tartották, de volt egy nagyon személyes szempont is: akkoriban az Egyesült Királyság nagykövete Budapesten volt Bryan Cartledge, aki kinevezése előtt Margaret Thatcher személyes asszisztense volt. Valaki, akit nagyon jól ismert, és szoros kapcsolatban maradt. Bryan Cartledge képes volt dolgozni a látogatáson, és meggyőzte őt az elkövetkező, ami fontos szerepet játszott a nagyon kockázatos üzlet összeállításában.
A magyar oldal számára is szokatlan volt, mivel nem szoktak hozzá a nyugati vezetők fogadásához. A diplomácia akkoriban elsősorban a keleti blokk és a varsói paktumok látogatóit érintette. Tehát mindkét fél számára különleges volt, de végül jól sikerült. Természetesen ez is a Times jele volt: Magyarország a csőd szélén volt, és kifogyott a pénzeszközök. Tudták, hogy valahogy a nyugatra is szükségük van, és ez jó lehetőség volt erre.
Az Egyesült Királyság Ferenc Kumin magyar nagykövetével készített interjú egy interjú először megjelent a magyar konzervatívnál.
