A karácsonyi vásárok Európa legkedveltebb kulturális hagyományai közé tartoznak, egészen a 13. századig nyúlnak vissza. A forralt bor, a fahéj, a szegfűszeg és a narancs illata látogatók millióit vonzza a kontinens történelmi városaiba ebben az évszakban – Strasbourgtól Stuttgartig, Berlintől Bécsig és Varsótól Budapestig. Nyugat-Európában azonban a karácsonyi vásárok már nem a nyugalom, a biztonság és az ünnepi nosztalgia szinonimája. Az ezredforduló óta – és 2010 után egyre inkább – az ünneplés szellemét beárnyékolja a szezonális terror: a karácsonyi vásárok az ünnepi időszakban a radikális iszlamista támadások elsődleges célpontjaivá váltak.
A karácsonyi vásárhoz kapcsolódó első terrorista tevékenység 2000-re nyúlik vissza, a strasbourgi merénylet kapcsán. Azon év decemberében egy al-Kaidához köthető csoport azt tervezte, hogy szilveszterkor bombázza a strasbourgi székesegyház lábánál lévő piacot. A cselekményt a francia és a német rendőrség hiúsította meg, miután felszámolták a Frankfurtban működő terrorhálózatot. A jelentések szerint 14 embert ítéltek el az üggyel kapcsolatban – négyet Németországban és tízet Franciaországban –, köztük Mohammed Bensakhria műveleti vezetőt, akiről azt feltételezik, hogy Oszama bin Laden európai helyettese volt.
Az első próbálkozás sikertelen volt. A meghiúsult strasbourgi összeesküvés után a nyugati szövetség – az Egyesült Államok vezetésével és Oroszországgal csatlakozva – megindította az úgynevezett terrorellenes háborút, 2001-ben Afganisztánt, 2003-ban Irakot, majd 2014-ben Szíriát is megtámadta. Ezek a katonai akciók hozzájárultak az arab és az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás növekedéséhez, elsősorban az arab és az Európai Unió felől.
„2017-ben az EU terrorizmusellenes koordinátora kijelentette, hogy több mint 50 000 radikális és dzsihadista volt jelen Európában”
Ezt követte 2015-ben az arab tavasz, amikor a Közel-Keletről és Észak-Afrikából százmilliók indultak útnak az öreg kontinensre. Csak abban az évben több mint 1,3 millió migráns érkezett az EU-ba, főként Szíriából, Afganisztánból és Irakból. Az elmúlt évtizedben az EU területére legálisan és illegálisan belépő menedékkérők száma meghaladta a nyolcmilliót.
A nyugat-európai tagországok régóta fennálló politikájával együtt, miszerint a munkaerőhiányt és a demográfiai hanyatlást nagyszámú gazdasági migráns meghívásával és behozatalával kezelték, ez a beáramlás több ezer radikális és úgynevezett „alvó sejt” érkezését eredményezte. Az Iszlám Állam munkatársai a hírek szerint a 2015-ben használt migrációs útvonalakon utaztak Európába. 2017-ben az EU terrorizmusellenes koordinátora kijelentette, hogy több mint 50 000 radikális és dzsihadista tartózkodik Európában.
Lágy célpontok az iszlamista terror számára
Ennek megfelelően elkezdődött a terror. 16 évvel a meghiúsult strasbourgi összeesküvés után, 2016. december 19-én egy nehéz teherautóval szándékosan behajtottak a berlini Breitscheidplatz karácsonyi vásárába. A támadás 13 ember életét követelte, és több mint 50 embert megsebesítettek. Az elkövető Anis Amri 24 éves tunéziai állampolgár, sikertelen menedékkérő volt, aki eltérítette a teherautót, megölte annak eredeti sofőrjét, majd a tömegbe hajtott. Amri elmenekült a helyszínről, és az olasz rendőrség Milánó közelében négy nappal később lövöldözés közben megölte. Az ISIS azonnal magára vállalta a támadást. A berlini karácsonyi vásári támadás az elmúlt évek leghalálosabb terrortámadásai közé tartozik Németországban.
Angela Merkel német kancellár, az EU nyitott határpolitikájának és a 2015-ös migrációs válság idején a Willkommenskultur fő tervezője a nemzet gyászának és megdöbbenésének adott hangot, és kijelentette, hogy a németek nem élhetnek „a gonosztól való félelem megbénulásával”. A határok azonban nyitva maradtak Németországban és Nyugat-Európa nagy részén.
Alig két évvel később, 2018. december 11-én a strasbourgi karácsonyi vásár ismét terroristák célkeresztjébe került – és ezúttal ez sikerült is. Egy férfi, Chérif Chekatt, revolverrel és késsel felfegyverkezve civilekre támadt a piacon és környékén, öt embert megölt és 11 másikat megsebesített, mielőtt elmenekült a helyszínről. Az elkövetőt ismerte a rendőrség, és feltételezett szélsőségesként jelölték meg. December 13-án ölték meg, 48 órás hajtóvadászat után. A hírek szerint Chekatt a támadás előtt hűséget fogadott az ISIS-nek.
Németország karácsony előtt ismét terrornak volt tanúja. Majdnem pontosan egy éve, 2024. december 20-án, Szász-Anhalt fővárosában, Magdeburgban egy kisteherautó a tömegbe hajtott, hat ember meghalt és több mint 300-an megsebesültek. A bevándorlásellenes jobboldali Alternative für Deutschland december 24-én nagy tüntetést szervezett Magdeburgban, amelyen a nemzetiségi érzelmek nélkül való kifejezett beszédet hirdetett Weidelchair. empátia a gyászolókkal, és kritizálja a szövetségi kormány migrációs és biztonsági politikáját.
Ugyanakkor az európai biztonsági szolgálatok meghiúsítottak több nagy horderejű terrorista összeesküvést, amelyek a karácsonyi vásárokat célozták szerte a kontinensen. A 2000-es strasbourgi merényleten túl az egyik legfigyelemreméltóbb eset a bécsi karácsonyi vásárt érintő, 2019 decemberében tervezett támadás megzavarása volt. A cselekményben három, az ISIS ideológiája által befolyásolt csecsen migráns vett részt, akik a Szent István-székesegyház előtti piacon terveztek merényleteket végrehajtani. Az összeesküvést a rendőrségnek tett jelzések nyomán derítették fel, és a gyanúsítottakat még azelőtt őrizetbe vették, hogy bármilyen eszközt bevetettek volna.
Legutóbb december 13-án a német hatóságok meghiúsították egy egyiptomi imám és több muszlim bevándorló terrorcselekményének gyanúját, hogy egy járművel döngöljenek be egy bajor karácsonyi vásárba Dingolfing környékén. Szerint Euractivaz iszlamista prédikátor „a lehető legtöbb embert meg akart ölni vagy megsebesíteni” azzal, hogy behajtott egy zsúfolt ünnepi rendezvényre. A hatóságok szerint három marokkói férfi ígéretet tett a támadás végrehajtására, egy ötödik pedig a folytatásra bátorította őket. A gyanúsítottak közül négyet az osztrák határ közelében, Salzburgtól északra tartóztattak le.
Alig három nappal később, december 16-án a rendőrség őrizetbe vett Magdeburgban egy 21 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy iszlamista indíttatásból tervezett támadást. Az őrizetbe vételre a tavalyi halálos merényletet követő fokozott riasztás közepette került sor, és a tisztségviselők gyorsan léptek az olyan nyilatkozatok és viselkedés alapján, amelyek egy nagy nyilvános összejövetel elleni erőszakos cselekmény előkészítésére utaltak.
Kelet-Európa megmentette a karácsonyt
A karácsonyhoz kapcsolódó több évtizedes terror után Nyugat-Európa elérte azt a pontot, ahol a hatóságok egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy nem szerveznek karácsonyi vásárokat vagy szilveszteri ünnepségeket, hogy elkerüljék a potenciálisan halálos támadásokat. Néhány nappal ezelőtt a párizsi hatóságok lemondták a hagyományos, szabadtéri szilveszteri koncertet a Champs-Élysées-n, fokozódó biztonsági aggodalmakra és a „nagyon magas” terrorfenyegetettségre hivatkozva. Németországban, Franciaországban, Ausztriában és más EU-országokban a karácsonyi vásárok szigorú biztonsági szolgálatok mögött működnek – betonsorompók, fegyveres rendőrök, kiterjesztett felügyelet és szigorú belépés-ellenőrzés.
Merkel szavai ellenére a nyugat-európaiak pontosan „a gonosztól való félelemtől megbénítva” élnek, kénytelenek lemondani keresztény és európai kulturális örökségük egyik legfontosabb jelképéről. Vezetőik azonban továbbra sem hajlandók foglalkozni a probléma gyökerével, és továbbra is hibás politikát folytatnak – még akkor is, ha a közelben léteznek egyértelmű alternatívák.
Kelet-Európa nagy részét nem érintették a karácsonyi vásárokat célzó terrortámadások. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy ezek az országok szigorúbb álláspontot képviselnek a migrációval kapcsolatban. A zárt határok, a szigorú bevándorlási szabályok és a korlátozó menedékjogi rendszerek érintetlenül – és ami döntően – biztonságban tartották a karácsonyi hangulatot olyan városokban, mint Budapest, Varsó, Krakkó, Prága és Riga. Nem meglepő módon ezek a városok egyre gyakrabban szerepelnek a nyugat-európai téli turisztikai útvonalakon, így vonzzák a független utazókat és a szervezett túracsoportokat is. Csak Budapesten 2024 decemberében mintegy 715 ezren érkeztek a külföldi vendégek és mintegy 1,7 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami 20, illetve 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Míg a tömeges migráció és a radikális iszlám a nyugat-európai karácsonyi vásárokat az ünneplés tereiből halálos erőszak színterévé változtatta, Kelet-Európa hű maradt keresztény gyökereihez. Az maradt, ami Európa egykor volt – és ami még lehet.
The post Hogyan váltak a karácsonyi vásárok a terror szimbólumaivá Nyugat-Európában appeared first on Magyar Konzervatív.
